Bank

Kezdődhet a nyílt háború a magyar bankszektorral?

A Portfolio múlt heti konferenciájának közönsége szerint színfalak mögötti háború dúl a kormány és a bankok között. Nyílttá fog fajulni ez a háború, amennyiben a kormány egyértelműen felrúgja február 9-ei szándéknyilatkozatát, amelyet az EBRD-vel és az Erstével kötött. Márpedig most ez fenyeget - például a jövő évi bankadó-csökkentés feltételekhez kötésével -, a casus belli pedig a bankok alacsony vállalati hitelaktivitása lehet. A kormány decemberig "vizsgálná felül" a megállapodást, és úgy tudjuk, az MNB-nek sem lenne ellenére, hogy a bankadó-csökkentést az aktív vállalati hitelezéshez mint feltételhez kössék. Úgy értesültünk azonban, a jegybank a maga részéről pozitív hitelösztönzők bevezetését tervezi novemberre.

Felrúgja a kormány a megállapodást?

Az EBRD-szándéknyilatkozat felülvizsgálatra szorul a tekintetben, hogy a felek miként teljesítették vállalásukat, a bankszektor megtett-e mindent a hitelezés fellendítése érdekében. A bankszövetséggel áttekintjük, miként lehetne 2016 első felében fellendíteni a vállalati hitelezést

- mondta a Portfolio múlt csütörtöki Budapest Economic Forumán Lázár János. Varga Mihály pedig az InfoRádiónak ezt annyival konkretizálta, hogy a kiírt EU-s pályázatokon is látszik, sokszorosan van igény Magyarországon forrásokra, így a bankoknak ehhez a helyzethez kicsit aktívabban kellene hozzáállniuk.

Éppen ezért összehívtam egy megbeszélést a bankvezetőkkel a következő hétre. Szeretnénk áttekinteni velük együtt a helyzetet, szeretnénk meghallgatni, ők hogyan látják a magyar gazdaság növekedési kilátásait.

- mondta Varga. Úgy tudjuk, erre a kormány és bankok közötti találkozóra már ma sor kerül, és a következő két hónap tétje az, hogy

ténylegesen megtörténik-e az eddigi 0,53%-os bankadókulcs 2016-ban 0,31%-ra, 2017-ben pedig 0,21%-ra történő csökkentése, amely a bankok adóterhelését 144 milliárd forintról 89 milliárd forintra (kedvezménnyel együtt 79-re) mérsékli; vagy megváltozik a bankadócsökkentés mértéke, és esetleg azt a bankok hitelezési aktivitásához kötik.

Az egyes bankok a jelenlegi szabályozás alapján is kaphatnak jövőre és később (összesen évi 10 milliárd forint értékben) adókedvezményt, amennyiben utólag kiderül, hogy növelték vállalati hitelállományukat, ez azonban már csak alacsony mértéke miatt sem igazán ösztönzi őket a hitelezési aktivitás fokozására. A kormány tervezett reakciójaként a bankadó-csökkentés felülvizsgálatára jelenleg háromféle típusú forgatókönyvet tudunk elképzelni:
  • A törvényben rögzítettnél még nagyobb mértékben csökken azon bankok különadója, amelyek aktívabban hiteleznek a vállalatok vagy azon belül a kkv-k felé (ösztönző jelleg),
  • A törvényben rögzítettnél kisebb mértékben csökken azonban bankok különadója, amelyek nem hiteleznek a kormány által elvárt mértékben (büntető jelleg),
  • A kettő valamiféle kombinációját alkalmazza a kormány.

Rossz előjel a bankok számára, hogy az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebben a hitelezési aktivitás hiányát róják fel nekik, vagyis inkább büntető, mint ösztönző intézkedést valószínűsít a politikai kommunikáció. Az MNB adatai alapján készült alábbi két ábra az objektív számok szintjén alátámasztja a kritikákat, hiszen:
  • a vállalatok hazai banki hitelállománya az elmúlt egy évben 6,5%-kal csökkent (ennek kis részét adják egyszeri tételek),
  • a nettó hiteltranzakciók alapján továbbra is inkább törlesztik, mint felveszik a hiteleket a vállalatok.

Úgy tűnik, az MNB Növekedési Hitelprogramja is csak a vállalati hitelezés nagyobb visszaesését tudta megakadályozni, hitelezési fordulatot nem volt képes hozni. A lakossági hitelpiacon is csökken a hitelállomány, de ott legalább az új hitelkihelyezések dinamikus növekedést mutatnak.

Kezdődhet a nyílt háború a magyar bankszektorral?


Kezdődhet a nyílt háború a magyar bankszektorral?
Pedig a Portfolio említett konferenciájának közönségének jó része is úgy véli, a gyenge hitelezési aktivitás gyökere nem a bankszektorban, hanem magában a gazdaságpolitikának a kiszámíthatatlanságában keresendő, ami alapján a kormánynak először saját portáján kellene söpörnie.


A Portfolio legfontosabb aggályai is azzal kapcsolatosak, egyáltalán érdemes-e, szabad-e adózással vagy más szabályozó eszközökkel belenyúlni a banki kockázatkezelés paramétereibe, és ezzel torzítani a hitelallokációt. Sokkal célravezetőbbnek tartanánk a hitelkeresletet visszafogó gazdaságpolitikai, szabályozási akadályok leépítését.
Ráadásul a bankszektor nem is ígérte a hitelezési aktivitás fokozását a február 9-ei megállapodásban, hiszen azt nem a magyar bankszektor, hanem az EBRD mellett annak csak egyetlen szereplője, a Erste kötötte meg a kormánnyal. Andreas Treichl osztrák Erste-vezér Portfolio-nak adott interjúja alapján ők is csak azt vállalták, amit már eleve tartalmazott az üzleti tervük.

Kezdődhet a nyílt háború a magyar bankszektorral?

Az MNB is készül

A bankok egyetlen szereplő felé tettek csak vállalást májusban, ez pedig a jegybank. A hivatalos jegybanki kommunikáció szerint a bankok ezt az adócsökkentésért cserébe tették, ami azért furcsa, mert nem az MNB illetékes fiskális ügyekben. Kevés kivételtől eltekintve a vállalások nem számszerű ígéretek voltak, vagyis nehéz is számon kérni a teljesülésüket a bankokon. A fentiekkel is magyarázható értesülésünk, miszerint

az MNB nem büntető, hanem ösztönző jellegű programcsomagot állít össze november közepéig a bankok vállalati hitelezési aktivitásának növelésére és a Növekedési Hitelprogram jelenlegi formáját felváltó piaci hitelezés ösztönzésére. Úgy tudjuk, egy új hitelaggregátumot is összeállítanak, amely a jelenlegi statisztikáknál sokkal pontosabban mutatja majd, hogy állnak a bankok a vállalati hitelezéssel. Az új hitelaggregátum sem írja felül azonban a múltat és a jelent: úgy tudjuk, ez is a bankok alacsony aktivitását mutatja.

A jegybank azért is áll aktívan az ügyhöz, mert a Növekedési Hitelprogram helyébe jövőre már egyre inkább a piaci hitelezést tenné, amihez elvárja a hosszú futamidejű hiteltermékeket előtérbe helyező termékfejlesztést a bankoktól. A piaci hitelezés felfuttatását létszükségletté teszi az MNB szemében az is, hogy az EU-forrásokra jövőre sokkal kisebb mértékben támaszkodhat a magyar gazdaság, mint akár 2015-ben vagy várhatóan a 2016-ot követő években.

Előzmények: a kormány folyamatosan a megállapodás határait feszegeti

Nagy fellélegzés követte a bankszektorban a kormány, az EBRD és az Erste február 9-ei szándéknyilatkozatát, hisz bár nem a bankszövetséggel kötötte meg, az egész bankszektornak nyújtott vele békejobbot a kormány.

Ezt ígérte a kormány február 9-én Nem törekszik arra, hogy közvetlen vagy közvetett többségi tulajdont szerezzen rendszer szinten jelentős bankban. Az MKB-t és a Budapest Bankot három éven belül magánkézbe adja. A bankadó alapját a bankok 2009-es mérlegéről a 2014. végi mérlegére helyezik át, kulcsát pedig a jelenlegi 0,53%-ról 2016 elejétől 0,31%-ra, 2017-től pedig 0,21%-ra csökkentik. A jelzáloghitelek forintosításáról szóló jogszabályt úgy hajtja végre a kormány, hogy elkerüli az árfolyamkockázatok további bankokra hárítását. Nem korlátozza a kormány az árverezéseket és kilakoltatásokat, kibővíti a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlási mandátumát. A magáncsőd intézményét a bankszövetség támogatásával vezetik csak be. A kormány tartózkodik attól, hogy olyan új jogszabályt vagy intézkedést hozzon, amely negatív hatással lehet a bankszektor profitabilitására. A kormány vállalja, hogy méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a bankszektorban, függetlenül azok tulajdonosának nemzetiségétől.

Három hónap sem telt el, mire kiderült: a kormány nem töri össze magát, hogy betartsa az egyezséget, a brókerbotrányok miatti kárkifizetéseket ugyanis közvetetten a bankokra hárítják. Az OBA és a Beva (részben jövő év elején esedékes) díjemelése nem igényel jogszabály-változtatást, a Quaestor-kötvényesek (közelgő alkotmánybírósági döntéstől függő) kártalanításának módja (ez a fenti felsorolás utolsó előtti pontját értinti) viszont már egyértelműen a megállapodás határait feszegeti, hiába próbálja a kormány a felelősséget az Országgyűlésre kenni. Surányi György volt jegybankelnök szerint a megállapodás megsértését jelentette az is, hogy az autóhitelek forintosítása során mintegy 15 milliárd forint veszteséget a bankok nyakába varrtak, Nagy Márton jelenlegi MNB-alelnök viszont erre úgy válaszolt, a megállapodás akkor van felrúgva, ha a bankszövetség azt mondja, hogy felrúgták, márpedig erre eddig nem került sor, a 15 milliárdos bukót a bankszektor önszántából vállalta. A béke látszatának mindenesetre ellentmond Patai Mihály néhány héttel ezelőtti nyilatkozata, miszerint:

Tovább tart és döcögősebb a szabadságharctól a kiegyezésig tartó út, mint a bankok korábban gondolták. Felháborítónak és igazságtalannak tartják a bankok a brókerbotrány "megoldását", az egyszerű csaló gengszterek lopása miatt a bankok büntetését.

A megállapodás tehát a kormány számára nem hozott kézzel fogható eredményt eddig, miközben saját maga folyamatosan a határait feszegeti. A Portfolio említett közönségszavazása szerint a színfalak mögött háború dúl a kormány és a bankok között. Az EBRD-vel és az Erstével kötött februári megállapodás most azzal fenyeget, hogy ez a színfalak mögötti háború nyílttá fajul.

Kezdődhet a nyílt háború a magyar bankszektorral?
Orbán Viktor Prága
GettyImages-1174045407
Budapest ingatlanpiac lakások madártávlat
Névtelen tervválság forint
GettyImages-1187738330
eromu
K_EPA20190122208
GettyImages-1175389290
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-172692013