Mi a törvényjavaslat lényege?
Benyújtotta Varga Mihály azt a pénzügyi salátatörvény-tervezetet, amely többek között a hitelközvetítők működését is szabályozza. Két, március 21-től radikális változtatást érdemes kiemelni a javaslatból:- A pénzügyi intézménytől díjazásban részesülő független közvetítőknek az ügyfél kérésére tájékoztatást kell adniuk arról, hogy mennyiben tér el egymástól a neki kínált hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények által fizetendő díjazás mértéke. A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy jogosult ilyen információt kérni. Hogy ez teljes jutaléktranszparenciát jelenti-e, vagy csak az egyes bankok által adott jutalékok különbségének (ügyfélkérésre kötelező) bemutatását, azon lehet vitatkozni.
- A közvetítői díjat a futamidő során a jelzáloghitel teljesítésével arányosan kell fizetni, maximális mértéke pedig független és függő közvetítők esetében egyaránt 2%. A függő és független közvetítő csak akkor kaphat díjazást ügyféltől, ha az érintett pénzügyi intézménytől nem kap díjat.
Mekkorát bukik a magyar hitelközvetítői piac?
Hogy mekkora bevételkiesést jelenthet a magyar hitelközvetítői piacnak a jutalékok 2%-ban történő maximálása, ahhoz három alapvető adatot, illetve becslést érdemes ismernünk:- Az elmúlt egy évben 349 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok,
- A Duna House (banki forrásainkkal egybecsengő) becslése szerint ezek 40-60%-át közvetítik a függő és független ügynökök,
- Az átlagos piaci jutalék pedig a kihelyezett tőke arányában 2,5-3,5% körül lehet.
Piaci statisztikák nem léteznek, ezért a fenti becsléseket felhasználva azt kapjuk, hogy
a magyar hitelközvetítők éves jutaléka manapság 3,5 és 7,3 milliárd forint között lehet. A 2%-os maximálás ezt 2,8 és 4,2 milliárd forintra csökkentheti, vagyis a hitelközvetítők éves bevételkiesése 0,7 és 3,1 milliárd forint között lehet.
Mivel nem ismerjük a piac méretét (ráadásul az adatokat egyéb, pl. biztosításközvetítési adatok is torzítják), nem tudni pontosan, ez mekkora érvágás a szektornak, mindenesetre a tőzsdére készülő Duna House-nak elég nagy.Kik a nyertesek?
Az alábbi érintetteknek viszont kedvezhet az új szabályozás:- Azoknak a közvetítőknek, amelyek a piaci átlagtól elmaradó (nagyon ritka esetben esetleg 2% alatti) jutalékkal működtek eddig is (jellemzően kisebb szereplők),
- Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek nagy fiókhálózattal, vagyis erőteljes fióki értékesítéssel rendelkeznek (a takarékok, az OTP és a K&H állnak a dobogón), illetve a legkisebbeknek, amelyek eddig sem működtek hitelközvetítővel,
- A hitelfelvevő ügyfeleknek is, hisz csökkenhet a lakáshitelek költsége és kamatszintje, amely eddig a jutalék 2% feletti részét is tartalmazta.
Megszólal egy szereplő
Megkérdeztük az egyik legnagyobb potenciális vesztes, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatóját is, mit szól a törvényjavaslathoz, azon belül a jutalékok 2%-ban történő korlátozásához. Bánfalvi László szerint:- Jócskán tartalmaz pozitívumokat is a törvényjavaslat, így például rugalmasabb adminisztrációt jelent, hogy a jelzáloghitel-szerződés tervezetét nem kell hét, hanem elegendő három nappal a szerződéskötés előtt az ügyfél rendelkezésére bocsátani; az ügyfelek tájékoztatásáról szóló elvárások pedig reálisak, szakmailag előremutatóak,
- Ugyanakkor a 2%-os jutalékmaximum drasztikus, nehezen indokolható lépésnek tűnik, ami a hitelközvetítői tevékenységet visszaveti, így Bánfalvi szerint ellentmond a kormány azon céljának, hogy fellendítse a hitelezést Magyarországon,
- A jutalékmaximum nagy és kicsi hitelközvetítőknek egyaránt fájhat, azokat viszont el is lehetetlenítheti, amelyek alacsony mérethatékonysággal vagy kellő tőkeerő nélkül működtek eddig,
- Kérdésünkre, hogy csökkenhetnek-e a hitelköltségek, úgy vélte, hogy rövid távon (néhány hónapig) valószínűleg igen, idővel azonban többet kell a bankoknak marketingre költeniük, ami a hitelköltségekbe beépülve később inkább drágítja a lakáshitelezést.
