Az elszámolás előtti csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. A vállalati üzletággal ellentétben egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója, miután a magáncsőd a maga 51 igénylőjével csődöt mondott, a Nemzeti Eszközkezelő pedig csak 35 ezer lakás átvételére jogosult a 144 ezer érintett lakásból. A fizetésképtelen adósok döntő része még az otthonában él, az elmúlt három évben ugyanis a bankok mindössze 1100 lakást értékesítettek végrehajtás keretein belül. Nem sok jó vár azonban a nem fizető adósokra, a bankok ugyanis az értékesítés adminisztratív korlátainak lebontásával próbálkoznak a jogalkotóknál, és nem rosszak az esélyeik. A jelzáloghitelezés intézménye viszont talán ezzel visszanyerheti majd eredeti értelmét.
Hétfőn közzétette a nem teljesítő lakossági hitelekre vonatkozó harmadik negyedéves statisztikáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint a tavaly évi végi 19,3%-os csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett vissza a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankoknál.
Az adatok arra utalnak, hogy az elszámolás mintegy 13%-kal csökkentette ugyan a bajban lévők tőketartozását, ettől azonban döntő többségük nem vált jól fizetővé. Bár az adósok egy részének eltűnt a hátraléka is az elszámolás hatására, most már ők is jórészt nem teljesítőnek számítanak. A nem teljesítő hitelek 83%-a a nem kamattámogatott (most már szinte egytől egyig forintalapú) jelzáloghitelek közül kerül ki.
Ismerünk azért néhány kivételt is, amikor visszaállt az ügyfelek fizetőképessége:
az OTP gyorsjelentése szerint az elszámolás révén a 90 napon túli kategóriából kikerült hitelek (38 milliárd forint) 76%-a (29 milliárd forint) került a harmadik negyedév végéig újra 90 napot meghaladó késedelmi kategóriába, vagyis érintett hiteleik csaknem negyede egyelőre "gyógyultnak" tekinthető,
"az Erste Banknál mindenképpen javított a helyzeten az elszámolás, hiszen mi az elszámolási összeget ügyfélbarát módon, a tőkével szemben számoltuk el először. Az e miatti "gyógyulás", vagyis fizető ügyféllé válás is nagyobb valamelyest a vártnál" - mondta Harmati László, a bank vezérigazgató-helyettese októberben a Portfolio-nak,
A bajba lévő adósok döntő többségének fizetőképességét azonban nem állította helyre az elszámolás, ugyanakkor nagy részük problémája nem is új keletű: a késedelmek 45%-a több mint egy éve keletkezett.
A 90 napon túl nem fizetők mellett a statisztikák arról is árulkodnak, hogy viszonylag nagy a kisebb fizetési problémákkal küzdők tábora. A 90 napon belüli késedelmek aránya szeptember végén 11,9%-ra rúgott, vagyis őket is számba véve a hitelek mindössze 69%-át törlesztik az ügyfelek szerződésszerűen.
Mindazonáltal egyelőre 90 napon belül és 90 napon túl késedelmes lakossági hitelből is kevesebb van, mint egy évvel ezelőtt. Ez arra utal, hogy új hiteltörlesztési problémák kevésbé jelentkeznek ma már, a fizetésképtelenséggel nagyjából azok küzdenek, akik korábban is.
Az egyes hiteltípusok közül különösen a december 1-jéig forintosításra kerülő devizaalapú személyi hitelek és a valamilyen okból devizában maradt szabad felhasználású jelzáloghitelek körében a legnagyobb a nem teljesítők aránya. A nagyobb kört jelentő forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében is elképesztően magas, 31,5% a nem teljesítési arány, miközben a kamattámogatott lakáshitelek továbbra is nagyon jól állnak a maguk 3,9%-ával.
Miközben a vállalati üzletágban a MARK Zrt. várhatóan december-januárban induló követelésvásárlásai részben kitisztítják a bankok hitelportfólióját, az MNB 2017-től érvényes többlettőke-követelménye pedig még fel is gyorsíthatja a folyamatot, a lakossági üzletágban egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója. Vannak azonban jelei ennek, erről írunk cikkünk második oldalán.
