Bank

Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)

A mögöttünk álló év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménysorozata az állam és a bankok viszonyának vargabetűkkel tarkított rendezése volt. E kapcsolat érzelmi-indulati, esetleg adózási dimenzióján túl ritkán esik szó a lényegről: arról a célról, hogy a banki finanszírozás 1. a teljes magyar gazdaság növekedését segítse, 2. benne a magyar állam pénzügyi stabilitását is erőteljesen támogassa. Ezek szükségességének felismerése és konkrét programokká formálása nemcsak a 2015-ös év pénzügypolitikáját dominálta, de garantáltan befolyásolni fogja a következő évekét is.

Kemény év volt

Talán semmi nem jelképezhetné jobban az elmúlt évek kutya-macska barátságát a magyar kormány és a bankszektor között, mint az egy évvel ezelőtt már javában zajló kettős folyamat:
  • miközben a bankok a nekik soha nem látott összegű, 569 milliárd forintos bruttó veszteséget okozó devizahiteles elszámolás adminisztratív és informatikai hátterének kialakításán dolgoztak,
  • már javában zajlott az EBRD-vel és az Erste Grouppal megkötendő kormányzati megállapodás előkészítése, amelyben a kormány a bankszektor terhelésének drasztikus csökkentését ígérte.

Február 1-je volt a devizahiteles elszámolás és a jelzáloghitelek forintosításának a fordulónapja - előbbi révén átlagosan 25%-kal csökkent a frankalapú lakáshitelek törlesztőrészlete, utóbbival pedig közel félmillió háztartás az árfolyamkockázattól is megszabadult. Nyolc nappal később, február 9-én viszont bejelentették és aláírták az EBRD-Erste-megállapodást, amelyben a kormány épp az ellenkezőjét ígérte annak, amit a megelőző öt évben folytatott, és nyugtató üzenetet küldött az elszámolástól épp eléggé megrémült, igencsak megcsappant bevételű szektornak.

Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)
Az MNB és a bankszövetség bevonása nélkül megszületett megállapodás lényege:
  • a bankadó felső kulcsa 0,53%-ról 0,31%-ra (majd később még nagyobb mértékben) csökken, amivel a bankok különadó-terhelése közel 40%-kal mérséklődik,
  • a kormány nem vásárol több rendszer szinten jelentős bankban többségi részesedést az MKB és a Budapest Bank után, és ezeket is három éven belül magánkézbe adja,
  • a kormány tartózkodik attól, hogy akár újabb adósmentő lépésekkel vagy más módon negatív intézkedést tesz a bankok jövedelmezőségére nézve.

TOP10 sztori Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította a 2015-ös év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül. A sorozat első két része itt olvasható:

A nagy fordulat talán nehezen is lett volna hihető, ha nem érték volna szinte azonnal súlyos kihívások. A legnagyobbat a sorozatunkban később tárgyalandó Quaestor-botrány jelentette, amelyért mintegy 100 milliárd forintnyi, bizonytalan időpontban megtérülő előleg befizetésével az ez ügyben ártatlan bankszektornak kellett volna felelősséget vállalnia. Hogy nem így lett, az két dolognak köszönhető:
  • a kártalanítást szabályozó Quaestor-törvényben az állam nem vállalt készfizető kezességet a kártalanítási célra felállítandó Quaestor-alapért, így az se jegybanki, se piaci hitelből nem tudta megkezdeni működését,
  • az Alkotmánybíróság pedig a quaestorosokkal való kivételezést és a banki előlegfizetés módját is elmeszelte, így

december közepére új Quaestor-törvény született, amelynek nyomán szintén a bankok állják a Quaestor-számla jó részét, de azt le is írhatják következő évi adófizetésükből, így valójában az adófizetők viselik a terheket. Veszélyben volt az év során a bankadó csökkentése is, de azt végül a Quaestor-törvénynél is nagyobb adókulcs-csökkentéssel (igaz, változatlan adóalappal) hajtja végre a kormány, így az idei 144 milliárd helyett jövőre 60-65 milliárd forint lehet a bankok különadó-terhelése.



Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)

Hitelezzetek, bankok!

Nem mindig hangzik el a fentiekkel egy kontextusban, de a kormány és vele karöltve az MNB valójában egy olyan tervet hajt most végre, amelynek a célja egyértelműen
  • a kkv-hitelezés fokozása, a bankok ugyanis még mindig negatívan járulnak hozzá a GDP-termeléshez,
  • az állam külföldi finanszírozási arányának csökkentése a biztonságosabbnak tekintett hazai bankok részarányának dinamikus növelésével,

a bankszektorral való viszony normalizálása nélkül pedig e kettő (különösen az első) csak piacgazdaságban elfogadhatatlan kényszerintézkedésekkel működne.

A kétféle célból most még inkább csak a másodiknak láthatók a konkrét eredményei. A bankok vállalati üzletágában ugyanis 2014 októberéről 2015 októberére 5%-kal csökkent a hitelállomány, a Növekedési Hitelprogram nem hozott fordulatot, a kkv-hitelezés pedig a vállalati szektoron belül stagnálásközeli állapotban van a jegybank által elvárt évi 5-10 százalékos bővülés helyett. Egyelőre nehéz megmondani, hoz-e fordulatot a jegybank novemberben bejelentett két új intézkedése (összefoglaló néven Növekedéstámogató Programja), vagyis
  • Növekedési Hitelprogramjának kivezető szakasza (300+300 milliárdnyi forint- és devizahitel a kkv-knak jövőre 1 milliárdos felső keretösszeggel, az eddigi max. 2,5%-os kamat mellett), illetve
  • jövőre induló Piaci Hitelprogramja (PHP), amely magasabb jegybanki betéti kamatokkal, nagyon kedvező kamatcsere-ügyletekkel (HIRS), vállalati hitelinformációs rendszerrel és alacsonyabb tőkekövetelménnyel jutalmazza az aktívan hitelező bankokat.

A cél mindenesetre az, hogy a bankszektor végre tevékenyen támogassa a gazdasági növekedést, amely jövőre az ideinél sokkal kevésbé támaszkodhat az EU-forrásokra. A banki hitelkínálat növelése révén ehhez pozitívan járulhat hozzá a bankadó csökkentése, a jegybank ösztönzők hatásosságával kapcsolatban viszont szkeptikusabbak vagyunk. Ahogy november eleji cikkünkben írtuk:

a jegybank most már szinte minden olyan lehetséges helyen beavatkozik a pénz- és tőkepiacok működésébe, és eltéríti azok árazását, ahol csak szóba jöhet a kormány nyers gazdaságpolitikai céljainak támogatása. Ezzel egyébként épp a kormány által a bankokra rótt terhek egy részét kompenzálja az MNB a saját költségére.



Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)

Az államot is hitelezzétek, bankok!

Bár hallani ezzel ellentétes irányú EU-s törekvésekről is, az MNB másik nagy célja a hazai bankszektor részarányának növelése az államadósság finanszírozásában. Ez már nem a teljes gazdaság növekedésközpontú hitelezését, hanem benne az állam finanszírozásának stabilizálását szolgálja.

Szeptember 23-án indította el önfinanszírozási programjának újabb lépcsőjét a jegybank, mellyel továbbra is az a célja, hogy állampapírok vásárlására ösztönözze a bankokat. Az első lépést még 2014-ben tették meg ebbe az irányba azzal, hogy a korábbi kéthetes jegybanki kötvényt hasonló futamidejű betétté alakították. Akkor abban bíztak, hogy a fedezetértékelési szabályok miatt ez majd a kötvénypiac felé tereli a bankok felesleges likviditását. Ezt követően szeptember végétől a korábbi 4500 milliárd forintról 1000 milliárdra kezdték leszorítani a kéthetes állományt. Az év végére ez sikerülhet is, hiszen december közepén már csak 1187,9 milliárd forint volt az állomány.

Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)
Azzal kapcsolatban viszont felemás sikerről számolhat be az MNB, hogy hova áramlott a kérdéses 3300 milliárd forint. 3100 milliárd ugyanis rögtön megjelent a jegybank új, három hónapos eszközében. Vagyis egyelőre csak annyi történt, hogy a korábbi irányadó jegybanki eszközből az újba ment a pénz, nem pedig az állampapírpiacra. Ennek több oka is lehet, az egyik, hogy miközben a három hónapos jegybanki betét továbbra is 1,35 százalékos kamatot fizet, a hasonló futamidejű diszkontkincstárjegyek hozama most 0,7 százalék körül van, de szeptember végén volt 0,3 százalék is. Ilyen feltételek mellett pedig hiába próbálja a jegybank az állampapír-vásárlást ösztönözni, nem éri meg a bankoknak tömegesen beszállni a piacra.

Egy másik jegybanki statisztika is arról tanúskodik, hogy nem elsősorban az állampapírok felé ment a szabad likviditás: bár még csak október végi adatok vannak, de az látszik, hogy szeptemberben és októberben összesen közel 700 milliárd forint volt a bankok nettó állampapír-tranzakciója. Ez önmagában jelentős összeg ugyan, de a 3300 milliárdnak alig 20 százaléka. Tíz hónap alatt egyébként összesen 1838 milliárd forinttal nőtt a bankok állampapír-állománya, így október végén 6448 milliárd forintot tett ki. Ezzel azonban már a magyar államadósság közel negyede a magyar bankok kezében volt.
cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
mkb fintechlab design summit