Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!
Bank

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!

A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.

Még mindig nagyon sok a bedőlt hitel a bankoknál

18 259 milliárd forintnyi kihelyezett hitellel rendelkeznek a magyar hitelintézetek, ezek 11,4%-a számít 90 napon túl késedelmesnek az MNB legfrissebb, szeptemberi adatai szerint. A bruttó 2079 milliárd forintból
  • 1107 milliárd forint volt lakossági (53%) - ezen belül 883 milliárd jelzálogfedezetű tartozás,
  • 831 milliárd pedig vállalati (40%) - ezen belül 466 milliárd projektfinanszírozási hitel.
A vállalati bedőlt hitelek összege az MKB Bank decemberi megtisztítása miatt elvileg 600 milliárd forint közelébe csökkent mára, a 2015 végi adatokat két hét múlva teheti közzé a jegybank.

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!
A szeptember végi adatok szerint a nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta)
  • a lakossági hiteleknél 18,4%, vagyis az eddigi csúcs közelében van, ugyanis a tavalyi deviza- és forinthiteles elszámolások csak a bedőlt hitelek kis részét tudták ismét teljesítővé tenni,
  • a vállalati hiteleknél viszont "csak" 13,4% (az MKB megtisztítása előtt), ami már jókora tisztulást jelent a három évvel korábbi 19,2%-es csúcshoz képest (a vállalatok esetében jóval kevesebb politikai és jogi tényező akadályozta a végrehajtásokat, voltak anyabankok felé követeléseladások, és javult a magyar cégek fizetési fegyelme is),
  • az egyéb hitelek esetében pedig mindössze 2,3%, vagyis ezeknél lényegében nem létezik a probléma.


Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!

Túl sokat nyüglődnek velük a bankok

A nem teljesítő hitelek leírása a 2008-as válság kezdete óta folyamatosan és jelentősen rontja a bankok eredményét. Évente
  • lakossági hitelállományuk 1,3-3,1 százalékára, illetve
  • vállalati hitelállományuk 1,2-4,4 százalékára rúgó

értékvesztést kellett a bankoknak elszámolniuk a válság kezdete óta (a végtörlesztés és az elszámolások nélkül). A válság első éveiben évi 400-500 milliárd forintot, tavaly és tavalyelőtt (az elszámolások hatása nélkül) 200-300 milliárd forintot buktak a bankok a hitelek értékvesztés miatt. A nem teljesítő hitelek értékvesztéssel való fedezettsége 2015 közepén a vállalati üzletágban 74%-os, a lakossági üzletágban pedig 64%-os volt, vagyis mintegy 1300 milliárd forintnyi bukót már elkönyveltek meglévő hiteleikre a bankok, e hitelek teljes leírása további 700 milliárd forintnyi veszteséggel járna számukra.

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!

Ahogy fent láttuk, a vállalati és a lakossági üzletágban is elsősorban az ingatlanfedezetű hitelek maradtak a bankok nyakán. Érdemesebb volt ezeken fokozatosan értékvesztést megképezniük, mint az ingatlanfedezetek érvényesítésével, és ezáltal egyes ingatlanpiaci szegmensek bedöntésével ezeket értékesíteniük. Mára azonban olyan magas szintre nőtt a megképzett értékvesztés szintje (ráadásul egyes ingatlanpiaci szegmensek is beindulnak), hogy már megérheti nekik (az eredeti értékhez képest) áron alul értékesíteni. A banki mérlegek kitisztításának elsődleges módja így egyre inkább a követelésértékesítés lesz, ami eddig a lakossági üzletágban inkább csak a fedezetlen fogyasztási hiteleknél működött (jobbára ezt mutatja az alábbi ábra). Persze a már megképzett értékvesztés nem minden követelés esetében elégséges a további veszteségek elkerüléséhez, vagyis a piaci ár kisebb a könyv szerinti értéknél. E tranzakciók során összesen néhány tíz- vagy akár százmilliárdos veszteség várhat még a bankszektorra. Ennek idén vagy jövőre várható mértékét azonban lehetetlen megbecsülni.



Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!

Induljon a megtisztulás!

A hitelportfóliójuk megtisztítására most már rengeteg tényező készteti a bankokat:
  • a nem teljesítővé vált hitelek az új hitelkihelyezések rovására foglalják le a bankok tőkéjét, technikai és emberierőforrás-kapacitását, márpedig általános cél a hitelezési aktivitás javítása,
  • bevételt nem termelő követelések ezek, vagyis nemcsak a mérlegre és az erőforrások rossz kihasználásán, hanem a bevételek elmaradásán keresztül is tovább rontják a bankok eredményét,
  • a lakossági üzletágban lejártak a kényszerértékesítési kvóták, és márciusban a kilakoltatási moratórium is véget ér, így a jelzálogfedezetként szolgáló lakások érvényesítése megkezdődhet, e portfóliók a követelésvásárlók számára is vonzóbbá váltak,
  • a Magyar Nemzeti Bank november 16-án jelentette be, hogy 2017. január 1-jétől rendszerkockázati tőkepuffert írt elő azon projekthitelek után a bankok számára, amelyeket nem sikerül kitisztítaniuk mérlegükből,
  • 2015. július 7-e óta a hitelintézeti törvény jogbiztonságot teremtett azzal, hogy a Hpt. 17/a szakasza az MNB jóváhagyása mellett segíti a szerződésállományok átruházását a legalább húsz szerződést vagy 10 milliárd forintnyi tőketartozást tartalmazó követelések esetében. Korábban a szabályozás nehezítette az engedményezést, ugyanis az adós hozzájárulása kellett hozzá, és nem minden biztosíték szállt át automatikusan.
  • A túl nagy NPL-rátával működő bankok csődvalószínűsége magasabb, adósbesorolása pedig rosszabb, ezért drágábban jutnak forráshoz és adott esetben nehezebben találnak maguknak vevőt.
2014 végén (az elszámolások előtt) az Erste, a Raiffeisen , az MKB és a CIB Bank NPL-rátája volt Magyarországon a legmagasabb (az UniCredit és az MFB adata nem volt elérhető), ami összefüggésben áll azzal, hogy ezek a bankok voltak korábban a kockázatosnak bizonyult vállalati projekthitelezésben a legaktívabbak.

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!
A banki hitelportfóliók megtisztítására három állami indíttatású program indult eddig:
  • a MARK Zrt. tevékenysége, amely az Európai Bizottság jóváhagyásával az asztalfiókjában a következő hónapokban kezdi meg összesen 300 milliárd forintos keretösszegű követelésvásárlását, megtisztítva e hitelektől a bankokat,
  • a Nemzeti Eszközkezelő mandátumát tavaly 25 ezerről 35 ezerre emelte a kormány, és bővítette a szociálisan rossz helyzetben lévő jogosultak körét is, az intézmény a jelzáloghitelesek tulajdoni jogát alakítja át bérleti joggá, (a még megmaradt több mint 140 ezer bedőlt jelzáloghitel töredékét képes csak megsegíteni idén, de az eddigi tapasztalatok alapján a legsikeresebb programnak tekinthető),
  • a családi csődvédelem, amely tavaly szeptemberi indulása óta szégyenteljesen alacsony érdeklődést vonzott.

Az MKB már túl van ezen 343 milliárd forintnyi rossz minőségű bruttó (megképzett céltartalék előtti) kitettségétől szabadították meg decemberben az MKB Bankot. Ebből 130 milliárdnyit piaci szereplőknek már korábban eladtak, 213 milliárdnyit pedig az MNB által irányított Szanálási Vagyonkezelő vett át karácsonyig 45%-os értéken négy nagybank (Erste, K&H, OTP, UniCredit) konzorciális hiteléből. A szanálás során az eddigi tulajdonos magyar államnak nem volt pénzmozgása, így kizárólag cash flow alapon nézve 17 milliárdot bukott a költségvetés az MKB-kalandon. 2016 közepéig kell értékesíteni az immár értékes banknak számító MKB-t, amelyet a cikkünkben tárgyalt folyamatok - legalábbis a projekthitelezésben - már aligha érintenek.

A fentiek közül a MARK Zrt. indulása a legaktuálisabb, amelyet bár az MNB alapított, piaci értéken (az Európai Bizottság jóváhagyásával) vásárolhatja a bedőlt hiteleket. Működésének lényege, hogy a bankokkal szemben lesz ideje a bedőlt hitelek kezelésére, és ehhez a bankokkal szemben neki alig van szüksége tőkére, ugyanis a banki tőkekövetelmények nem vonatkoznak rá. 2015 szeptemberének végén 466 milliárd forintnyi nem teljesítő projekthitel volt a magyar hitelintézeteknél, ezek, illetve az átstrukturált hitelek (összesen az előbbivel együtt mintegy bruttó 1000 milliárd forint) egy részét vásárolhatja meg a MARK a hozzájuk tartozó ingatlanokkal együtt a nettó (értékvesztéssel csökkentett, összesen a piacon mintegy 500 milliárdos) értékhez közelebb álló piaci árazással.

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!


Ahogy azonban az MNB is elismeri, a MARK csak katalizátor kíván lenni egy olyan piacon, ahol nem nagyon találkoztunk még külföldi befektetőkkel. Mivel a bankok most már alacsony áron is hajlandóak túladni hiteleiken (hiszen, mint láttuk, már kevesebbet bukhatnak rajtuk ezzel, mint korábban), megjelentek azok a befektetők is Magyarországon, amelyek a nyugaton jellemző 5-10%-os hozammal szemben 15-25%-os hozamot is reálisan képesek megcélozni magyarországi követelésvásárlással. Preferált eszköztípusaik a vállalati hitelek, illetve az eddig hazánkban is működő követelésvásárlókhoz hasonlóan a fedezetlen lakossági hitelek, ugyanakkor egyre többen kacsintgatnak a jelzáloghitelpiac felé is. A legfontosabb érdeklődőket a Deloitte gyűjtötte össze (lásd jobbra fent). Egyik-másikuk teljes bankok iránt is érdeklődik a régiónkban, hétfői cikkünkben róluk írtunk. Hogy a követelésvásárlónál mi vár az adósokra, az cégenként nagyon eltérő lehet. Mivel az új cég, akinek tartoznak, már nem az eredeti (bruttó) értéket követeli, jellemzően adósmentés jellege lehet ennek az új kapcsolatban, ahogy Simonyi Tamás, a KPMG közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős szenior igazgatója írt erről a Portfolio-n megjelent cikkében. Természetesen olyan esetek is bőven akadhatnak azonban, amikor az adós a bankjánál türelmetlenebb (ráadásul kevésbé szabályozott magatartást folytató) követeléskezelővel találkozik, így a tranzakció a tartozása teljes bedőlését fogja jelenteni.

Szerte Európában ez most a téma

Bár a hitelválság már csaknem egy évtizede elkezdődött, az általa elindított bedőlési hullám okozta nem teljesítési problémával Európa számos országa küzd még. A legkiszolgáltatottabbnak az EU nagyobb országai közül Olaszország tűnik, ahol a nem teljesítő hitelek állománya meghaladja a 200 milliárd eurót, és az olasz bankrészvények piacán januárban kialakult eladási hullámot jelentős részben az ezzel kapcsolatos aggodalmak váltották ki. Az Európai Központi Bank ugyanis adatokat kért be év elején az eurózóna számos nagybankjától a nem teljesítő hitelek állományáról, ami felerősítette a részvénypiacokon a félelmeket, hogy többlettőke- vagy céltartalékolási követelményekkel sújtják a túl nagy nem teljesítő hitelállománnyal rendelkező bankokat.

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!
Bár az Európai Központi Bank azóta cáfolta, hogy ilyen többletkövetelmények előírása lenne a célja (miközben azt is hangsúlyozta, hogy itt messze nem csak az olasz bankokról van szó), az NPL-probléma kezelését mindenképpen fontosnak érzi Frankfurt, és célja, hogy megtalálja ennek legjobb nemzetközi gyakorlatát (best practice). Muníciót adott neki az IMF egyik közelmúltbeli elemzése, miszerint 6%-os nem teljesítő kitettség arány (NPE-ráta) felett az NPE-ráta 1 százalékos emelkedése 0,8 százalékponttal veti vissza a nettó hitelezést és 0,2 százalékkal a GDP-t. A portfóliótisztítás hatékonyabbá tétele tehát a teljes gazdaság érdeke. Tisztában van ugyanakkor azzal az EKB, hogy ahogy Írország példája is mutatja, a nem teljesítő hitelek leépítése hosszú évekig elnyúló folyamat.

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!
Január végén egy 12 hónapon át tartó heves tárgyalássorozat után végre megállapodott az Európai Bizottság és Olaszország a hatalmas olasz nem teljesítő hitelállomány kezelésével kapcsolatban. A terv szerint az olasz bankoknak a nem teljesítő hiteleiket a könyveikből különálló, egyedileg kezelt entitásokba kell majd mozgatniuk, a hitelállományt értékpapírosítják és ezeket az értékpapírokat befektetők számára értékesítik. A bankok az olasz kormány (piaci árazás mellett nyújtott) garanciáját fogják élvezni az értékpapírosított eszközök senior részeire vonatkozóan. Az Európai Bizottság felügyelője ellenőrzi a terv végrehajtását, aki arra is ügyel, hogy a folyamat semelyik pontján se minősüljön állami támogatásnak. A magyar MARK Zrt. modelljét azonban tudomásunk szerint sokkal közelebb állónak érzi Brüsszel a fent említett best practice-hez, mint az olasz megoldást. A puding próbája persze az evés, a MARK Zrt. tevékenységéről a vásárlások tapasztalatai fognak használható képet alkotni.
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
brit ház ingatlan_getty