Éveken keresztül találgatta a sajtó, mi áll a lakossági állampapírok példátlan népszerűsége mögött. Egyre csak erősödött a gyanú, hogy nem egyszerűen a lakosság vásárolt ezekből a papírokból, hanem rejtélyes intézmények vásárlásai is szépítették a statisztikát. Jelenleg is csaknem 500 milliárd forinttal több lakossági állampapír van forgalomban (február végi ÁKK-adat: 3967 milliárd forint), mint amekkora a lakosság teljes állampapír-állománya (MNB-adat: 3482 milliárd forint).
A Pallas Athéné Alapítványok rendelkeznek BMÁK, PMÁK, P€MÁK és KKJ típusú állampapírokkal, valamint más állampapírokkal is. A BMÁK, PMÁK, P€MÁK és KKJ típusú állampapírokat belföldi és külföldi magánszemélyek, belföldi civil szervezetek (pl. alapítvány, egyesület), belföldi non-profit cégek (devizabelföldi jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek) vásárolhatják meg. Az alapítványok állampapír-portfóliójának piaci értéke jelenleg összesen 197,3 milliárd forint.
Az alapítványok válaszából kiderült, hogy 5 milliárd forint kivételével a népszerű lakossági állampapírokban tartják ezt a 197,3 milliárd forintot, mégpedig az alábbi ábra szerinti összetételben. Az alapítványok állampapír-vásárlása a lakossági papírok népszerűségének növekedésére csak kis mértékben, a fenti statisztikai eltérésre viszont jelentős részben magyarázatot ad.
A fenti táblázat azonban csak a jéghegy csúcsa, mind a hat alapítvány összes értékpapír-vásárlását ugyanis nem ismerjük, és az időpontokból arra lehet következtetni, hogy a fenti két alapítvány közlése sem teljes. Az alapítványok ezt kérdésünkre ezzel magyarázták:
hogy az alapítványok mely hitelintézeteknél helyeztek el betétet, vagy vásároltak állampapírokat (...) az Infotörvény alapján nem közzétételre köteles információ.
Annyit azonban elárultak, hogy a fentieken túl 7,76 milliárd forintnyi betéttel is rendelkeznek jelenleg, és ezeket (mint látjuk, az értékpapír-vásárlásokhoz hasonlóan) négy banknál, az- OTP
- MKB
- Gránit és
- NHB (korábban Evo)
az alapítványoknál lévő csaknem 200 milliárd forintnyi állampapír forgalmazásáért a bankok 1%-nyi, vagyis csaknem 2 milliárd forintnyi jutalékot kaphattak az ÁKK-tól. Erre jönnek rá bevételként az értékpapír-tranzakciók fejében az alapítványok felé felszámított egyéb banki díjak, illetve a lekötött bankbetéteken elkönyvelt betéti marzs. Mivel az alapítványok hitelintézeti szerződései csak kis részben váltak eddig nyilvánossá, nem tudjuk pontosan, a fenti négy bank mennyit nyert az MNB alapítványainak eddigi működésén, de a 2 milliárd forintot biztosan meghaladja az összeg.
Monetáris finanszírozás? Az alapítványi pénzköltés kapcsán az Európai Központi Bank már felvetette, hogy a gyakorlat sértheti a monetáris finanszírozás tilalmát. Az EKB szigorúsága pikáns abból a szempontból, hogy a mérlege rogyásig van másodpiacon vásárolt európai állampapírokkal. Ugyanakkor a mostani adatok egyértelművé teszik, hogy a jegybanki alapítványok de facto az államtól közvetlenül vásároltak állampapírt. A bankok ugyanis ilyen - elvileg a lakosságnak szánt - értékpapírokat nem tarthatnak, azt legfeljebb az ügyfél kérésére szerzik be. Igaz, a monetáris finanszírozás mértéke messze nem akkora, hogy az adósságkezelésre érdemi hatást gyakorolna.
