Mi szóltunk: 170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg
Bank

Mi szóltunk: 170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg

Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.

Fontos tudnivaló!

A banki elszámolásnak köszönhetően elolvadt az árfolyamgátba belépett devizahitelesek gyűjtőszámlákon lévő tartozásának 92,2 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka is - tudtuk meg tavaly júniusban. Mivel az elszámolás először ezeket tüntette el, a gyűjtőszámlákat már nem kell törleszteni, ehelyett azonban egy másik tartozás kezdett el halmozódni, ugyanis:

hogy ne emelkedjen az árfolyamgát megszűnése miatt az árfolyamgátasok törlesztőrészlete, a forintosítási törvény mesterségesen a korábbi, tavaly januári szintben maximálta a törlesztőrészleteket (kivéve, ha az kamatváltozás vagy kombinált hitel miatt módosul). Csakhogy ez általában alacsonyabb a ténylegesen (a tartozás, a kamat és a futamidő alapján) fizetendő törlesztőrészletnél, így a különbözetet hozzá kell írniuk az ügyfél tőketartozásához a bankoknak, amit az árfolyamgát eredeti, 5 éves időszakának lejárta után, vagyis akár már 2017 tavaszától kell elkezdeniük törleszteni, mégpedig kamatos kamatostul, a hitel amúgy is megemelkedő (akkor már nem rögzített) törlesztőrészletével együtt. Az lép csak ki ebből a mesterséges rögzítésből, aki külön kéri ezt bankjától.

Ez a szabály most még kedvez a volt árfolyamgátasoknak, hiszen átmenetileg továbbra is alacsonyabb törlesztőrészletet biztosít az indokolthoz képest. Egyébként közgazdasági értelemben, jelenértéken számítva is mindegy elvileg, valaki kéri-e, hogy már most magasabb törlesztőrészletet fizethessen, vagy csak később vállalja az ennél még magasabb havi terhet. 1-3 év múlva azonban ettől függetlenül kellemetlen meglepetés forrása lehet ez, hiszen megugrik miatta a törlesztőrészlet, ha pedig 15%-nál nagyobb mértékben nőne miatta a havi teher, akkor a futamidőt is meg kell hosszabbítaniuk a bankoknak (legfeljebb az ügyfél 75 éves koráig). Különösen a futamidő-hosszabbítás írhat felül sok pénzügyi tervet, családi jövőt.

Néhány példa

A legjellemzőbb, frankhiteles esetekből indulunk ki. Mint ismert, az ő törlesztési árfolyamukat az árfolyamgát rendszerében korábban 180 forinton rögzítették, miközben a tényleges árfolyam 240-260 forint környékén bolyongott. A ki nem fizetett különbözet tőkerésze a gyűjtőszámlára került, kamatrészét pedig a bank és az állam fele-fele arányban elengedte. Jött azonban a forintosítás és az elszámolás: előbbi értelmetlenné tette az árfolyamgát rendszerét, utóbbi pedig a gyűjtőszámla eltüntetése mellett nagyjából olyan helyzetbe hozta az árfolyamgátasok többségét, mintha - hiteltől függően - valahol 180-250 forint között kellene tovább törleszteniük a korábbi tartozásukat (ne feledjük: az árfolyamgátasoknak először a gyűjtőszámlája tűnt el, és ha ez megtörtént, akkor csökkent az eredeti tőketartozás). Ha megszűnt volna a rögzítés, ez természetesen a törlesztőrészlet emelkedését okozta volna, ezért találta ki a kormány, hogy a korábbi 180-as árfolyamnak megfelelő szinten rögzíti a havi terheket. Ennek persze ára van.

Ez az ár akár elviselhetetlenül nagy is lehet. A korábbi tartozáshoz képest 180-as rögzített és - hiteltől függően -180-250 forintos árfolyamnak megfelelő elméleti törlesztőrészlet közötti különbözetnek ugyanis most már az egésze hozzácsapódik a tőketartozáshoz, ráadásul folyamatosan tőkésedik és kamatozódik is, amit aztán majd az árfolyamgát eredeti időszaka után kell elkezdeni törleszteni. Az alábbi táblázatban egy tízéves hátralévő futamidejű, 5%-os kamatozású, az elszámolás előtt 7 milliós tőketartozású hitelen mutatjuk be, mire lehet számítani. Ötféle ügyfelet és három esetet tartalmaz a táblázat, amelyet még tavaly agusztusban készítettünk (ezért az azóta bekövetkezett, a havi terheket némileg csökkentő kamatvágásokat még nem vette figyelembe): az ügyfelek abban térnek el egymástól, hogy mekkora könnyítést hozott nekik az elszámolás, az esetek pedig abban, hogy mikor lépnének ki alapesetben az árfolyamgátból/rögzítésből (mostantól 1, 2 vagy 3 év múlva).

Mi szóltunk: 170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg

Hűha, mi ez?

Értelmezzük a táblázatot az A ügyfél példáján keresztül:
  • jelenleg az eddiginek megfelelő, 52 102 forintos rögzített törlesztőrészletet fizeti, de az elméleti havi terhe 70 534 forint lenne, vagyis a tőketartozásához havi 18 431 forintos különbözet kamatostul csapódik hozzá,
  • ha nem lép ki az illető a rögzítésből, akkor az 1. esetben (ha két év múlva jár le az árfolyamgátja) összesen 588 ezer forintos többlettartozást halmoz fel, ami két év múlva a rögzítés megszűnésének hatásával együtt 50%-kal dobná meg a törlesztőrészletetet,
  • mivel azonban a törvény szerint nem nőhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher, az új törlesztőrészlet a rögzítés után 59 918 forint lesz, a hátralévő futamidő pedig a jelenlegi 10 évről 13 évre nő,
  • ha viszont ezt el akarta kerülni az ügyfél, akár már tavaly nyáron kérhette a banktól a magasabb, 70 534 forintos törlesztőrészlet megállapítását, cserébe viszont nem nőtt a futamideje.

A rögzítés fenntartása esetén általában azok számíthatnak futamidő-hosszabbításra, akiknek az elszámolás révén 20%-nál kisebb mértékben csökkent az elméleti (rögzítés nélkül számított) törlesztőrészletük. Minél hosszabb hitelük hátralévő futamideje és minél rövidebb a rögzítésben eltöltött időszak, annál rövidebb a szükséges futamidő-hosszabbítás.

Fontos, hogy a fenti számításaink az egyszerűség kedvéért az esetleges kamatváltozások hatásai nélkül készültek tavaly agusztusban. A kamatváltoztatások a törvények alapján - a forintosított devizahitelek esetében - 3 havonta a Bubornak megfelelően változtathatnak mind az alacsonyabb (rögzítés alatti), mind a magasabb (abból már kivont) törlesztőrészleteken. Akik az elmúlt hónapokban egykori árfolyamgátas forinthitelesként élvezték a kamatcsökkentések hatását, nem mentesültek attól, hogy az árfolyamgát-szerződésük megkötésétől számított 5 év múltán ismét egy magasabb törlesztőrészlettel kelljen megbarátkozniuk.

Mi szóltunk: 170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg
volkswagen_getty
áder jános_mti
hindenburg_getty
borkai zsolt_győr_mti
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
GettyImages-172692013