Múlt csütörtök óta pályázhatnak a bankok a "fogyasztóbarát lakáshitel" minősítésre, amely az eddiginél olcsóbbá teheti az ügyfelek számára a fix kamatozású lakáshiteleket. Nyilván nem tehetik meg a bankok, hogy nem kínálnak ilyen hiteleket, így adódik a kérdés: mennyit bukhatnak a kamatfelár korlátozásán?
Ha a most kínált lakáshitelek nagy része a lényeget, a kamatfelárat tekintve már eleve megfelel a "fogyasztóbarát lakáshitel koncepciónak, akkor Ön szerint mi értelme van ennek az egésznek a marketinglehetőségen túl? Az ország egyes járásaiban ezentúl is csak 1-2 bankfiók lesz elérhető, miért növekedne a verseny a bankok között?
Ettől valóban nem lesz több bankfiók az országban. A bankolás nagyon nagy része ma is a bankfiókokon keresztül zajlik. Amikor a jövő magyar bankrendszeréről beszélgetünk, akkor jogosan gondolunk arra, hogy egy nagyon digitalizált, kis fiókszámmal működő, hatékony és keményen versenyző bankrendszerünk lesz, amelyben a hitelek közötti választás során nagy szerepe lesz például a kalkulátoroknak.
Bár az MNB őszig megjelenő kalkulátora jó hírverés esetén nagy előrelépés lehet, nagyon hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy a jelzáloghitelezési folyamat többi része is elsősorban digitális csatornákon folyjon.
Egy jelzáloghitel ügyletnél az ügyféllel minimum 2-3 alkalommal kell találkozni. A fogyasztóbarát lakáshitel koncepció tehát inkább csak egy lépés előre, a lényegi átalakulás több évtizedes folyamat. Azt pedig szeretném hangsúlyozni, hogy a verseny most is igen intenzív a lakossági hitelezésben is.Ha erős a verseny a bankok között, akkor miért van az, hogy a régióban az MNB gyűjtése alapján nálunk a legmagasabb a fix kamatozású hitelek felára? Mivel magyarázható, hogy a lejárati eltérést nemcsak a referenciakamaton keresztül, hanem a kamatfelárban is érvényesítik a bankok?
Erről biztosan nem engem kell kérdezni, ha ugyanis megnézzük a Budapest Bank lakáshiteleit, akkor azt látjuk, hogy fix kamatozás mellett ugyanolyan vagy egy kissé még akár alacsonyabb is a kamatfelár, mint változó kamatozásnál. Kis arányban nálunk is vannak olyan jelzáloghitelek - főleg szabad felhasználásúak -, amelyek nem férnének bele a 3,5 százalékpontos kamatfelárba. Viccesen azt mondhatnám, ha azt akarjuk, hogy Magyarországon alacsonyabb legyen a hitelek kamatfelára, akkor a Budapest Banknak jelentős részesedést kellene szereznie. Erre vonatkozóan egyébként kifejezett célunk van: szeretnénk idén 6%-os piaci részesedést elérni a lakáshitelezésben a tavalyi 3% körüli arány duplázásával.
Mivel időközben még a szektorszintű új kihelyezések is nőnek, ez a cél a kihelyezések jóval több mint duplázódását feltételezi. A Budapest Bank a magas kamatmarzzsal rendelkező fedezetlen fogyasztási hitelekben volt eddig erős, mi okozza ezt az üzletpolitikai váltást?
Az elmúlt években jelentősen átalakult a lakossági bankpiac, élesen kettévált azokra a bankokra, amelyek komolyan gondolják a növekedést és hosszú távon piacon maradást, mint mi is, illetve azokra, amelyek passzívak. Aki ma Magyarországon azt mondja, hogy nem kell országos lefedettség, és nem kell minden 10 ezer lakos körüli településen ott lenni, az a lakossági bankolás nagy részéről lemond. A Budapest Bank hitelezési aktivitásáról volt híres a válság alatt is, de a jelzáloghitelezés szempontjából inkább a passzívabbak közé tartozott az elmúlt években, hiszen a korábbi tulajdonos GE-nél nem volt ez preferált terület. Ezen most változtatni szeretnénk.
Nem arról van szó, hogy a hitelkártyákat, az áruhitelezést vagy a személyi kölcsönöket vissza szeretnénk szorítani, ezekben is még aktívabbak leszünk.
Jelenleg a hitelkártya tevékenységünkkel dobogósak vagyunk, és a személyi hitelek terén is ott vagyunk az élen. A megfelelő kockázatkezelés mellett kihelyezett, relatíve rövid átlagos futamidejű fogyasztási hitelekkel elért marzsoknak is köszönhető, hogy a bankunk válságálló volt az elmúlt évtizedben is.Ha jól értem, nem kell tehát tömeges fiókbezárásokra számítani a Budapest Banknál, de talán ez kevés lesz a jelzáloghitelezés felfuttatásához. Mennyire támaszkodnak a növekedésben a - tavaly március óta egyébként csökkentett jutalékért dolgozó - hitelközvetítőkre?
A fiókszám valóba rendben van, a lefedettséget úgy tudjuk növelni, hogy partnerekkel dolgozunk együtt. A hitelkártyák többségét sem mi adjuk el a saját ügyfeleinknek, hanem nagy partnereink. A Tescóval már 7. éve dolgozunk együtt, a Media Markttal is stabil a kapcsolatunk, és számos más kiskereskedelmi partnerre támaszkodunk. A mobilfizetésben a Telenor a "szövetségesünk". A jelzáloghitelezésben ugyanígy a partnerségek erősítésére törekszünk, ahogy eddig is.
Nemrég indultak el mobilfizetési megoldásukkal. Milyenek az első tapasztalatok, és milyen további újítások várhatók a Budapest Banktól?
Az első napokban százas nagyságrendekben történtek igénylések, tehát sikeresen indult a szolgáltatás. A fiókhálózatunkban a következő hetekben fog elindulni az értékesítése, eddig csak a Telenornál lehetett igényelni. Én is használom, szerintem szenzációs dolog, hogy már a bankkártyámat sem kell magammal hordanom. Ami a jövőt illeti, elkészítettük digitális stratégiánkat, és egyszerre 3-4 területen haladunk előre. Nagyon sokat tesztelünk, és folyamatosan beépítjük az ügyfelek visszajelzéseit. Elindult a megújult mobilapplikációnk és az új netbankunk is. Azt látjuk szinte az egész magyar bankszektorban, hogy 10-15 évesek a netbankok, és már nem felelnek meg a mai követelményeknek. A másik terület, amiben hiszünk, az a mobilfizetés. De foglalkozunk például a honlapunkon elérhető chat fejlesztésével is, és nemrég nyitottunk egy fiókot Budapesten, amely kifejezetten tesztfiókként működik majd, ott fogjuk tesztelni új kezdeményezéseinket, most pl. egy videobankár szolgáltatást. A többiről nem beszélni szeretnék, hanem majd megjelenni velük.
Visszatérve a hitelezésre, egyre többen a kamatkockázat erősödésétől tartanak. Mennyire van benne alkalmazottaik és az ügyfelek fejében, hogy ez néhány éven belül törlesztési problémák forrása lehet?
Nagy előrelépés, hogy a mai aktív hitelezés forintban zajlik, így a devizakockázatokat nem futjuk. Mivel most hosszú távra visszatekintve extrém alacsony a kamat, biztos, hogy ez előbb-utóbb emelkedni fog. De erre találták ki a fix kamatozású termékeket. Fedezetlen fogyasztási hiteleink mindegyikét fix kamatozással kínáljuk, tehát ha van is kamatkockázat, akkor azt a bank futja. Az ügyfélkockázat leginkább csak a jelzáloghiteleknél áll fenn, de ezeknél is egyre nagyobb a hosszú kamatperidusú hitelek aránya, ami megóvja az ügyfeleket. A hosszú kamatperiódusú jelzáloghitelek további térnyerését segíti a fogyasztóbarát lakáshitel koncepció és az MNB jelzáloghitel-refinanszírozásra vonatkozó előírása is.
A Budapest Bank nem alapított saját jelzálogbankot, melyik bank jelzálogbankjával refinanszíroztatják tehát jelzáloghiteleiket?
A Budapest Bank együttműködik egy jelzálogbankkal, nevezetesen az FHB-val. A törvénynek már hónapok óta meg kell felelni, szépen haladunk előre. Úgy gondoljuk, hogy nem minden magyar banknak érdemes jelzálogbankot alapítania, jelzáloghitel-állományunk nagysága alapján mi is közéjük tartozunk.
A jelzáloghitelek és a fogyasztási célú hitelek közös metszete a szabad felhasználású jelzáloghitel, amely - mint a 2006-2008 közötti évek is mutatják - a lakossági hitelezés növekedésének fontos terepe lehet, akár a lakáspiac megtorpanása idején is. Visszatérnek a bankok erre a piacra?
A Budapest Bank most is kínál ilyen hiteleket más hitelintézetekhez hasonlóan, de alacsony rájuk a keresletet, így viszonylag kis arányt képviselnek. A következő két évben még biztosan a lakáshitel lesz a jelzáloghitelezés domináns lába, ha pedig fogyasztási hitel, akkor a bankoknak elsősorban a magasabb marzsú személyi kölcsönöket érdemes kínálniuk. Egyelőre tehát nem számítok a szabad felhasználású jelzáloghitelek felfutására.
Mennyire igaz, hogy a személyi kölcsönök piacát is a lakáscélok, például felújítási tervek mozgatják?
Mi azt látjuk, hogy alapvetően 3-4 cél alakítja a személyi kölcsönök felvételét. Ezek közt feltétlenül ott van a lakáscél. Felújítás, bővítés, bútorvásárlás. Vannak azonban olyan célok is, amelyek viszont nem reálisak, nem feltétlenül teremtenek értéket egy személyi kölcsön esetén sem. Mi pl. hangsúlyt fektetünk arra, hogy a reklámokban se fogalmazzunk meg olyan hitelcélt, hogy pl. nyaralásra vegyék fel a hitelünket az emberek. Szerintünk erre nem feltétlenül ajánlott személyi kölcsönt felvenni.
Az ügyfeleink valóban többet használják a kártyájukat és többet tranzaktálnak. Volt egy időszak pár évvel ezelőtt, amikor azt láttuk, mintha nagy átrendeződés indult volna a készpénz irányába, de most már szerencsére egyértelműen kijelenthetjük, hogy nőnek a bankkártyás és mobilfizetéses tranzakciók és átutalások is. Régen az volt, hogy ha hónap végén maradt néhány tízezer forintjuk, akkor azt lekötötték az emberek, mert 4-5 százalékról nem szívesen mondtak le. Most, amikor már 1 százalékot sem érnek el a kamatok, az emberek úgy látják, nem éri meg ezzel foglalkozni. Viszonylag gyors tanulási folyamat szemtanúi voltunk, és persze az állampapírok óriási térnyeréséről sem szabad megfeledkezni.
Az a kérdés, hogy ha az állampapírkamatok lejönnek az infláció szintjére, vagy az infláció meghaladja az állampapírok kamatát, erre mit reagálnak az ügyfelek. Talán ennél is hangsúlyosabb lesz azonban, hogy amíg az alternatív megtakarítási formák alacsonyabb kamatot hoznak, addig valószínűleg kitartanak az állampapírok mellett.
A bankok most sincsenek rászorulva a betétgyűjtésre, hiszen a hitel/betét arányuk nagyon alacsony. Mikor jön el az idő, amikor ismét felvehetik a versenyt a bankbetétek az állampapírokkal?Az állampapírok visszaszorulása nem a megtakarítási piacon múlik majd, inkább a hitelpiacon. Azon, hogy mennyire gyorsan nőnek a hitelek, ennek a finanszírozása lesz ugyanis nagy kérdés. A betétgyűjtés akkor fog ismét felfutni, amikor már muszáj lesz pótlólagos forrásokkal kiegészíteni a meglévő forrásokat. Nem az idei vagy a jövő évnek a kérdése ez, de nagy valószínűséggel ez fogja majd megtörni az állampapírok hegemóniáját a megtakarítási piacon.
A legjobb lakáshitelek kikalkulálásához a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
