Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik
Bank

Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik

A tavalyi év után idén is folytatódhat a magyar M&A piacon látott növekedés ügyletszámban és ügyletértékben is, de a piac bezárkózása árnyalja a képet - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója, miután 2017-ben a régióban Magyarországon volt a legmagasabb az úgynevezett hazai tranzakciók aránya. A szakember beszélt arról is, hogy bár az új Jeremie-körrel ismét jelentősebb összeget lehet kihelyezni a magyar innovatív cégeknek, egyre több a megélhetési vállalkozó is, akik bár tudják magukról, hogy nem vállalkozó alkatok, a sok pénz miatt mégis kockáztatnak.
A hazai M&A piac aktualitásairól, az új tőkekihelyezési lehetőségekről és trendekről Zsembery Levente bővebben is beszél június 12-én, a HVCA-Portfolio Investment Conference 2018 eseményen. Ne maradj le róla!


Mennyire vagy elégedett a hazai M&A piac jelenlegi állapotával? Hogyan teljesülnek a saját várakozásaid az idei évre vonatkozóan ügyletszám és ügyletérték kapcsán?

Az idei évnek még csupán az első felében járunk, így nehéz lenne mérleget vonni. A tavalyi évben nőtt a piac aktivitása, mind a tranzakciók számát, min összértékét tekintve. Úgy gondolom, ez a trend idén is folytatódik.

Ami a képet árnyalja, az a piac "bezárkózása", 2017-ben a régióban Magyarországon volt a legmagasabb az úgynevezett hazai tranzakciók aránya, ahol mind a vevő, mind az eladó hazai szereplő.

A hazai cégek külföldi M&A tevékenysége elenyésző, és a külföldiek magyarországi aktivitása is elmarad a régiós átlagtól. Kockázatitőke befektetőként számomra ez utóbbi kockázatot jelent, hiszen egy exit során a külföldiek hiányában kisebb verseny generálható, az árazási szintek alacsonyabbak, ami végeredményben a befektetők által realizált hozamot csökkentheti. Sajnos Magyarország sok szereplőnél továbbra sincs a "bevásárlási listán". Messze vagyunk a lengyel vagy akár a cseh piac aktivitásától.

Tavaly azt mondtad, hogy a BÉT 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alapja lehet idén a legizgalmasabb befektetési sztori. Mennyire sikerült ezzel felpörgetni a hazai M&A piacot eddig?

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot továbbra is a 2018-as év egyik érdekes színfoltjának gondolom, igaz az indulás a korábbi várakozásainkhoz képest tolódott, így az első félévben csak a tranzakciók előkészületeiről hallhattunk, megvalósult ügyletről nem. Úgy tudom, az idei évben azért 1-2 tranzakció a későbbi indulás ellenére is zárulhat.

Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik
Annyiban azért pontosítanám a kérdést, hogy a NTfA csak tőkeemelést hajt végre, kivásárlásokat nem, így önmagában az M&A piac aktivitására nem lesz látványos hatása. Ugyanakkor ha néhány céget hozzásegít egy-egy sikeres IPO-hoz, akkor már komoly hatást ért el.

Beváltotta a reményeid és elvárásaid vagy el tudnál képzelni további fejlesztési irányokat a programban?

Mivel az alap érdemben még nem indult el, így beváltott vagy be nem váltott reményekről korai lenne beszélni. Én továbbra is bízom az alap sikerében, látom a keresletet.

Azért, ha teljesen őszinte vagyok, kockázatitőke befektetőként egyelőre kivárnék a tőzsdével.

Mikor a tőzsdefejlesztési alap először szóba került, felmerült, hogy az igazán ígéretes cégeink következő, úgynevezett 'B' körös finanszírozása esetleg a tőzsdéről is megvalósulhat, azonban a jelenleg tervezett, 1 milliárdos maximális tranzakciós méret ehhez - úgy tűnik - kevés. Komoly nemzetközi versenyhelyzetben egymilliárd forint aligha elegendő. Ennek tipikus értéke Európában valahol 5-25 millió euró között mozog, a mi régiónkban ennek inkább az alsó régiójában, 3-10 millió euró között.

Így a legjobb cégek esetében előfordulhat, hogy a tőzsde, mint alternatíva, hátrébb szorul.

Ezért ha azt kérdezed, hogy miben módosítanék a struktúrán, az egyértelműen a tranzakciós volumen érdemi növelése lenne. De ez nyilván az én sajátos szempontomból következik, sok olyan cég lehet, akinek ez a volumen is komoly segítséget, előrelépést jelenthet.

Mindeközben elindult az újabb Jeremie-kör is a magyar piacon, amelyben az MFB összesen 75 milliárd forintnyi forrást oszt szét. Bár a nyertesek listája még nem hivatalos, úgy tudni, hogy többek között az X-Ventures is ott van a nyertesek között. Megerősíted?

Igen, mi már meg is kezdtük az előkészületeket, a befektetésre érdemes projektek felkutatását.

Az állítólagos nyerteseket végig nézve úgy látszik, ismét a korábbi Jeremie-sek lettek a befutók. Miben lesz másabb ez a kör a korábbiakhoz képest? Hogy látod, jó vagy rossz, hogy a már ismert cégek nyertek?

A pályázat eleve úgy került kiírásra, hogy olyan alapkezelők pályázhattak, akik kezeltek már korábban alapot. Hogy jobb így, vagy nem, az nem tudom. A korábbiakban is azt láthattuk, hogy az új formációk mögött is a korábbról ismert, a szektorban tapasztalattal rendelkező szakemberek álltak, így önmagában az, hogy egy alapkezelő előzmény nélküliként lépett piacra, nem jelentett sokat.


Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik


A hazai M&A piac aktualitásairól, az új tőkekihelyezési lehetőségekről és trendekről Zsembery Levente bővebben is beszél június 12-én, a HVCA-Portfolio Investment Conference 2018 eseményen. Ne maradj le róla!


A Közvetítői Szerződés alapján elmondható, hogy ez a Jeremie-kör a korábbiaknál sokkal jobban, egyértelműbben szabályozott. Ez nem annyira a vállalkozások, a befektetések, mint inkább az alapkezelők szintjén jelent újdonságot. Sok olyan szabály került egyértelmű megfogalmazásra, amelyek korábban is megjelentek elvárásként, azonban nem voltak egyértelműen rögzítve. Az biztos, hogy az új szabályok szerint sokkal formalizáltabban kell majd az alapkezelőknek dolgozniuk, mint korábban. Talán emiatt is döntött úgy a kiíró, hogy a Jeremie-szabályokban már jártas alapkezelőkkel szeretne a továbbiakban együttműködni.

A vállalkozók, befektetések szempontjából fontos különbség az előző Jeremie-körökhoz képest, hogy minden alapnak van egy-egy kiemelt szektora, ahol a források egy része elköltésre kell, hogy kerüljön. Mivel egy ekkora piacon tisztán szektor-specifikus alapok aligha lennének kihelyezhetők, ez nem a teljes összegre vonatkozik. Azaz mindegyik alap végrehajthat például informatikai vagy smart city típusú befektetéseket, de lesz egy-egy alap, amelyiknél ez a fókusz kiemelt jelentőséget kap.

További eltérés, hogy a befektetési volumen emelkedett, a minimális befektetési összeg 200 millió forint, amit persze előfordulhat, hogy több lépésben, mérföldkövekhez kapcsolva kap meg a vállalkozás. A maximális befektethető összeg 15 millió euró, ami szerintem inkább csak egy elméleti plafon lesz, aligha hiszem, hogy bárki ekkora kockázatot vállalna.



Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik
A harmadik, az alapkezelők számára legszokatlanabb újdonság az ún. ÁCSR (Általános Csoportmentességi Rendelet) által meghatározott befektetési arány rögzítése. Korábbiakban minden befektetés esetében egyértelmű volt, hogy a magán- és EU-s források aránya 30-70%. Ez az alapok egészének szintjén továbbra is rögzített, igaz minden alapnál más és más lehet annak függvényében, hogy ki mit vállalt a pályázat során. Az újdonság a portfóliótársaságok szintjén keletkezik. Az ÁCSR szerint más érettségi fázis esetén más lehet a magánbefektetői források aránya, így például egy piacon még meg nem jelent cégnél 10%, egy már piacon lévő cégnél 40%, míg egy több mint 7 éve piacon lévő cégnél már 60%. Az alapkezelő dolga, hogy minden ügylet után kiszámolja, hogy az általa végrehajtott befektetések esetében ezek súlyozott átlaga mennyi, és az adott tranzakciót csak akkor hajthatja végre, ha az átlag a vállalt szintet nem haladja meg. Ha például valaki 35%-os magánbefektetői forrást vállalt, de az új, érettebb projekttel együtt 40%-os súlyozott arány jönne ki, a befektető nem hajthatja végre a tranzakciót. Előbb meg kell valósítani egy olyan ügyletet, amivel az átlag 35% alá esik. Azaz egy-egy befektetés ütemezése az új szabályok szerint más befektetéseknek is függvénye lehet. Ezt még szoknunk kell majd.

Milyen a program iránt a kereslet magánbefektetői oldalról?

Nyilván nem tudok más alapkezelők nevében nyilatkozni, de úgy gondolom, mivel olyan alapkezelők pályázhattak, akik korábban is gyűjtöttek már forrást magánbefektetőktől, így a kapcsolatok már megvoltak, ez nem okozott gondot. Az első Jeremie-program 2010-ben indult. Mára mindenki megtanulta ennek a rendszernek az előnyeit és a nehézségeit, a kezdeti sokszor naiv optimizmus elmúlt. Akik itt maradtak, pontosan tudják, mire számíthatnak, a magánbefektetők is profikká váltak az elmúlt években.

A Porfolio úgy tudja, hogy a legnagyobb kereslet alapkezelői oldalról az IKT technológiák és szolgáltatások alapkategória iránt volt a pályázat során, tehát egyértelműen a digitalizációban látják a magyar alapkezelők a jövőt. Mit gondolsz erről?

A HVCA által készített statisztikák szerint évek óta az informatika és a szolgáltatások ágazatában történt a legtöbb befektetés. Mára ezeken belül is alkategóriák jelentek meg, például ma már nem annyira informatikáról, mint fintechről, medtechről, edutechről beszélünk. De úgy gondolom, elnevezéstől függetlenül a jövőben is ezek lesznek a húzó ágazatok.

Persze ezen túlmenően nagyon sok szektor alakult át, újult meg az elmúlt években, így például hagyományosan erősek idehaza az élettudományok vagy a szolgáltatások.

Melyek lehetnek azok a fókuszú cégek, amelyek véleményed szerint a legizgalmasabb befektetési lehetőségeket adhatják a közeljövőben?

Szerintem továbbra is az informatika és az élettudományok jelentik a fő vonzerőt, de a hagyományos iparágak, a gyártás, a design vagy éppen a kiskereskedelem is érdekes célpontot jelenthet.

Többször volt már szó arról, hogy rengeteg kihelyezésre váró tőke van a kockázatitőkés cégeknél, a magyar piac kis volta miatt azonban felmerül a kérdés: van annyi érdekes cég Magyarországon, amelyekben el leheti költeni ennyi pénzt? Vagy a kihelyezési kényszer csak azt eredményezi, hogy boldog-boldogtalan pénzhez jut, esetleg milliárdok ragadnak bent a rendszerben?

Ez egy nehéz kérdés. Valóban az elmúlt időszakban megindult programoknak köszönhetően egyfajta pénzbőség van a piacon. De ezt befektetőként már megszoktuk az elmúlt években, a legjobb projektekért eddig is harcolni kellett. Azt, hogy emiatt esetleg vannak, akik elkeseredetten befektetnek néhány olyan cégbe, amelyek amúgy életképtelenek, nehéz megítélni. Számos oka lehet, ami miatt egy cég végül elbukik, vagy ugyan túlél, azonban az alap szintjén értelmezhető hozamot nem termel. Nehéz azt megítélni, hogy ez eleve egy kétségbeesett befektetés volt-e, vagy csak így hozta a sors és a piac helyzet.

Mi az előző körökben is az óvatos befektetők közé tartoztunk, a béta alapot nem is költöttük el teljes egészében, mert nem találtunk arra érdemes cégeket. Most is jól meg fogjuk nézni, hogy számunkra mennyire vonzó egy-egy befektetés. Már sokszor elhangzott, hogy minden befektető más, mindenkinek más a háttere, a tudása, az előélete. Igyekszünk úgy csapatot építeni, hogy minél több projekthez legyen hozzáadott értékünk.

Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik
A kérdés igazándiból az, hogy sikerül-e új csatornákat megnyitni. Lehet, hogy ez a forrásbőség több, ma multinacionális cégnél vezetőként dolgozó embert ösztönöz arra, hogy saját lábra álljon, saját cégben kamatoztassa azt, amit a multinál megtanult. Vagy ott vannak az egyetemek. Mi fektettünk be egyetemi spin-off cégbe, de az ilyen cégek száma sajnos elenyésző, az eddigi projektek is 3-4 egyetemről származtak. Ezeket az új csatornákat kell megtalálni, aktívan kell keresni, nem elég az irodában ülve várni, hogy megkeresnek.

Persze a fent elmondottaknak vannak kockázatai is, ez a forrásbőség kitermelhet egy csomó "megélhetési feltalálót". Olyan vállalkozót, aki tudja magáról, hogy nem vállalkozó alkat, de a sok pénz miatt mégis kockáztat. Érezhetően nőtt ez a fajta "zaj" a rendszerben 2012-2013 után.

Nyilván lassan megtanuljuk felismerni az ilyen álvállalkozókat, de van, hogy együtt álmodunk velük, míg szembe nem jön a valóság.

Ha már itt tartunk: elindult a kockázatitőke-alapok páneurópai alapja is (VentureEU). Szükség van egy ilyen kezdeményezésre a már elérhetők mellett? A magyar cégek hogyan tudnak profitálni ebből?

Ezek új, részleteiben még általunk sem teljesen ismert kezdeményezések. Nyilván a sok forrás lehetőséget jelent a cégek számára, de hogy milyen hatékonysággal tudnak hasznosulni, az egy másik kérdés. Most is csak azt tudom hangsúlyozni, hogy a kockázatitőke értelme nem önmagában a pénz, hanem az ún. smart-money. Azaz az a tudás, amit a pénzen kívül a kockázatitőke-befektető be tud hozni a rendszerbe. Az, hogy új kezdeményezések indulnak, még csak a money-t jelenti, az okos megoldásokat még nem. A megfelelő szakembergárdát nyilván lassabb és nehezebb biztosítani. Az, hogy ezek a programok milyen mértékben hasznosulnak a jövőben, ennek függvénye is lesz.

Hogy áll a magyar piaci forráskihelyezés földrajzi szempontból? Látható érdemi elmozdulás a nem a központ régióban és Budapesten működő cégek irányába?

A kockázatitőke, az innováció, vagy egy tipikus start-up - tetszik, nem tetszik - nagyvárosi műfaj.

Egy kisebb településen vagy a munkavállalók, vagy a fogyasztók kritikus tömege nem áll rendelkezésre. Minél innovatívabb egy vállalkozás, annál komolyabb korlátot jelent ez a számára. Emiatt az, hogy az idehaza elkölthető források jelentős része a budapesti célpontokat kizárja, versenyhátrányt jelent. Nyilván meg lehet próbálni a cég vidékre telepítését, de ez csak a hatékonyság csökkenését fogja eredményezni. Ez a Jeremie-program legnagyobb gyengéje. A programban keveredik, hogy a cél a gazdaság felzárkóztatása, fejlesztése, vagy innováció segítése. A kettő ugyanis nem feltétlenül esik egybe.

Melyik az erősebb most a hazai M&A piacon: az eladói vagy a vevői nyomás? Miképp befolyásolhatja mindezt a generációváltás a cégeknél?

Nehéz ezt megmondani. A régió egészére azt mondanám, hogy inkább eladói a piac, azaz a vevők vannak többségben. Idehaza a bezárkózás miatt nem ilyen egyértelmű a helyzet.
A generációváltás előtt / alatt álló cégek kivásárlása továbbra is egy érdekes sztori, de azért ez nehéz terep. Az ilyen cégeknél az egyik első feladat egy új menedzsment felállítása, ami a legtöbb esetben egy új szervezeti és menedzsment kultúrát is jelent. Sokszor az ügyfelekkel való kapcsolat sem hosszú távú szerződéseken, hanem személyes, évtizedek alatt kialakult kapcsolatokon múlik. Ezért ezeknek a cégeknek tudatosan kell felkészülniük arra, hogy a tulajdonos-menedzsment visszavonul. Izgalmas feladat, jó lehetőségeket látunk ezen a piacon, de a cégeknek csak egy része van abban az állapotban, hogy átvehető legyen.
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
klima0921
shutterstock_1424418242
szaudarábia0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Commerzbank