Százezrek alól rúgja ki a mankót a kormány új cafeteriajavaslata
Bank

Százezrek alól rúgja ki a mankót a kormány új cafeteriajavaslata

"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.

Milyen cafeteria-változásokat lengetett be a kormány?

Kedden nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, amely egyebek mellett jelentős változásokat hozna 2019-től a cafeteria-rendszerben is. Azzal, hogy 2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak, kérdésessé teszi a kockázati biztosítások és köztük az egészségbiztosítás jövőjét is. Ez utóbbi mindeddig a minimálbér 30%-áig adómentes volt,most ez szűnhet meg, így pedig várhatóan nem éri majd meg egészségbiztosítást kínálni a munkáltatóknak.

Fontos, hogy a javaslat jelenlegi formájában csupán a célzott szolgáltatást tartja meg úgynevezett egyes meghatározott juttatási körben, míg a most ismert önkéntes kölcsönös pénztári (egészség- és önsegélyező pénztári) munkáltatói hozzájárulást kiemeli ebből a jelenlegi - 40,71% kulcsú - adókörből, tehát a pénztári szektort is érinti a belengetett javaslat.

Beláthatatlan következménye lehet az adómentesség eltörlésének

A kormány által belengetett törvényjavaslat nemcsak a cafeterián keresztül nyújtott egészségbiztosításokat, hanem a teljes piacot drasztikusan megváltoztathatja - véli Gaál Csaba biztosítási szakértő.

Leginkább azért, mert bár a jogszabály indoklása azt mondja, hogy a cafeteria-rendszerrel összhangban változtatják meg az adózási szabályokat, ezen szabályok megszüntetése nemcsak a cafeteria-rendszeren keresztül működő biztosításokat érinti, hanem az azon kívülieket is, hiszen azokra is ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

A szakember hozzátette:

Sokan tévesen azt hiszik, hogy ami béren kívüli juttatás, az egyenlő a cafeteriával, pedig ez messze nem így van. A fő különbség, hogy a cafeteria esetében a dolgozó dönti el, hogy a rendelkezésére álló büdzsét mire használja fel, míg a tipikus vállalati egészségbiztosításnál ez nem a munkavállaló döntése, hanem a munkáltatóé, ez viszont nem minősül cafeteriának. Jelenleg változatában a javaslat a cafeterián kívül eső béren kívüli juttatásokat is jelentősen sújtja.

Hasonló véleményen van Balázs Iván, az UFS Group egészségbiztosítási szakértője is, aki szerint a piacra egyelőre beláthatatlan következménye lenne az adómentesség eltörlésének, hiszen ez mindeddig rendkívüli motiváló erővel bírt. Ha életbe lép a törvényjavaslat, jövőre egyszerre növekednének a biztosítási díjak (a magán-egészségügyi árak emelkedése miatt) és lenne jelentős adóteher is a biztosítási díjakra a tervezet szerint.

A kérdés az, hogy az akár duplájára is növekedő egészségbiztosítási vállalati kiadások megszüntetése vagy a dolgozók egészsége lesz-e a fontosabb?

Juhos András, az Uniqa Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja szerint biztosítási szempontból kevésbé a cafeteria rendszer szűkítése, mint a biztosítási adómentesség megszűnése a lényeges változás.

A kockázati - és hangsúlyozottan a kockázati: azaz nem a megtakarítási - biztosítások (élet-, baleset-, és egészségbiztosítások) díjának munkáltatói és munkavállalói (!) adóvonzata súlyos csapás a gondoskodás e formáira. A kockázati biztosítások egyértelmű társadalmi hasznossággal bírnak: összegbiztosítások esetén a hátramaradottak, illetve a bajbajutottak segítsége, rehabilitációs esélyeik növelése, szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások esetén pedig a magas színvonalú, kulturált körülmények között történő orvosi ellátás biztosítása késedelem nélkül, miáltal a munkába való gyors visszatérés esélyei is javulnak. Ráadásul egyáltalán nem szerencsés, hogy a munkáltatók által finanszírozott kockázati biztosításoknak szja vonzatai legyenek, hiszen a szolgáltatások igénybevételére az egyén szintjén ritkán - csak a biztosított esemény bekövetkezésekor - kerül sor. Így a személyi jövedelem adót az esetek többségében nem realizált jövedelem után kellene megfizetni. Az adóelőnyök elvesztése, ill. az adóterhek megjelenése egyértelműen és drasztikusan gyengíteni fogja az utóbbi évek politikája által is támogatott öngondoskodási hajlandóságot, kultúrát, illetve a vállalatok dolgozóikról való gondoskodásának gyakorlatát

- vélekedik.

11 milliárd forintos piacról van szó

Az MNB és a MABISZ adatszolgáltatása külön nem terjed ki arra, mekkora a magyar egészségbiztosítási piac, de a szakértők elmondása alapján a teljes piac díjbevétele 2017-ben 11 milliárd forint körül alakulhatott. Ez így is csak a teljes biztosítási piaci díjbevétel mindössze 1,1%-a, miközben az egyik társadalmilag legkiemeltebb hasznosságú biztosítási területről van szó - fűzte hozzá Juhos András.

Százezrek alól rúgja ki a mankót a kormány új cafeteriajavaslata
A magánszemélyek biztosítása elhanyagolható mértékű, jellemző a piacra a munkáltató által fizetett díj. Nagyjából a 4 millió munkavállaló nyolcada, azaz 320 ezer fő körüli a biztosítottság.

A díjbevétel szinte teljes egészében a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokból folyik be a rendszerbe, az összegbiztosításból származó díjbevétel ez esetben elhanyagolható mértékű. Az egészségbiztosítási díjbevétel döntő része tehát a munkáltatóktól érkezik be, ezen belül a cafeterián keresztül fizetett díj mértéke kevesebb mint 10% körül lehet a megkérdezett szakértők szerint.

Ami a cafeteria rendszer szerepét illeti, Juhos András úgy véli: amennyiben a dolgozók saját döntésén alapult a választás, akkor inkább a konkrét pénzbeli előnyöket nyújtó elemeket választották, nem pedig a biztosítási fedezetet. Ugyanakkor a vállalatok által finanszírozott, mindenkire kiterjedő csoportos biztosítások rendkívül népszerűvé váltak, ez a terület biztosította a fejlődés motorját. Személyes becslése szerint a piac 30% felett növekedhetett ezen a területen a tavalyi évben.

Miért ilyen alacsony a cafeterián belül az egészségbiztosítások iránti kereslet? Balázs Iván szerint a cafeteria rendszerben a dolgozók minimális százaléka választja a biztosítást, aminek az okai:

  • A munkavállalók sokszor nem nézik meg az új elemeket, ezért nem is tudják, hogy az egészségbiztosítás milyen előnyökkel járna számukra. Ezt az is alátámasztja, hogy a kutatások szerint a dolgozók közel 60% örülne ezen juttatásnak, de amikor választani kell, akkor már csak 2-5% jelöli is be.
  • Másik oka az alacsony cafeteria keret, hiszen a készpénzjuttatást, bérletet, törlesztő támogatást, stb. nem tudja beelőzni a biztosítás, még akkor sem, ha az egészség alapvetően fontosabb lenne.
  • Aki egészséges, nem tartja fontosnak biztosítást kérni arra az esetre, ha majd nem lesz az.
  • Egy másik probléma pedig a tájékoztatás hiánya. A szakértő saját statisztikái szerint azoknál a cégeknél, ahol tájékoztatót tud tartani a dolgozóknak, a résztvevők 60% választja az egészségbiztosítást.

Amennyiben a törvényjavaslat ilyen formában lép hatályba, nem nagyon látok más kiutat a biztosítók oldaláról, mint az egyéni biztosítások hangsúlyos értékesítése, miután cég oldalról így nem lesz ösztönzés ezek megvásárlására, az egyének viszont értékelik ennek pozitív oldalát. Ez viszont azzal is jár, hogy sokkal lassabb növekedésre kell berendezkedni az egészségbiztosítási piacon, mint arra korábban számítani lehetett

- hangsúlyozta a fentiekkel egyetértésben Gaál Csaba.

A meglévő biztosítások is a kukában landolhatnak

Gaál Csaba véleménye szerint mindez nemcsak az új egészségbiztosítási szerződésekre lesz negatív hatással, hanem a meglévő állományra is. Nagy valószínűséggel a cégek döntő része fel fogja mondani meglévő szerződését, még akkor is, ha ezekből több év van hátra. A meglévő szerződéseket jellemzően évente kell újrakötni, de a belengetett változtatások mellett januártól tömeges szerződésfelmondásokat lehet majd látni.

Az életbiztosításokra több éves felkészüléssel vezették be ebben az évben a kedvezményes adókötelezettséget a munkáltatói oldalon. Ennek hatására tapasztalatom szerint jelentős visszavásárlások történtek, amivel nem járt jól senki sem. Azt gondolom, hogy az adók kivetése a kockázati biztosításokra egy komoly megtorpanást eredményezhet az éppen lendületben lévő piacon

- fűzi hozzá Balázs Iván.

Attól tartok, hogy a meglévő biztosítások is súlyosan megszenvedik a következményeket, különös tekintettel arra, hogy az alkalmazottaknak szja fizetési kötelezettségük lesz, anélkül, hogy rendszeres bevételük jelenne meg. A piaci tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen esetekben az alkalmazottak - és ezért a vállalatok is - a pénzbeli juttatást egyértelműen előtérbe helyezik a biztosítási védelemmel szemben, ami országos szinten is negatívan fog kihatni az öngondoskodási szemléletre és a szociális védettség fokára

- mondta el véleményét Juhos András is.

Az összeg és a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokat jogi oldalról egyformán sújtja a javaslat, üzleti szempontból viszont a szolgáltatást finanszírozó biztosításokat érintheti negatívabban, hiszen a díjbevétel szinte teljes egészében ebből folyik be az egészségbiztosításoknál, és ennél a szegmensnél volt látható az utóbbi években növekedés.

Az olyan kockázati biztosítások, mint a halál és baleseti biztosítás is nagyjából ugyanez a kategória, annyi a különbség, hogy a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások mellett jó pár cég kötött összegbiztosításokat, ez utóbbiakat inkább baleseti vagy kockázati életbiztosításokra (például fizikai munkásokat alkalmazó cégek). Ez esetben is elmondható, hogy a törvényjavaslat hasonló "rombolást" végez majd, főleg amiatt, hogy ezeknél a biztosításoknál is rendkívül nagy a munkáltatói díjfizetés aránya (cafeterián kívüli elemként).

Milyen hatása lehet a javaslatnak a kockázati biztosítások jövőjére nézve?

Hogy ha a jogalkotónak tényleg az a szándéka a javaslattal, hogy a cafeteria-rendszer indokolatlan adminisztrációs terhét csökkentse a korlátozással, fontos látni, hogy a cafeterián keresztül nyújtott biztosítások adminisztrációs terhe jóval nagyobb, mint a cafeterián kívül működő egészségbiztosítások, vagy egyéb, adómentesen adható biztosítások adminisztrációs háttere. Bízom benne, hogy a jogalkotó felismeri, hogy ha az adminisztrációs terhek csökkentése is volt a cél a vállalkozások számára, attól még nem kell kivonni az adómentesen adható körből a nem cafeterián keresztül juttatott biztosításokat

- teszi hozzá Gaál Csaba.

Negatívan értékeli a cafeteria-rendszer ilyen módú átalakítását Balázs Iván is, aki szerint

az állami egészségügyi rendszer több sebből vérzik, sok helyen alacsony színvonalú, szakember hiányos. Kis ösztönzéssel az emberek, vállalatok hajlandóak voltak duplán fizetni azért, hogy magasabb szintű ellátást kapjanak. Most ez a rendszer rendül meg alapjaiban. Ez olyan, mint ha az állam azt mondaná: egyre kevesebb nyugdíjat fogok adni, de azt sem támogatom, hogy magadnak tegyél félre nyugdíjas éveidre.

Tudomásunk szerint a biztosítási piaccal nem egyeztette előre a kormány a javaslatot. Többek között erről is kérdeztük a MABISZ-t, illetve arról, hogyan értékelik a javaslatot és annak várható hatásait, de válaszukban azt írták, folyamatban lévő törvénykezést nem kommentálnak.

A pénztári szektor sem ússza meg

Miután az önkéntes kölcsönös pénztárak is beleesnek az egyes meghatározott juttatások körébe, megkérdeztük az ÖPOSZT-t, hogy a javaslat milyen változásokat hozhat a pénztári piacon.

Válaszukban azt írták: a javaslat jelenlegi formájában csupán a célzott szolgáltatást tartja meg úgynevezett egyes meghatározott juttatási körben, míg a most ismert önkéntes kölcsönös pénztári (egészség- és önsegélyező pénztári) munkáltatói hozzájárulást kiemeli ebből a jelenlegi - 40,71% kulcsú - adókörből.

Százezrek alól rúgja ki a mankót a kormány új cafeteriajavaslata
Hozzáteszik, hogy a munkáltatók nyugdíjpénztári szerepvállalása eddig sem illett a cafeteria elemek közé, hiszen jellemzően a munkavállalók az azonnal, vagy rövid határidővel elkölthető juttatási elemeket választották.

A pénztárszövetség válaszában emlékeztet arra, hogy a kormány többször is hangsúlyozta, az előtakarékosság és pénzügyi tudatosság kiemeletlen fontos terület, így bíznak abban, hogy a jelenlegi javaslat mellé még a 2019. januárját megelőzően előterjesztésre kerül az öngondoskodásnak az ÖPOSZ által régóta javasolt kiemelt kormányzati támogatása.

Abban az esetben, ha a pénztári megtakarítások munkáltatói kiegészítését egy új alapra helyezi a kormányzat, akkor komoly előrelépés is történhet az öngondoskodási piacon. Egy a jelenlegi javaslatot "kiegészítő" további változás kifejezetten jó hatással lehet a hosszú távú öngondoskodásban kiemelt szerepet kapó pénztári szolgáltatások igénybe vételére. Eddig ugyanis a "cafetériarendszerben" a pénztári szolgáltatások versenyeztek a "készpénz-helyettesítő" szolgáltatásokkal.

Amennyiben a jelenlegi előterjesztés mellé más javaslat, pontosítás nem érkezik abban az esetben ugyanakkor a munkáltatói részvétel jelentős visszaesésére számítunk, mely a munkavállalók nyugdíj-megtakarításainak visszaesésén túl a fiatal munkavállalók taggá válását is tovább nehezíti. A benyújtott tervezet alapján adózástechnikailag az egyes meghatározott juttatási körből kieső juttatások mindegyike, így a munkáltatói hozzájárulás is bér jellegű adó és járulékterhekkel lenne adható - teszik hozzá.

Az ÖPOSZ válaszában arra is kitért, hogy amennyiben a béren kívüli juttatási rendszer a tervezetben szereplő módon kerül átalakításra, az egy azt előtakarékosságot kiemelt támogatásban részesítő új rendszer kialakítása felé tett első lépéseként is értelmezhetjük, hiszen a pénztári juttatások adókörnyezetének pontosítása, ezek kiemelése a "cafetéria-körből" szervesen illeszkedne a korábbi egyeztetéseink folyamatába és javaslatainkhoz.

Hogyan hat mindez a magánszolgáltatók piacára?

Az elmúlt hónapokban rendszeresen számoltunk be arról, hogy egyre nagyobb teret nyernek maguknak a magánegészségügyi szolgáltatások. A betegek ezeket az egyre dráguló szolgáltatásokat több formában is fizethetik: részben zsebből, egészségpénztárból (ami tulajdonképpen hasonló, csak az állam ezt adókedvezménnyel támogatja), illetve egészségbiztosításokból.

Az elmúlt hetekben számos interjút készítettünk a magánegészségügyi szolgáltató piac legnagyobb szereplőivel, akik mindannyian arról számoltak be, hogy a piacon leginkább a vállalatok által kötött egészségbiztosításoknál tapasztalható fellendülés. A héten megismert új javaslattal ezt a piaci fellendülést vághatja el a kormány, ami a magánegészségügyi szolgáltatók bevételeire is hatással lehet.



Címlapkép: MTI/Újvári Sándor
Háromszoros a túljelentkezés az építőipari ingyenmilliókért
Frankfurti tőzsde
cimlap_naperomu1210
iroda_munkavállalók_munkaerő
balance hall irodaház
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Csalódást keltett a Morgan Stanley