Egy-két bank kivételével véget ért a tömeges fiókbezárások és létszámleépítések időszaka a magyar bankszektorban. Így is látványos a változás, ami végbement: a Portfolio friss gyűjtése alapján a 10 legnagyobb lakossági bank fiókszáma 28%-kal (több mint 420 egységgel), alkalmazotti létszáma pedig 10%-kal (több mint 3100 fővel) csökkent egy évtized leforgása alatt. Mára szétvált a két trend: a banki dolgozók létszáma tavaly óta ismét nő az üzleti aktivitás növekedésének köszönhetően, a fiókszám viszont tovább csökken Magyarországon, többek között a digitalizáció és a takarékszövetkezetek konszolidációja miatt.
A 10 legnagyobb magyar bank alatt ezúttal a legnagyobb fiókhálózattal rendelkező, lakossági szolgáltatásokban is aktív kereskedelmi bankokat értjük, ezeket vizsgáltuk meg részletesebben. Az alkalmazotti létszám és a fiókszám szempontjából is meghatározónak tűnik, melyik bank mennyire erős a retail üzletágban. Adataikat az alábbiakban konszolidáltan (hazai leánycégekkel együtt) mutatjuk be, ahol lehetséges volt, ott kiegészítve a Takarék Csoport adataival is.
Fiókszám: -28%
Nem meglepő a lista eleje: a legtöbb fiókkal a Takarék Csoport, az OTP, a K&H, az Erste és a Budapest Bank rendelkezik, ezek ugyanis a legerősebbek a lakossági számlavezetésben is. Mérlegfőösszegéhez képest az Erste és a Budapest Bank látványosan előbbre, az UniCredit pedig hátrébb helyezkedik el a fiókszám szerinti listán. A CIB, az MKB és a Raiffeisen esetében a viszonylag kicsi fiókszám miatt nagy a digitalizáció jelentősége.
2008 vége, vagyis a válság kezdete óta egyedül a Takarék Kereskedelmi Banknak nőtt a fiókszáma, elsősorban az Allianz Bank hét évvel ezelőtti megvásárlása miatt. Az utóbbi egy-két évben viszont megszüntették a Takarék Csoport többi tagjával (főleg a takarékszövetkezetekkel) fennálló párhuzamosságok nagy részét, így ma már csak a megyeszékhelyeken, Sopronban és Budapesten találkozunk a Takarék Kereskedelmi Bank 30 fiókjával a társaság fiókkeresője alapján. A teljes Takarék Csoport az idei év közepi adatok szerint 1153 fiókkal rendelkezik még, övék az összes hazai fiók csaknem fele.
A legnagyobb fiókhálózat-szűkítést a Raiffeisen, a CIB, a Sberbank (korábban Volksbank) és az UniCredit hajtotta végre az elmúlt évtizedben a kereskedelmi bankok közül, ezeknél a bankoknál kevesebb mint felére csökkent a fiókszám. A 10 legnagyobb lakossági bank összesített fiókszáma ma közel 1100, ami 28%-kal kisebb a 2008 végi adatnál.
Az MNB statisztikáiban 2013-ig visszamenőleg találtuk meg a teljes hitelintézeti szektor fiókszámát. A szektor (benne a takarékszövetkezetek) fiókszáma 2013 és 2017 vége között 3157-től 2420-ra, vagyis 23%-kal csökkent. A nettó 737 fiókot érintő bezárási hullámból 200 kötődött a 10 legnagyobb lakossági bankhoz, a maradékból több mint 500 fiókbezárás jó része valószínűleg a takarékszövetkezetek integrációja következtében ment végbe.
Létszám: -10%
Az alkalmazotti létszám szempontjából is ugyanazok a bankok állnak az élen. A 10 legnagyobb kereskedelmi bank összesen (konszolidáltan) több mint 28 ezer főt foglalkoztat, a teljes hitelintézeti szektorban pedig több mint 39 ezren dolgoznak (ez 2008 és 2017 között 11%-os csökkenést jelent), vagyis elmondható, hogy nagyjából 100-ból 1 magyar munkavállaló dolgozik valamelyik hazai hitelintézetnél. A Takarék Csoport teljes alkalmazotti létszáma megközelíti a 7 ezer főt.
A legnagyobb létszámleépítéseket a CIB, a Raiffeisen és (még a válság elején) a Budapest Bank, valamint a Sberbank (korábban Volksbank) hajtotta végre, a CIB esetében csaknem feleződött, a Raiffeisennél pedig több mint harmadával csökkent a létszám. A 10 legnagyobb lakossági banknál ma 10%-kal dolgoznak kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A fent már kifejtett okokból a Takarék Jelzálogbank és érdekeltségei (köztük a Takarék Kereskedelmi Bank) létszáma jelentősen nőtt ezen időszak alatt, és az OTP-nél is kétszámjegyű létszámnövekedés következett be.
A fiókszámmal ellentétben az alkalmazotti létszám már nem zsugorodott tovább a bankoknál az elmúlt másfél évben, jelentősnek mondható leépítés csak a Takarék Jelzálogbanknál, illetve érdekeltségeinél történt. 2016 vége óta 4%-os létszámbővülést látunk a 10 legnagyobb lakossági banknál, így ma már csaknem annyian dolgoznak náluk, mint 2011-ben.
Mi várható?
A fiókszám és a létszám szempontjából is nagy jelentősége van 1. a bankok üzleti aktivitásának, 2. a költségkontrollnak, 3. a digitalizációnak, 4. olyan sajátosságoknak, mint amilyen a takarékszövetkezeti rendszer konszolidációja.
Miközben az üzleti aktivitás növekedése egyértelműen a banki kapacitások (fiókszám, létszám) növelése, a költségkontroll pedig ezek szinten tartása vagy még inkább a csökkentése irányába hat, a következő évek kereskedelmi banki trendjét elsősorban a digitalizáció határozhatja meg.
A digitalizáció ma előbbre jár a fióklátogatások, mint a munkaerő kiváltásában: a digitális ügyfélkiszolgálási csatornák elterjedtebbek a robotizációnál és a munkaerőt kiváltó mesterséges intelligenciánál. Rövid távon így valószínűleg továbbra is a fiókszámra lesz nagyobb hatása a digitalizációnak, közép- és hosszú távon azonban a létszámban is erőteljesen meglátszódhat majd.
