Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában
Bank

Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában

Egyre több bankot ránt magával Európa történelmének valaha volt legnagyobb pénzmosási botránya: most épp a Swedbank került a célkeresztbe. A befektetők 20%-kal verték lejjebb a bank papírjainak árfolyamát szűk két nap alatt, előtte elintézték a potenciális érintett, a Nordea és a főkolompos Danske Bank papírjait is. Közel kilenc éven át működött pénzmosodaként a korábban Európa legmegbízhatóbb bankjaként is emlegetett Danske Bank észt fióktelepe, 200 milliárd eurónyi gyanús pénzt mostak tisztára gyanús hátterű kiraktatcégeinek és ki tudja, még hány pénzügyi intézmény segített nekik a séma üzemeltetésében. A mostani botrány csak a jéghegy csúcsa a dán bank besúgóvá vált felsővezetője szerint. Megnéztük, mit kell eddig tudni Európa legnagyobb pénzmosási botrányáról, amelynek messze még a vége.

Így zajlott Európa legnagyobb pénzmosási botránya

A Danske Bankot sokáig Európa egyik legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb pénzintézetének tartották, tavaly azonban hivatalosan is elismerte a cég vezetése, hogy észt fióktelepén mintegy 200 milliárd eurónyi, pénzmosás-gyanús külföldi tőke folyt át 2007 és 2015 között. A gyanú szerint ellenőrizhetetlen brit, ciprusi és új-zélandi bejegyzésű kirakatcégeken keresztül mostak pénzt orosz, azeri és ukrán üzletemberek, politikusok és titkosszolgálatok.

A pénzmosoda úgy hízhatott ekkorára, hogy:
  • Az észt fióktelep más balti érdekeltségekkel nem ugyanazon az IT-platformon működött, mint a koppenhágai csoport többi része, így a pénzmosási ellenőrzőrendszerük is különbözött.
  • A Danske-csoportnak egészen 2014-ig nem volt pénzmosás-kiszűrésért felelős vezetője, hiába várta ezt el a dán törvény.
  • Miután a menedzsment értesült a visszaélésekről, a szőnyeg alá söpörték a problémát, hiszen számottevő bevételt hozott a dán pénzintézetnek a pénzmosoda.


A Danske Bank 2007-ben jelent meg Észtországban, miután a finn Sampo Bankot megvásárolta, alig pár hónappal ezután az orosz jegybank már figyelmeztette őket, hogy orosz állampolgárok pénzmosásra használják a pénzintézet észt fióktelepét.

2010-ben a Danske egy belső vizsgálatot is elrendelt, mert a vezetők egy része kezdett aggódni a "számottevő mennyiségű" ex-szovjet tagállamból érkező pénz miatt, ami átfolyik a bankon, Thomas Borgen, a pénzintézet akkori nemzetközi igazgatója, aki később vezérigazgató is lett, a jelentést szemlélve viszont úgy döntött, "nem jelent aggodalomra okot" a rengeteg ellenőrizhetetlen hátterű ügyfél.

A Financial Times 2011-es adatai szerint a Danske észt érdekeltsége a bankcsoport nyereségének már 11%-át szolgáltatta (annak ellenére, hogy alig 0,5%-át tette ki a teljes eszközállománya a bankcsoporton belül), miközben az érdekeltség nyereségének 70%-a ekkor már külföldi ügyfelek tranzakcióiból származott; az utóbbi arányt 2013-ra sikerült egészen 99%-ra felhizlalni.

Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában
2013 végére már feltűnt a dán hatóságoknak is a pénzmosásgyanús tevékenység, de semmit nem csináltak azon kívül, hogy "információt kértek" a banktól. A JP Morgan mégis tudhatott valamit, hiszen felmondta levelezőbanki szerződését az észt Danske-leánnyal, majd két évre rá a Bank of America is hasonlóan tett.

A növekvő nemzetközi nyomás miatt az észt érdekeltség nem helyi állampolgári ügyfélkörének leépítése egy elnökségi meetingen 2013-ban ismét előjött, Thomas Borgen nemzetközi igazgató viszont személyesen lőtte le az ötletet. Nem sokkal ezután vezérigazgatóvá nevezték ki.

2014-ben végül egy bennfentesnek, Howard Wilkinson kereskedési üzletágvezetőnek köszönhetően kiszivárgott az, hogy már Putyin családtagjai és az orosz hírszerzés is a Danskén keresztül mossák a pénzt, erre a pénzintézet a negatív visszhangtól tartva megkezdte a külföldi ügyfélállomány leépítését. Ennek megvalósítására viszont csak 2015 végére került sor.

2017-ben és 2018-ban aztán több jelentés is napvilágot látott, amely a Danske Bank pénzmosási kihágásait részletezte,

egészen addig viszont csak egy ejnyebejnyét kaptak a dán hatóságoktól, amíg 2018 őszén a Danske Bank be nem jelentette, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma is vizsgálatot kezdett a bankon átfolyt orosz pénzek miatt és masszív bírságra számítanak, mivel összesen körülbelül 200 milliárd eurónyi külföldi forrásból származó pénz folyt be rajtuk keresztül az EU-ba.

A botrány következtében Thomas Borgen vezérigazgatót eltávolították a cég éléről, majd novemberben részvényesi nyomásra Ole Andersennek, a Danske elnökének is mennie kellett.

Ezután újabb vizsgálatot indított a dán felügyelet és több másik szervezet is, több Danske-alkalmazott ellen pedig büntetőeljárást kezdeményeztek.

A botrány miatt a Danske bejelentette, hogy leépíti balti üzletágait és inkább a skandináv core-piacára koncentrál; kivonul Oroszországból, Lettországból és Litvániából is.

Észtországból ennél is nagyobb robajjal távoznak - a hatóságok egyszerűen kiutasították a dán bankot az országból; nyolc hónapjuk van összecsomagolni és megszüntetni minden tevékenységüket.

Ezen kívül 10 milliárd koronás tőkeemelésre és egy nyolcpontos reformterv implementálására is kötelezte a pénzintézetet a dán felügyelet.

Ez csak a jéghegy csúcsa?

A botrány folyamatosan dagad és már nem biztos, hogy csak a Danske Bankot fenyegeti masszív bírság, mivel előfordulhat, hogy más intézmények is kivették a részüket akarva-akaratlanul Európa történelmének legnagyobb pénzügyi botrányából. Csak hogy néhányat említsünk azok közül a szervezetek közül, amelyek szintén belekeveredtek az Európa legnagyobb pénzmosási botrányaként emlegetett krízisbe:
  • A svéd Swedbankról kiderült egy jelentésből, hogy valószínűleg 4,3 milliárd dollárnyi, az észt Danskéhoz köthető pénzt kezelt. Bár nem ismerte el a pénzintézet, hogy köze lehetett a botrányhoz, Birgitte Bonnesen vezérigazgató nem is tudott ellenérveket felhozni, hogy ártatlanságát igazolni tudja.
  • A német Deutsche Bank belső vizsgálatot indított, mivel levelezőbankként segédkezett a Dankse Banknak, korábban egy cikkben azt is megszellőztették, hogy az amerikai hatóságok is vizsgálni kezdték az intézményt. Bár az utóbbit a bank vezetése tagadta, elismerték, hogy több hatósági szerv is "információigényekkel" fordult hozzájuk a pénzmosási botránnyal kapcsolatosan.
  • A Bank of Americával és JP Morgannel is "kapcsolatba lépett" az amerikai igazságügyi minisztérium, hiszen korábban mindketten levelezőbankjai voltak a dán pénzintézetnek, az amerikai bankok azonban jóval korábban (2015-ben és 2013-ban) felmondták üzleti partnerségüket a Danskéval, mint a németek.
  • A Nordeát a finn pénzügyi felügyelet vizsgálta, az elkészült jelentést, melynek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, átadták a rendőrségnek. Bill Browder, a Hermitage Capital vagyonkezelőjének bejelentése miatt kezdődött a vizsgálat, ő azt állította, hogy a pénzintézet 234 millió dollárnyi Oroszországhoz köthető vagyont engedett át finn érdekeltségein.
  • Vizsgálatot kezdett a brit bűnügyi hivatal, az NCA is, hogy felderítse, pontosan kik állhattak a pénzmosáshoz használt kirakatcégek mögött: ezek számottevő része ugyanis Nagy-Britanniában volt bejegyezve.
  • Az Európai Bankhatóság (EBA) mind a dán, mind pedig az észt felügyeleti szerveket vizsgálni kezdte, azzal a céllal, hogy kiderítse, melyik intézmény felelős azért, hogy nyolc éven át háborítatlanul folytak át az orosz milliárdok a dán bankon.

Célszerű megjegyezni, hogy egyik vizsgálat sem zárult még le, sőt, folyamatosan indulnak újabb és újabb eljárások, így az igazi "feketeleves" még hátra van.

Howard Wilkinson, a Danske volt kereskedési vezetője és a legelső besúgó, aki a visszaéléseket jelentette, a Reutersnek elmondta: a Danske pénzmosási botránya csak a jéghegy csúcsa.

Részvénypiaci vérengzés folyik

Kevés olyan európai nagybank van, amelynek részvényárfolyama magára talált a válság után, a Danske egy ezen ritka kivételek közül: a válság előtti, 2007 februári csúcspontját még túl is lépte; 2017 júliusában egészen 252 koronáig emelkedett a papírok árfolyama. Az eset érdekessége, hogy ez idő alatt felépítette és lerombolta az észt pénzmosodát, így minden ezzel kapcsolatos hírt lényegében ignoráltak a megbízható, stabil bank illúziójában ringatott befektetők.

A Danske részvényeinek árfolyama csak 2018 februárjában ingott meg, majd szeptember végén-október elején esett igazán nagyot, amikor a Danske a 200 milliárd eurós összeg tényét közölte.

Csúcspontjához képest 51,8%-os mínuszban van a dán bank részvényeinek árfolyama, csak a Danske csalásról szóló hír bejelentése óta 35,9%-ot veszített értékéből a papír.

Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában
Persze van, aki jó beszállási pontnak értékeli a Danske részvényeinek haldoklását, a legnagyobb dán nyugdíjalap például jelentősebb részvénycsomagot is vásárolt a pénzintézetben mondván, hogy a "jövőbe fektetnek és nem a múltba."

Talán még látványosabb a Swedbank árfolyamának esése, melynek az észt pénzmosodában való részvétele a napokban derült ki. Február 19-étől cikkünk elkészüléséig (február 21, 15:38, vagyis két nap alatt) 210 svéd koronáról 164 koronára esett a pénzintézet részvényeinek árfolyama, ami 21,9%-os esésnek felel meg.

Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában
A Swedbank árfolyamában egyébként sosem volt még ekkora esés ilyen rövid időtávon.

Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában
Bár a Nordea esetében még semmit nem sikerült bizonyítani a bank bűnösségét illetően, a befektetők láthatólag nem hisznek a pénzintézet ártatlanságában: október óta 9,5 euróról 7,76 euróra esett a bankpapírok árfolyama, ami 18%-os esésnek felel meg.

Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában
A Deutsche Bank részvényein pedig már szinte meg sem látszik a Danskéval kapcsolatos botrány: a legnagyobb német pénzintézet annyi botrányba, csalásba és visszaélési ügybe keveredett bele a válság óta, hogy már szinte semmi nem maradt, 2007 májusi, 112 eurós részvényárfolyamából. Most egy Deutsche Bank részvény alig 7,68 eurót ér.

Dőlnek a dominók: sorra buknak el a nagyok Európa legnagyobb pénzmosási botrányában
A botrány újabb pofon az eleve gyengélkedő európai bankrészvényeknek, talán célszerű megvárni a vizsgálatok eredményét és a (feltehetőleg több százmillió eurós, ha nem több milliárdos) bírságok kiszabását, mielőtt ezekből a papírokból bezsákolunk az attraktív árazást látva. Óvatlanul ugyanis könnyen járhatunk úgy, mint a Deutsche Bank befektetői, akik 2008 óta szívhatják a fogukat az újabb és újabb botrányok miatt, imádkozva a több mint 90%-ot értéktelenedett részvényeik árfolyamának feltámadásáért.

Címlapkép forrása: AFP/Thomas Lekfeldt
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
okostelefon kézben pénzügyek