Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
Bank

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?

2015. február 9-e - ezt a napot máig emlegetik a magyar bankszektorban. Ez volt ugyanis az a fordulópont, amikor az Erstének és az EBRD-nek tett szándéknyilatkozattal megindult a magyar kormány és a hazai bankszektor kapcsolatának normalizálódása. Már-már esküdt ellenségekből együttműködő partnerek lettek, és időközben a piaci környezet is a felismerhetetlenségig megváltozott. Láss csodát: az előző négy év majdnem 1000 milliárd forintos vesztesége után a következő négy évben csaknem 1700 milliárd forintnyi nyereséget értek el a magyar bankok. Ez utóbbi több mint harmadát, 648 milliárd forintot a tavalyi évben kasszírozták be a hitelintézetek. Hogy ez miként jött nekik össze 2018-ban, arról most 12 vadonatúj ábrát mutatunk, részletesebben pedig a témával április 11-ei Hitelezés 2019 konferenciánkon foglalkozunk.


A korábbiakhoz képest egészen új, konszolidált szemléletű banki statisztikákat tett közzé tegnap a Magyar Nemzeti Bank a magyar hitelintézeti szektor teljesítményéről. A korábbi egyedi, intézményi szintű megközelítés helyett, ahol csak lehet, csoportszintű (pl. az OTP vagy a Takarék Csoport esetében is konszolidált) adatokra alapoztak, ami miatt már cikkünk elején legalább három disclaimert kell tennünk:
  • lényegében megváltozott a magyar bankszektor fogalma a statisztikában, az egyik legfontosabb változás az, hogy a külföldi érdekeltségek is megjelennek bennük. Ha például új leánybankot vesz külföldön az OTP, akkor az érintett időszakban részben ez magyarázza az új statisztikákban a magyar bankszektor (például a hitel- és a betétállomány) növekedését.
  • Bár a konszolidált adatok jórészt IFRS szerint készülnek, az elmúlt években is volt, sőt még idén is van olyan szereplő, amely a magyar számviteli szabályok szerint teszi közzé és jelenti le az MNB-nek a számait. Esetenként bizonyos tételek nagyobbfajta mozgása mögött az új statisztikákban is az IFRS-átállás áll. Különösen jellemző ez a működési költségekre, ugyanis IFRS-ben már a legtöbb banknál bekerül ide az állami adóterhek egy része, pl. a tranzakciós illeték és a bankadó.
  • Az új statisztikák nem tartalmazzák a 2015 előtti helyzetet, így igazán hosszú távú idősoros elemzésre nem adnak lehetőséget. A cikkünk bevezetőjében említett profitszámokat ezt figyelembe véve érdemes értelmezni: a régi statisztikák szerint 2011-2014-ben összesen 972 milliárd forintos adózás utáni veszteséget szenvedtek el a hitelintézetek, 2015-2018-ban pedig az új statisztikák szerint 1676 milliárd forint nyereségük volt. Ebből 648 milliárd forint volt az adózás utáni nyereségük tavaly.


Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?

Eredménytételek: az expanzió hoz a konyhára

Az abszolút számok nem mondanak el mindent, így érdemes megjegyezni, hogy ez a szám elfogadható, de nemzetközi vagy historikus összehasonlításban korántsem kiugró megtérülést jelent. A tőkearányos megtérülés (RoE) 13,4% volt tavaly, csak kicsivel több, mint egy évvel korábban.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
Ráadásul ez továbbra sem egy fenntartható megtérülés. Becslésünk szerint hosszú távon a jelenleginél közel 200 milliárd forinttal több hitelezési értékvesztést kell majd megképezniük a bankoknak, mint tették azt tavaly (nettó 58 milliárd forint, amit még a céltartalék-visszaírások is jócskán mérsékelhettek). Ezt figyelembe véve még mindig valamivel 10% alatt lehet a bankszektor átmeneti tételek nélküli tőkearányos megtérülése.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
A bankszektor működési bevételei eközben szépen alakulnak, ebben elsősorban az üzleti volumen (különösen a hitelállomány) organikus és akvizíciós (lásd OTP) bővülésének, és nem a bevételi marzsok tágulásának a hatását véljük felfedezni. Tavaly 19%-kal volt magasabb a bankszektor működési bevétele, mint egy évvel korábban, míg a működési költségek 15%-kal nőttek.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
A bankszektor bevételeinek a 89%-át a kamateredmény, illetve a nettó díj- és jutalékeredmény adta 2018-ban. Mindkettő 8% körül növekedett tavaly a bankok expanzív stratégiájának köszönhetően.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
A bevételek növekedésének és a működési költségek ettől elmaradó bővülésének köszönhetően javult a bankszektor működési hatékonysága, a 2015-ös 80%-kal szemben 2018-ban már "csak" 63% volt a költség/bevétel arány. Nemzetközi összehasonlításban ez még mindig nagyon magasnak számít, de az irány jó.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?

Mérlegtételek: hitel, hitel, hitel

A bankok említett expanziója elsősorban a hitelezési aktivitás növekedését jelenti, miközben ugyanis a betétállomány 7,7%-kal, a mérlegfőösszeg pedig 8,2%-kal bővült, a hitelállomány 9,8%-kal került feljebb tavaly. A lakosság esetében a lakáshitelek és a személyi kölcsönök népszerűsége töretlen, a vállalatoknál pedig a forgóeszköz- és beruházási hitelek iránt is átütő erejű a kereslet, a kapacitásbővítést támogató EU-források beáramlásának, illetve társ- és előfinanszírozásának is köszönhetően.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
A bankok eszközeinek 60%-a hitel, 25%-a pedig kötvény, főleg magyar állampapír. 2015 végén ez a két szám még 64%, illetve 22% volt, tehát nincs kifeszítve hitelekkel a bankszektor eszköz oldala, van hová bővülni.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
Nem mondató, hogy visszatért volna a korábban olyannyira jellemző külföldi finanszírozás a magyar bankszektorba. A saját tőke és a betétállomány a források 91%-át teszik ki 11/80 arányban.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?

Eltűnőben lévő NPL

A tőke és a likviditás szempontjából is stabilan áll a lábán a bankszektorunk (meglehetősen sok a tartalék mindkét szempontból), de talán ami még érdekesebb, az a nem teljesítő hitelek egyre kisebb állománya. Ha még a 30 napon belül nem teljesítő hiteleket is belevesszük a statisztikába, összesen 1611 milliárd forintnyi ilyen hitellel rendelkezett a bankszektor 2018 végén, ebből 923 milliárd forint volt a lakosság felé fennálló követelés.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
A nem teljesítő hitelek aránya, vagyis az NPL-ráta ezzel 5,4%-ra csökkent a teljes bankszektorban, a lakosság esetében 9,8% ez. 2015-ben ugyanez a két szám még 14,6%, illetve 20,9% volt. A lakossági nem teljesítő hitelek jelentős része persze csak kikerült a statisztikákból, és követeléskezelőknél él tovább.

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?
Utolsó ábránk tanúsága szerint a magyar bankszektor bőséges likviditással rendelkezik ahhoz, hogy továbbra is aktívan hitelezzen: az egészségesnek mondható 100%-os hitel/betét arány még messze van, ráadásul 2017 és 2018 között még távolodtunk is tőle a hitelállomány növekedését (abszolút számok tekintetében) meghaladó betétállomány-bővülés miatt. (A lenti számok csak a háztartási és vállalati állományok alapján kerültek kiszámításra.)

Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége - Mi folyik a háttérben?

Mit hoz a jövő?

Nagy kérdés, mikor jön el a kamatkörnyezet jelentősebb emelkedése, ez ugyanis tartósan javíthatná a magyar bankszektor megtérülését, különösen a jelentős (lassabban és kevésbé átárazódó) betétállományon ülő bankok esetében. Amíg ez nem következik be, és a kamatmarzs nyomott marad, kizárólag az üzleti volumen bővítésével és (ahol ez lehetséges) akvizíciókkal tudnak előremenekülni az egyes bankok, miközben hatékonyságukat a leginkább előremutató módon digitális innovációik bevetésével tudják javítani. Hogy az üzleti aktivitás bővítésére hosszú évekig támaszkodhatnak-e még az eredménytermelésben a hitelintézetek, az elsősorban a gazdasági növekedés függvénye lesz. Ezt (a hitelezési számokat elnézve) nagy valószínűséggel nem a hazai bankok fogják megakasztani.

facebook libra szablyozás
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
lemairegetty
barabasialbertlaszlocimlapkep-20181130
elektromosroller
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
A Credit Suisse svájci bankóriás homlokzata. Fotó: Shutterstock