Közjegyzői tragikomédia: új szintre lép a lakáshitelesek lehúzása
Bank

Közjegyzői tragikomédia: új szintre lép a lakáshitelesek lehúzása

2019-ben, amikor a pénzügyi szektor digitalizációja már javában tart, még mindig nem arról folyik eszmecsere Magyarországon, miként lehetne kiváltani a közjegyzők munkáját a hitelezésben egy automatizáltan működő központi digitális platformmal. Ehelyett a lakáshitelezést drágító közjegyzői díjak emelkedéséről vagyunk kénytelenek írni: július 1-je óta az új közjegyzői díjrendelet hatályba lépése, a mai naptól pedig egy új kamarai iránymutatás borzolja tovább a kedélyeket a hitelfelvevőknél és a hitelezőknél.

Miről van szó?

Tavaly szeptember végén írtunk arról, hogy 2018. október 1-jétől az addiginál jóval magasabb közjegyzői díjak mellett lehet csak lakáshitelt felvenni. Bár a bankok többsége "hivatalosan" átvállalja a közjegyzői díj egy részét vagy egészét, borítékolható volt, hogy az új rendelet többek között a lakáshitelt felvevőkre is rendkívül kedvezőtlenül hat majd, ha másképp nem is, a többi hitelköltségen keresztül.

A közfelháborodás hatására az Igazságügyi Minisztérium több alkalommal is elhalasztotta a 22/2018. (VIII.23.) számú díjrendelet bevezetését, így az végül idén július 1-jén lépett hatályba. Emellett a lakáshitelek számára külön, elvben nekik kedvező rendelkezést foglaltak a jogszabályba:
  • a lakáscélú hitelek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatának közokiratba foglalásáért az általános (megemelt) munkadíjak 30%-át kell felszámítani (de ennek szigorú feltétele van, lásd alább),
  • a közjegyzői hivatali helyiségen kívül lefolytatott eljárásért egységesen 20 ezer forintos munkadíjat számítanak fel, miután korábban ezért a "szolgáltatásért" dupla munkadíjat ("100%-os eltérítés") kérhettek a közjegyzők.

(Fontos tudni, hogy a közjegyzői költségek ezen a munkadíjon felül más tételeket is tartalmaznak, lásd alább).

Csakhogy ezek a kitételek nem hoztak egyértelmű és érdemi költségcsökkenést a lakáshitelesek jelentős része számára (lásd alább). A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ma életbe lépő 104. számú iránymutatása emellett az általunk megkérdezett bankok szerint szigorúan határozza meg a 30%-os, csökkentett díjra jogosultak körét. Emellett az említett 20 ezer forintos átalánydíj éppen a kisebb jövedelmű hitelfelvevőket hozza hátrányos helyzetbe.

A rendelet a 30%-os tarifát azon közjegyzőiokirat-tervezetek esetében teszi csak alkalmazhatóvá, amelyeken nem szükséges a közjegyzőnek tartalmi változtatást, illetve kiegészítést tennie. A MOKK iránymutatása ezt a kitételt értelmezi, amikor leszögezi, hogy a tervezetből hiányzó adatok pótlása, a szöveg módosítása vagy rövidítése, és új kötelezettségvállaló nyilatkozat belefoglalása is tartalmi változtatásnak, illetve kiegészítésnek minősül a mai naptól, és ezt a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Banki forrásaink szerint a MOKK szigora pont akkor igényel a hitelintézetektől folyamat-átalakítási és fejlesztési lépéseket, amikor a családtámogatások amúgy is jelentős kapacitásokat foglalnak le náluk.

A MOKK másképp látja: az iránymutatás szerintük segíti a pénzintézeteket és az ügyfeleket a rendelet alapján a közokirat tervezetének elkészítésében, hogy az eddiginél egyszerűbb közjegyzői okiratok készüljenek, kedvezőbb díjért. "A jogalkotói szándék egyértelműen a lakáscélú jelzáloghitel-ügyletek során a bankok által tipikusan elvárt, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok egységesítésére, rövidítésére és egyszerűsítésére irányul" - írták megkeresésünkre. Nem minősül tartalmi változtatásnak például, ha a fél kéri, hogy a tervezetben történt elírásokat (pl. név, helyrajzi szám, hitelösszeg, kamatmérték) a közjegyző javítva foglalja közokiratba - hangsúlyozzák. Szerintük az iránymutatás nem nehezíti tehát, hanem megkönnyíti a 30%-os díj alkalmazását.

Mennyi az annyi?

A közjegyzői díjszabásnak minden egyes elemét szabályozza a régi és az új rendelet is, mégsem létezik egységes gyakorlat. A közjegyzői eljárás költsége nemcsak az eljárás helyszínétől, de például az okirat hosszától is függ, és ebből a szempontból rendkívül eltérő a banki-közjegyzői magatartás. Megkértük a MOKK-ot és egy (a jelzáloghitelezésben egyik legnagyobb) magyarországi bankot, hogy mutassák be egy 10 millió forintos jelzáloghitel közokiratba foglalásának jellemző díjszabását a jellemző okirat-hosszúság mellett. A MOKK 5 oldalas, a bank 20 oldalas közokirat-hosszúságot választott. Előbbi azzal indokolta ezt, hogy a pénzintézetek folyamatosan küldik meg a MOKK-nak tájékoztatásul az augusztustól alkalmazott okirat-tervezeteiket, amelyek rövidebbek a korábban megszokottnál. Az általunk megkérdezett banki szakértő szerint azonban az ilyen rövidített tervezetek alkalmazása még várat magára, a gyakorlatban még jóval hosszabb dokumentumok a jellemzőek. Ezek sok esetben a közjegyzők eltérő tartalmi elvárásai miatt lettek ilyen terjedelmesek. A rövidítést gyorsítaná, ha a MOKK közzétetenne egy által elfogadhatónak tartott okiratmintát - véli forrásunk.

A közjegyzők díjazásának számos eleme van:
  • az ügyérték függvényében sávosan változó okiratszerkesztési díj mellett
  • az ügyfélpéldányt jelentő kiadmányért, illetve
  • az egyéb költségeket (pl. oldalanként 150 forintos leírási díj, utazás, étkezés, tanú, tolmács, stb.) takaró készkiadásért is pénzt kérnek,
  • minderre pedig 40%-os költségátalány illeti meg őket a jogszabály szerint.


A MOKK példaszámítása alapján így egy 10 millió forintos lakáshitel közjegyzői költsége közjegyzői irodában folytatott eljárás esetén 47 954, helyszínen folytatott eljárás esetén 75 954 forint. A bank szerint a két szám 61 404, illetve 97 104 forint (ők itt nemcsak hosszabb, 20 oldalas okirattal, de egy órára vetítve az óránként 5500 forintos kiszállási díjjal is számoltak a munkadíj részeként).

Közjegyzői tragikomédia: új szintre lép a lakáshitelesek lehúzása
A MOKK alábbi táblázata a korábbi, előző rendelet szerinti helyzetet mutatja be 25 oldalas okirat esetén.

Közjegyzői tragikomédia: új szintre lép a lakáshitelesek lehúzása
Elmondható tehát, hogy

az általános közjegyzői munkadíj-emelkedés miatt a közjegyzői költségek új szintje egy 10 millió forintos lakáshitel esetében a korábban jellemző díjszabás alsó és felső széle között helyezkedik el, változatlan okirat-oldalszám mellett az alsó sávhoz áll közelebb. A korábbinál kisebb közjegyzői költség az oldalszám csökkentésével érhető el, ez azonban banki forrásaink szerint a gyakorlatban nem terjedt még el.

Érdemes még pár szót szólni az említett 20 ezer forintos költségátalányról, amelyet az új rendelet a lakáshitelek esetében (valószínűleg persze jó szándékkal) a közjegyzői irodán kívüli eljárásokra vezetett be. Nos, ez a költségátalány nem hozta kedvezőbb helyzetbe a lakáshitelesek nagy részét ahhoz képest, mintha a többi közjegyzői eljárás során alkalmazandó másfélszeres szorzót használnák. A korábbi duplázási lehetőség (!) helyett ugyanis ezt a másfélszerezést kötelező jelleggel kell alkalmazni a nem lakáshiteles közjegyzői eljárások esetében. Ahogy a példában is látszik, 10 milliós összeg mellett az okiratszerkesztési díj 25 860 forintról 45 860 forintra, 77%-kal emelkedett a 20 ezer forintos költségátalány hatására. Éppen a kisebb hitelösszeget felvevő, jellemzően alacsonyabb jövedelmű ügyfelek számára kedvezőtlenebb ennek a költségátalánynak az alkalmazása az általánosan bevett másfélszeres szorzó helyett.

Hol tarthatnánk már?

A fentiek azt mutatják, hogy a jogalkotóknak nem sikerült egyértelműen és érdemben csökkenteniük a lakáshitelezésre nehezedő közjegyzői terheket, pedig ma már központi adatbázis és elektronikus megoldások is helyettesíthetnék a közjegyzők munkáját a hitelek közvetlen végrehajthatóságának megteremtésében. Érdemes felidézni a Magyar Nemzeti Bank tavasszal közzétett 330 pontos Versenyképességi Programjának két ide vonatkozó javaslatát.
  • "A lakáshitelekhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkentése: Az általában jelentős részben a hitelfelvevő által fizetendő közjegyzői díjak mértéke túlzottan magasnak tekinthető, ami mind az új hitelek felvételekor, mind a meglévő hitelek kiváltásakor jelentős terhet ró az ügyfelekre. Szükségesnek látjuk ezért a jelzáloghitel-szerződések tekintetében alacsonyabb díjak megállapítását, és a közjegyzői okiratba foglalás folyamatának sztenderdizálás útján történő egyszerűsítését. A mérséklődő adminisztratív terhek a változó kamatozású hitelek kiváltása tekintetében is pozitív hatással járnának, ezáltal hozzájárulva a kamatkockázat csökkentéséhez."
  • "A közjegyzői hitelesítés kiváltása egy központi digitális platformmal: A hitelkihelyezés folyamatát egyszerűsítheti a közvetlen végrehajthatóságot biztosító közjegyzői hitelesítés digitalizálása és automatizálása. A rendszer egységesítése és központosítása mind az időigény, mind a költségek tekintetében előrelépést jelenthetne a hitelkihelyezés során. Célszerű lenne a jelenlegi folyamat jogi kereteinek és technikai megvalósításának felülvizsgálata, illetve egy új működési modell kidolgozása, mely egyszerűbb, hatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb eljárást eredményezne."
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
facebook libra szablyozás
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
lemairegetty
barabasialbertlaszlocimlapkep-20181130
elektromosroller
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
A Credit Suisse svájci bankóriás homlokzata. Fotó: Shutterstock