budapest getty
Bank

Magyar bankvezérek: ne vegyék el a szuperállampapírt!

A hazai bankok profitabilitása megközelíti a 15%-ot, abban viszont megosztottak a hazai bankvezérek, hogy ez a jövőben tud-e bővülni vagy részben az alacsony kamatbevételek miatt inkább a jövedelmezőség csökkenésére kell felkészülni. A magyar bankvezérek az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen beszéltek arról is, nem tartják jó ötletnek, hogy csak a kincstárra korlátozódjon a MÁP+ értékesítése, Nagy Márton, az MNB alelnöke viszont úgy látja, át kell gondolni az eddigi értékesítési struktúrát a lakossági állampapírok kapcsán.
Izgalmas bankvezéri kerekasztallal készül a Portfolio október 16-ai Budapest Economic Forumján. Ne maradj le róla, regisztrálj még ma!

Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, az MKT Pénzügyi Szakosztályának elnökének moderálásával indult az 57. Közgazdász-vándorgyűlésének pénz-és tőkepiaci szekciója. Szerinte még mindig túl sok bank van Magyarországon, ezért vannak olyan sokan a panelben.

Fenntartható-e a banki profit?

Nagy Márton felvázolta, hogy itthon a hazai bankok profitabilitása megközelíti a 15%-ot, nominálisan a magyar bankrendszer teljes profitabilitása 2 milliárd euró, összehasonlításképp a lengyeleké 3,5 milliárd. A kelet-közép-európai bankrendszer tudja felmutatni a világon a legdinamikusabb növekedést.

  • Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese ismertette, hogy tavaly a magyar bankrendszer profitabilitása 12,5%-ot ért el.  A lakossági hitelek kapcsán kiemelte, hogy az ország jelenlegi fejlettségét nézve csak feleannyi lakáshitel van kint a piacon, mint ami indokolt lenne, de bízik benne, hogy ezt hamar ledolgozza majd a szektor. A vállalati hitelek esetében már kisebb a lemaradás. A kamatbevételek aránya az utóbbi időben csökkent, de ez várakozása szerint megfordul majd.
  • Tóth Balázs, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója azt várja, hogy a bankszektor jövedelmezősége csökkenni fog, miután a korábbi években a bankok kitisztították portfóliójukat, másik oldalon alacsony a kamatszint, emiatt a kamatbevételek is visszaesnek majd. Nem lát összefüggést a konszolidáció és a hatékonyság növelése között.
  • Balog Ádám, az MKB Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és az MKT alelnöke arról beszélt, hogy a profit termelése lehet jelentősebb, ő inkább optimista ebben a kérdésben. A lakossági hitelezés kapcsán még robusztus növekedést vár, illetve a kkv-szektorban is van még tér a hitelbővülés előtt. Ő nem zárja ki a konszolidáció lehetőségét. Profit kapcsán kiemelte, hogy hosszabb távon a kamatjellegű bevételek növekedése a reális cél, erre kellene ráfeküdniük a bankoknak.
  • Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója és az MKT főtitkára arról beszélt, hogy a 2000-es évek elején szinte sosem látott hitelcsökkenés volt Magyarországon. Ezt követően viszont a bérek nőttek, a gazdaság beindult, vállalati oldalon az MNB programjai pörgették fel a hitelfelvételt. Vannak arra utaló jelek, amelyek a profitabilitás csökkenését vetítik előre, de a Gránit Banknál nem számolnak ezzel. A pénzügyi mélység kapcsán még van tér hova fejlődni, növekedni (vállalati és lakossági hitelezés) - tette hozzá. Szerinte a történelem bebizonyította, hogy a kevesebb nem mindig hatékonyabb. A méretnek van egy jövedelemtermelő képessége, azonban a hatékonyság a piaci körülmények, felkészültség, digitalizáció és verseny függvénye.
  • Vida József, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója annyit tett hozzá a fentiekhez, hogy ők lényegében teljesítették a feladatot, ami szembe jött velük bank, azt beolvasztották - mondta. "A piros pontot az MNB részéről beírhatják az ellenőrzömbe" - tette hozzá. A pénzügyi mélység esetében egy magasabb szintet kellene elérni, főleg a lakossági hitelek kapcsán. Ha minden évben 20-25%-ot bővülne a hitelezés, akkor 3 év alatt lehetne elérni a közép-európai szintet. A bevételek kapcsán kiemelte, hogy a jutalékbevételeket a szabályozás bármikor csökkentheti, a kamatbevételek oldala sem a legjobb most, de ebből kell dolgozni.
  • Simák Pál elnök-vezérigazgató, CIB Bank Zrt. kifejtette, hogy a 12,5%-os ROE lényegesebben alacsonyabbnak tekinthető, mit az egy évvel korábbi adat. A banki terhek növekednek, a személyi jellegű költségek növekednek, a céltartalék-szintek normalizálódnak. Mindezek után kérdés, hogy a bevételek tudják-e a negatív tényezőket kompenzálni, de az eddigi adatok még nem ezt bizonyítják, így itt van még hova fejlődni. A személyi kölcsönök folyósításának 25%-a jelenleg mobilon keresztül történik a CIB-nél, ezt pár éven belül 50% fölé várják, tehát van tér és igény is a digitalizációs fejlesztésekben.
  • Harmati László, az Erste Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint ha kiszűrjük az értékvesztést és az egyszeri tételeket a 12,5%-os tőkearányos nyereségből, akkor a magyar bankszektor ROE-ja nem tekinthető kiemelkedőnek a régióban. Nagyon nagy szükség van konszolidációra a bankszektorban, mivel a jövő kihívásait figyelembe véve bankonként fél milliónyi lakossági ügyfél alatt nem biztos, hogy finanszírozható egy fenntartható működés. Ha megnézzük a szektor költség-bevétel arányát, akkor látjuk, hogy ez régiós összehasonlításban sem tekinthető túl jónak.

Lakossági hitelezés és lakáspiac

A lakáspiacon van egy gyors felfutás, de a lakásállomány megújítási rátája 2017-ben alacsonyabb volt mint 2009-ben, tehát egyre kevésbé épülnek új lakások és cserélik le a régieket újakra az emberek. Mindeközben úgy látszik az adatokból, hogy inkább a tehetősebbek vesznek fel és kapnak hitelt. Ott van a CSOK és a babaváró hitel, ezek az új hitelkihelyezéseken belül a friss adatok szerint már elérték a 40%-ot - vezette fel a témát Nagy Márton.

  • Harmati László úgy értékelte a fentieket, hogy egyre nagyobb a háztartások reáljövedelme, a lakáshitel-kihelyezések és a személyi kölcsönök piaca is jelentősen nőtt idén, mindezt a babaváró hitel és a CSOK csak tovább pörgeti. A lakástranzakciókban a hitelek aránya még mindig csak 45%, ami alacsonynak mondható, szerinte itt még bőven van tér felfelé. Egy alacsony kamat- és inflációs környezetben, a mostani hitelezési hajlandósággal az eszközárak további emelkedése várható, tehát az ingatlanpiac még nincs a csúcsán. A babaváró hitel kannibalizációs hatását már érezzük - mondta, a többi hitel folyósításában ez hozhat némi visszaesést, de a babaváró hitel összességében hozzáad a hitelnövekedéshez.
  • Simák Pál arról beszélt, hogy mostanra érte el a bankszektor a 2008-as új hitelfolyósítások szintjét. Nagyon könnyű ma Magyarországon hitelhez jutni, ez látszik is a keresletből. A babaváró hitel megjelenése után főként a lakáshitelek esetében lát kisebb visszaesést, és kevésbé a személyi hiteleknél.
  • Vida József szerint a lakáspiac kapcsán a kivitelezési kockázat csökkentése most a legégetőbb probléma. Kérdés, hogy hányan vesznek most befektetési céllal lakást, és vajon a hozamot és a kockázatot szembeállítják-e azzal, hogy helyette lehet jobban megérné állampapírt vásárolni. Beszélt arról is, hogy nagy kihívás volt a lakosságot rászoktatni a hosszú, fix kamatozású hitelekre, emellett a babváró hitelre leginkább a városiak és az agglomerációban élők ugrottak rá jobban.
  • Hegedüs Éva szerint az elmúlt időszakban tapasztalt alacsony kamatszintek sokakat arra ösztönöztek, hogy lakást vegyenek, ugyanakkor úgy látja, a magyarok megfontoltabban és körültekintőbben vesznek már fel hitelt. A bankrendszer szempontjából a lakásépítési projektek finanszírozása nagy kockázatot jelenthet, ezekre most már sokkal inkább oda kell figyelni.
  • Balog Ádám úgy látja, hogy a bankszektor a lakáspiaci kérdésekben inkább követő pozícióban van. A szabályozónak van nagy hatása a szektorra, egy babaváró hitel megjelenése leterheli a bankok lakáshitelezési osztályát és kapacitásait, így nyilvánvalóan nem tudnak olyan sok újdonsággal kijönni ilyen időszakban a lakáshitelek kapcsán.
  • Tóth Balázs arra mutatott rá, hogy könnyű hitelhez jutni ma, ugyanakkor Budapesten az árak olyan magasak már, hogy ez problémát okozhat. Ezt a családtámogatási program elemei, másrészről a MÁP+ enyhítheti. Ez utóbbinak már most is látszik abban a hatása, hogy a befektetési célú ingatlanvásárlás csökkent.
  • Bencsik László nagyon optimista a lakáspiac és a lakáshitelezés növekedése tekintetében. Magyarországon szinte egyedülálló szabályozási és támogatási rendszer van: az MNB szabályai kordában tartják a lakáshitelezést, ezáltal a korábbi lufik már nem tudnak kialakulni a rendszerben, emellett ott vannak a babaváró hitel és a CSOK elemei, amelyek szélesítik a hitelfelvevők körét, ráadásul a befektetési célú lakásvásárlás dinamikája is csökkent a MÁP+-nak köszönhetően.

Milyen várható hatása lesz a Növekedési Kötvényprogramnak?

  • Balog Ádám szerint az egyik legfontosabb tőkepiac-élénkítési program most a piacon a Növekedési Kötvényprogram. A kötvénypiac egy jó átmenet arra, hogy a vállalkozó megtanulja, hogy minősítik, hogyan kell hosszú távon gondolkodni, tehát jó belépést jelent a tőzsdére egy kötvénypiaci rating és a kötvénykibocsátás. A befogadhatóság alsó határa a B+ minősítés, ez összhangban van az MNB minősítési gyakorlatával. Szerinte a 300 milliárd forintos keret gyorsan ki fog merülni.
  • Tóth Balázs úgy látja, hogy jelentősen le van maradva az ország a régióhoz képest a kötvénypiacon, így mindenképp pozitív irány a kötvényprogram. Mindebből kifolyólag az érdeklődés nagy lesz, így a mostani keret szerinte is hamar kimerül majd.
  • Hegedüs Éva szerint a kötvényprogram sikere nagyban köszönhető az MNB-nek, amely a kibocsátott kötvények egy nagy részét lejegyzi. Szerinte érdemes ezt majd tovább gondolni és olyan kkv-k felé is nyitni, amelyek még nem érik el a B+ minősítést, ez esetben a hitelgarancia lehet egy jó áthidaló megoldás.
  • Simák Pál úgy látja, hogy Magyarországon az ismert feltételek alapján mintegy 100-150 cég tudna részt venni a kötvényprogramnak, így szerinte is hamar ki fog merülni a keret.

Mit tartanak a legfontosabb fejlesztési irányoknak a bankvezérek?

Nagy Márton ismertetése szerint a fizetési szolgáltatások terén már nagy versenytársaik a fintech cégek a hagyományos piaci szereplőknek.

  • Hegedűs Éva szerint a nagy fintech cégek előnye, hogy nagy ügyfélbázisuk van és könnyebben el tudják érni őket, ugyanakkor az emberek ma még mindig jobban bíznak a bankokban, mint a fintech cégekben. Ugyanakkor a fintech cégek nyújtotta rugalmas szolgáltatások és megoldások fontosak és mindenképp olyan irány, amit követni kell. A hitelkihelyezésben pedig azt az irányt kell követni, hogy minél gyorsabb legyen, akár már pár másodperc alatt elbíráljanak a bankok egy kérelmet. Ez a jövő.
  • Vida József úgy véli, hogy a fintech cégek szabályozói oldalról nincsenek kellően lefedve, holott a bankoknak egy sor előírásnak és szabálynak kell megfelelniük. Az emberi kiszolgálás nélküli fiókjuk kapcsán azt a tapasztalatot hozta, hogy az emberek egy része szereti, de sokan inkább elmennek a legközelebbi, emberi munkaerővel rendelkező fiókba, mert továbbra is fontos a személyes kapcsolat.
  • Simák Pál szerint be kell vonni a banki fejlesztésekbe azokat a folyamatokat, amelyeket a fintech cégek már kidolgoztak és jól működtetnek, ez nagyban elősegíti az innovációt.
  • Harmati László kifejtette, hogy az ügyfelek többsége szereti a digitális megoldásokat és használja is. Nagyon fontos szerinte, hogy a háttérfolyamatokat is digitalizálni és robotizálni kell a bankon belül, hiszen így lehet teljes a digitalizációs fejlődés. Ugyanakkor fizetési oldalon nehéz lesz majd felvenni a versenyt a fintech cégekkel úgy, hogy közben a bankszektort sújtja a tranzakciós illeték.


MÁP+ hatása a hazai bankrendszerre?

A szekció utolsó témakörében Nagy Márton arra kereste a választ, hogy megéri-e a MÁP+ kapcsán az értékesítést egy szélesebb forgalmazói körnél tartani, vagy költség-megtakarítási szempontból jobb lenne-e, ha az értékesítést csak a kincstár végezné. Az MNB számításai szerint a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó jutalékok és díjak kumulált értéke 2023 végére jelentős tételt tehetnek ki, az állam által fizetett forgalmazói jutalék elérheti a 110 milliárd forintot, és ebben nincs benne a sajátszámlás állomány, azaz az államadósság "dupla finanszírozásának" többletköltsége - fogalmaz.

  • Bencsik László szerint rosszul érintené a bankszektort, ha a MÁP+-t a jövőben csak a kincstár értékesíthetné. Fontos kiemelni azt is, hogy a saját számlás állomány kapcsán az ÁKK visszavásárlási opciót írt elő, így az ÁKK és nem a bank döntése az, hogy ezt mikor "kéri vissza". Szerinte egy súlyosan versenytorzító helyzet az, hogy a kincstár az értékpapír-számlavezetés után nem számol fel díjat, holott ennek a valóságban igenis van díja.
  • Tóth Balázs arról beszélt, hogy náluk a nyáron vásárolt MÁP+ esetében mintegy 40%-ot tettek ki az új pénzek. Az ügyfelek szeretik a terméket, így nem gondolja, hogy a mostani forgalmazói körön változtatni kellene.
  • Balog Ádám egy belső felmérést mutatott be, amely szerint az állampapírral bíró ügyfeleik több mint fele MÁP+-t is tart, közöttük sokan ezt nyugdíjcélú megtakarításnak tekintik. Az ügyfeleik többsége a banknál vette meg a MÁP+-t és mindössze csak negyedük a kincstárnál.
  • Hegedűs Éva elmondta, hogy szerinte azt is fontos látni ebben a történetben, hogy a MÁP+ egy sor másik befektetési terméket kannibalizál. Szerinte ha az a cél, hogy kevesebben vegyék ezt a terméket, akkor nem azon kell gondolkozni, hogy szűkítik a forgalmazói kört, hanem egy új konstrukciót kell piacra dobni, ami például csak a kincstárnál érhető el.
  • Vida József szerint a MÁP+ bevezetésének legnagyobb elszenvedői a befektetési alapok voltak, ezt követően a betétek. A készpénzből történő MÁP+-vásárlás nem nagyon működik, ez a kormányzati cél nem jött be eddig. A jegyzések 75%-át a bankok bonyolítják, szerinte ez bizonyítja azt, hogy igenis helyük van a bankoknak a MÁP+-értékesítésben.
  • Simák Pál szerint a MÁP+ sikersztorija nagyban függ attól, hogy nagy hálózat értékesíti, persze az is lendített az érétkesítésen, hogy nem MÁP+ néven vált ismertté, hanem szuperállampapírként és csodaállampapírként.

Címlapkép: Getty Images/Halil Sagirkaya/Anadolu Agency

máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Commerzbank