budapest getty
Bank

Magyar bankvezérek: ne vegyék el a szuperállampapírt!

A hazai bankok profitabilitása megközelíti a 15%-ot, abban viszont megosztottak a hazai bankvezérek, hogy ez a jövőben tud-e bővülni vagy részben az alacsony kamatbevételek miatt inkább a jövedelmezőség csökkenésére kell felkészülni. A magyar bankvezérek az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen beszéltek arról is, nem tartják jó ötletnek, hogy csak a kincstárra korlátozódjon a MÁP+ értékesítése, Nagy Márton, az MNB alelnöke viszont úgy látja, át kell gondolni az eddigi értékesítési struktúrát a lakossági állampapírok kapcsán.
Izgalmas bankvezéri kerekasztallal készül a Portfolio október 16-ai Budapest Economic Forumján. Ne maradj le róla, regisztrálj még ma!

Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, az MKT Pénzügyi Szakosztályának elnökének moderálásával indult az 57. Közgazdász-vándorgyűlésének pénz-és tőkepiaci szekciója. Szerinte még mindig túl sok bank van Magyarországon, ezért vannak olyan sokan a panelben.

Fenntartható-e a banki profit?

Nagy Márton felvázolta, hogy itthon a hazai bankok profitabilitása megközelíti a 15%-ot, nominálisan a magyar bankrendszer teljes profitabilitása 2 milliárd euró, összehasonlításképp a lengyeleké 3,5 milliárd. A kelet-közép-európai bankrendszer tudja felmutatni a világon a legdinamikusabb növekedést.

  • Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese ismertette, hogy tavaly a magyar bankrendszer profitabilitása 12,5%-ot ért el.  A lakossági hitelek kapcsán kiemelte, hogy az ország jelenlegi fejlettségét nézve csak feleannyi lakáshitel van kint a piacon, mint ami indokolt lenne, de bízik benne, hogy ezt hamar ledolgozza majd a szektor. A vállalati hitelek esetében már kisebb a lemaradás. A kamatbevételek aránya az utóbbi időben csökkent, de ez várakozása szerint megfordul majd.
  • Tóth Balázs, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója azt várja, hogy a bankszektor jövedelmezősége csökkenni fog, miután a korábbi években a bankok kitisztították portfóliójukat, másik oldalon alacsony a kamatszint, emiatt a kamatbevételek is visszaesnek majd. Nem lát összefüggést a konszolidáció és a hatékonyság növelése között.
  • Balog Ádám, az MKB Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és az MKT alelnöke arról beszélt, hogy a profit termelése lehet jelentősebb, ő inkább optimista ebben a kérdésben. A lakossági hitelezés kapcsán még robusztus növekedést vár, illetve a kkv-szektorban is van még tér a hitelbővülés előtt. Ő nem zárja ki a konszolidáció lehetőségét. Profit kapcsán kiemelte, hogy hosszabb távon a kamatjellegű bevételek növekedése a reális cél, erre kellene ráfeküdniük a bankoknak.
  • Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója és az MKT főtitkára arról beszélt, hogy a 2000-es évek elején szinte sosem látott hitelcsökkenés volt Magyarországon. Ezt követően viszont a bérek nőttek, a gazdaság beindult, vállalati oldalon az MNB programjai pörgették fel a hitelfelvételt. Vannak arra utaló jelek, amelyek a profitabilitás csökkenését vetítik előre, de a Gránit Banknál nem számolnak ezzel. A pénzügyi mélység kapcsán még van tér hova fejlődni, növekedni (vállalati és lakossági hitelezés) - tette hozzá. Szerinte a történelem bebizonyította, hogy a kevesebb nem mindig hatékonyabb. A méretnek van egy jövedelemtermelő képessége, azonban a hatékonyság a piaci körülmények, felkészültség, digitalizáció és verseny függvénye.
  • Vida József, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója annyit tett hozzá a fentiekhez, hogy ők lényegében teljesítették a feladatot, ami szembe jött velük bank, azt beolvasztották - mondta. "A piros pontot az MNB részéről beírhatják az ellenőrzömbe" - tette hozzá. A pénzügyi mélység esetében egy magasabb szintet kellene elérni, főleg a lakossági hitelek kapcsán. Ha minden évben 20-25%-ot bővülne a hitelezés, akkor 3 év alatt lehetne elérni a közép-európai szintet. A bevételek kapcsán kiemelte, hogy a jutalékbevételeket a szabályozás bármikor csökkentheti, a kamatbevételek oldala sem a legjobb most, de ebből kell dolgozni.
  • Simák Pál elnök-vezérigazgató, CIB Bank Zrt. kifejtette, hogy a 12,5%-os ROE lényegesebben alacsonyabbnak tekinthető, mit az egy évvel korábbi adat. A banki terhek növekednek, a személyi jellegű költségek növekednek, a céltartalék-szintek normalizálódnak. Mindezek után kérdés, hogy a bevételek tudják-e a negatív tényezőket kompenzálni, de az eddigi adatok még nem ezt bizonyítják, így itt van még hova fejlődni. A személyi kölcsönök folyósításának 25%-a jelenleg mobilon keresztül történik a CIB-nél, ezt pár éven belül 50% fölé várják, tehát van tér és igény is a digitalizációs fejlesztésekben.
  • Harmati László, az Erste Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint ha kiszűrjük az értékvesztést és az egyszeri tételeket a 12,5%-os tőkearányos nyereségből, akkor a magyar bankszektor ROE-ja nem tekinthető kiemelkedőnek a régióban. Nagyon nagy szükség van konszolidációra a bankszektorban, mivel a jövő kihívásait figyelembe véve bankonként fél milliónyi lakossági ügyfél alatt nem biztos, hogy finanszírozható egy fenntartható működés. Ha megnézzük a szektor költség-bevétel arányát, akkor látjuk, hogy ez régiós összehasonlításban sem tekinthető túl jónak.

Lakossági hitelezés és lakáspiac

A lakáspiacon van egy gyors felfutás, de a lakásállomány megújítási rátája 2017-ben alacsonyabb volt mint 2009-ben, tehát egyre kevésbé épülnek új lakások és cserélik le a régieket újakra az emberek. Mindeközben úgy látszik az adatokból, hogy inkább a tehetősebbek vesznek fel és kapnak hitelt. Ott van a CSOK és a babaváró hitel, ezek az új hitelkihelyezéseken belül a friss adatok szerint már elérték a 40%-ot - vezette fel a témát Nagy Márton.

  • Harmati László úgy értékelte a fentieket, hogy egyre nagyobb a háztartások reáljövedelme, a lakáshitel-kihelyezések és a személyi kölcsönök piaca is jelentősen nőtt idén, mindezt a babaváró hitel és a CSOK csak tovább pörgeti. A lakástranzakciókban a hitelek aránya még mindig csak 45%, ami alacsonynak mondható, szerinte itt még bőven van tér felfelé. Egy alacsony kamat- és inflációs környezetben, a mostani hitelezési hajlandósággal az eszközárak további emelkedése várható, tehát az ingatlanpiac még nincs a csúcsán. A babaváró hitel kannibalizációs hatását már érezzük - mondta, a többi hitel folyósításában ez hozhat némi visszaesést, de a babaváró hitel összességében hozzáad a hitelnövekedéshez.
  • Simák Pál arról beszélt, hogy mostanra érte el a bankszektor a 2008-as új hitelfolyósítások szintjét. Nagyon könnyű ma Magyarországon hitelhez jutni, ez látszik is a keresletből. A babaváró hitel megjelenése után főként a lakáshitelek esetében lát kisebb visszaesést, és kevésbé a személyi hiteleknél.
  • Vida József szerint a lakáspiac kapcsán a kivitelezési kockázat csökkentése most a legégetőbb probléma. Kérdés, hogy hányan vesznek most befektetési céllal lakást, és vajon a hozamot és a kockázatot szembeállítják-e azzal, hogy helyette lehet jobban megérné állampapírt vásárolni. Beszélt arról is, hogy nagy kihívás volt a lakosságot rászoktatni a hosszú, fix kamatozású hitelekre, emellett a babváró hitelre leginkább a városiak és az agglomerációban élők ugrottak rá jobban.
  • Hegedüs Éva szerint az elmúlt időszakban tapasztalt alacsony kamatszintek sokakat arra ösztönöztek, hogy lakást vegyenek, ugyanakkor úgy látja, a magyarok megfontoltabban és körültekintőbben vesznek már fel hitelt. A bankrendszer szempontjából a lakásépítési projektek finanszírozása nagy kockázatot jelenthet, ezekre most már sokkal inkább oda kell figyelni.
  • Balog Ádám úgy látja, hogy a bankszektor a lakáspiaci kérdésekben inkább követő pozícióban van. A szabályozónak van nagy hatása a szektorra, egy babaváró hitel megjelenése leterheli a bankok lakáshitelezési osztályát és kapacitásait, így nyilvánvalóan nem tudnak olyan sok újdonsággal kijönni ilyen időszakban a lakáshitelek kapcsán.
  • Tóth Balázs arra mutatott rá, hogy könnyű hitelhez jutni ma, ugyanakkor Budapesten az árak olyan magasak már, hogy ez problémát okozhat. Ezt a családtámogatási program elemei, másrészről a MÁP+ enyhítheti. Ez utóbbinak már most is látszik abban a hatása, hogy a befektetési célú ingatlanvásárlás csökkent.
  • Bencsik László nagyon optimista a lakáspiac és a lakáshitelezés növekedése tekintetében. Magyarországon szinte egyedülálló szabályozási és támogatási rendszer van: az MNB szabályai kordában tartják a lakáshitelezést, ezáltal a korábbi lufik már nem tudnak kialakulni a rendszerben, emellett ott vannak a babaváró hitel és a CSOK elemei, amelyek szélesítik a hitelfelvevők körét, ráadásul a befektetési célú lakásvásárlás dinamikája is csökkent a MÁP+-nak köszönhetően.

Milyen várható hatása lesz a Növekedési Kötvényprogramnak?

  • Balog Ádám szerint az egyik legfontosabb tőkepiac-élénkítési program most a piacon a Növekedési Kötvényprogram. A kötvénypiac egy jó átmenet arra, hogy a vállalkozó megtanulja, hogy minősítik, hogyan kell hosszú távon gondolkodni, tehát jó belépést jelent a tőzsdére egy kötvénypiaci rating és a kötvénykibocsátás. A befogadhatóság alsó határa a B+ minősítés, ez összhangban van az MNB minősítési gyakorlatával. Szerinte a 300 milliárd forintos keret gyorsan ki fog merülni.
  • Tóth Balázs úgy látja, hogy jelentősen le van maradva az ország a régióhoz képest a kötvénypiacon, így mindenképp pozitív irány a kötvényprogram. Mindebből kifolyólag az érdeklődés nagy lesz, így a mostani keret szerinte is hamar kimerül majd.
  • Hegedüs Éva szerint a kötvényprogram sikere nagyban köszönhető az MNB-nek, amely a kibocsátott kötvények egy nagy részét lejegyzi. Szerinte érdemes ezt majd tovább gondolni és olyan kkv-k felé is nyitni, amelyek még nem érik el a B+ minősítést, ez esetben a hitelgarancia lehet egy jó áthidaló megoldás.
  • Simák Pál úgy látja, hogy Magyarországon az ismert feltételek alapján mintegy 100-150 cég tudna részt venni a kötvényprogramnak, így szerinte is hamar ki fog merülni a keret.

Mit tartanak a legfontosabb fejlesztési irányoknak a bankvezérek?

Nagy Márton ismertetése szerint a fizetési szolgáltatások terén már nagy versenytársaik a fintech cégek a hagyományos piaci szereplőknek.

  • Hegedűs Éva szerint a nagy fintech cégek előnye, hogy nagy ügyfélbázisuk van és könnyebben el tudják érni őket, ugyanakkor az emberek ma még mindig jobban bíznak a bankokban, mint a fintech cégekben. Ugyanakkor a fintech cégek nyújtotta rugalmas szolgáltatások és megoldások fontosak és mindenképp olyan irány, amit követni kell. A hitelkihelyezésben pedig azt az irányt kell követni, hogy minél gyorsabb legyen, akár már pár másodperc alatt elbíráljanak a bankok egy kérelmet. Ez a jövő.
  • Vida József úgy véli, hogy a fintech cégek szabályozói oldalról nincsenek kellően lefedve, holott a bankoknak egy sor előírásnak és szabálynak kell megfelelniük. Az emberi kiszolgálás nélküli fiókjuk kapcsán azt a tapasztalatot hozta, hogy az emberek egy része szereti, de sokan inkább elmennek a legközelebbi, emberi munkaerővel rendelkező fiókba, mert továbbra is fontos a személyes kapcsolat.
  • Simák Pál szerint be kell vonni a banki fejlesztésekbe azokat a folyamatokat, amelyeket a fintech cégek már kidolgoztak és jól működtetnek, ez nagyban elősegíti az innovációt.
  • Harmati László kifejtette, hogy az ügyfelek többsége szereti a digitális megoldásokat és használja is. Nagyon fontos szerinte, hogy a háttérfolyamatokat is digitalizálni és robotizálni kell a bankon belül, hiszen így lehet teljes a digitalizációs fejlődés. Ugyanakkor fizetési oldalon nehéz lesz majd felvenni a versenyt a fintech cégekkel úgy, hogy közben a bankszektort sújtja a tranzakciós illeték.


MÁP+ hatása a hazai bankrendszerre?

A szekció utolsó témakörében Nagy Márton arra kereste a választ, hogy megéri-e a MÁP+ kapcsán az értékesítést egy szélesebb forgalmazói körnél tartani, vagy költség-megtakarítási szempontból jobb lenne-e, ha az értékesítést csak a kincstár végezné. Az MNB számításai szerint a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó jutalékok és díjak kumulált értéke 2023 végére jelentős tételt tehetnek ki, az állam által fizetett forgalmazói jutalék elérheti a 110 milliárd forintot, és ebben nincs benne a sajátszámlás állomány, azaz az államadósság "dupla finanszírozásának" többletköltsége - fogalmaz.

  • Bencsik László szerint rosszul érintené a bankszektort, ha a MÁP+-t a jövőben csak a kincstár értékesíthetné. Fontos kiemelni azt is, hogy a saját számlás állomány kapcsán az ÁKK visszavásárlási opciót írt elő, így az ÁKK és nem a bank döntése az, hogy ezt mikor "kéri vissza". Szerinte egy súlyosan versenytorzító helyzet az, hogy a kincstár az értékpapír-számlavezetés után nem számol fel díjat, holott ennek a valóságban igenis van díja.
  • Tóth Balázs arról beszélt, hogy náluk a nyáron vásárolt MÁP+ esetében mintegy 40%-ot tettek ki az új pénzek. Az ügyfelek szeretik a terméket, így nem gondolja, hogy a mostani forgalmazói körön változtatni kellene.
  • Balog Ádám egy belső felmérést mutatott be, amely szerint az állampapírral bíró ügyfeleik több mint fele MÁP+-t is tart, közöttük sokan ezt nyugdíjcélú megtakarításnak tekintik. Az ügyfeleik többsége a banknál vette meg a MÁP+-t és mindössze csak negyedük a kincstárnál.
  • Hegedűs Éva elmondta, hogy szerinte azt is fontos látni ebben a történetben, hogy a MÁP+ egy sor másik befektetési terméket kannibalizál. Szerinte ha az a cél, hogy kevesebben vegyék ezt a terméket, akkor nem azon kell gondolkozni, hogy szűkítik a forgalmazói kört, hanem egy új konstrukciót kell piacra dobni, ami például csak a kincstárnál érhető el.
  • Vida József szerint a MÁP+ bevezetésének legnagyobb elszenvedői a befektetési alapok voltak, ezt követően a betétek. A készpénzből történő MÁP+-vásárlás nem nagyon működik, ez a kormányzati cél nem jött be eddig. A jegyzések 75%-át a bankok bonyolítják, szerinte ez bizonyítja azt, hogy igenis helyük van a bankoknak a MÁP+-értékesítésben.
  • Simák Pál szerint a MÁP+ sikersztorija nagyban függ attól, hogy nagy hálózat értékesíti, persze az is lendített az érétkesítésen, hogy nem MÁP+ néven vált ismertté, hanem szuperállampapírként és csodaállampapírként.

Címlapkép: Getty Images/Halil Sagirkaya/Anadolu Agency

FrankfurtTőzsde
Dübörög az építőipar a magyar lízingcégeknél
budapest_parlament_getty
vonatmav
cimlapkep_milestone_budapest
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
jamie dimon_getty