Becsei_andras_01
Bank

Digitális ugrásra készül a magyar bankszektor, íme a bankszövetség nagyszabású terve

Turzó Ádám Pál
Digitalizációs javaslatcsomagot fogalmazott meg a magyar bankszektor, amelyben azok a legfontosabb kezdeményezések szerepelnek, amellyel a banki ügyintézés jórészt digitálissá, azaz papírmentessé válhat, és a lépések által hatékonyabban, olcsóbban bankolhatunk – tudtuk meg Becsei Andrástól, a magyar Bankszövetség elnökétől. Ehhez jogszabályi módosításokra és banki fejlesztésekre is szükség lesz. A javaslatcsomag hansúlyosan foglalkozik a készpénzmentesítéssel és a jelzáloghitelezés digitalizációjával is. Az elnök szerint a lakossági tranzakciós illetéktől ideje lenne elbúcsúznunk, illetve a bigtechek és bankok azonos mértékű szabályozásával is sürgősen foglalkozni kell.

Digitális stratégiát készített a Bankszövetség, miről szól ez a dokumentum?

A Bankszövetség már korábban is számos digitalizációs javaslatot fogalmazott meg a jogalkotó felé. Ezekben jellemzően egy jól körülhatárolható problémára próbáltunk megoldást találni, ami a jogalkotó nyitottságának köszönhetően sok esetben sikerült is. A komplex banki folyamatok fejlesztése esetén - ha például egy adott folyamatnak van 16 még nem digitalizált eleme, és ebből egyet sikerül megoldanunk, de marad 15 megoldatlan – sok esetben a konkrét eredményekből az ügyfél szinte semmit nem érzékel. Ugyanazt tapasztalja: érdemben nem változott a folyamat. Például az ingatlanhiteleknél az lenne az áttörés, ha az elejétől a végéig digitális lenne. Ezért célszerűbb, hogy az átfogó megoldás érdekében a tagbankok által felvetett javaslatokat összevonjuk. A Bankszövetségen belül végül összegyűlt 22 konszenzusos pontnak köszönhetően hisszük, hogy látványos előrelépés érhető el, így ügyfeleink számos új, elektronikusan intézhető pénzügyi szolgáltatást tudnak igénybe venni.

A bankszektor digitalizációs stratégiájával kiemelt helyen foglalkozunk november 14-ei Banking Technology konferenciánkon. Regisztráció itt!

Milyen konkrét javaslatokat tartalmaz a csomag?

A javaslatcsomagot két nagyobb részre bonthatjuk. Az első elem egy komplex tanulmány, amely a versenyképesebb, fehérebb és kevesebb készpénzt használó gazdaság megvalósítását támogató javaslatokat tartalmazza, ezt a Bankszövetség digitalizációs munkacsoportja állította össze. A tanulmányban megvizsgáltuk, hogy a jelentős készpénzállományt hogyan lehetne csökkenteni, többek között az elektronikus fizetések terjesztésével, a gazdaság fehérítésével. A júliusi statisztikák szerint a hazai készpénzállomány 6225 milliárd forint volt, ami a 2018 év végi 6000 milliárdhoz képest is jelentősen magasabb összeg. A készpénzhasználat magas társadalmi költsége miatt ennek a problémának a kezelése az egész gazdaság, de mondhatjuk hogy mindannyiunk érdeke.

És miről szól a javaslatcsomag második része?

A készpénzmentes gazdaság mellett három nagyobb kérdést vizsgáltunk. A papíralapú ügyintézés kiváltását, a digitális szerződéskötési folyamatok fejlesztését és az e-ügyintézési infrastruktúra hatékonyabb kihasználását.

Az első csoportban a banki ügyintézést szabályozó azon jogszabályokhoz kapcsolódó módosítási javaslatok szerepelnek, amelyek ma még papír alapú dokumentumok előállítását írják elő, és amelyeket a bankszektor – ha lehetőséget kap rá – digitálissá tud tenni. A nyugdíj-előtakarékossági számlák megnyitásától kezdve a hitelfelvételi folyamatig több ilyen pontot azonosított a Bankszövetség. Már most megvannak azok a technológiák, amelyekkel a papír kiváltása hatékonyan megoldható.

A második javaslatcsoport még mélyebbre nyúlik, a jelenlegi keretrendszer határait is feszegeti. Erre példa a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) írásbeliség fogalmának áttekintése, hogy miképpen lehet még könnyebben, jogszerűen – ugyanakkor az ügyfeleknek rugalmasságot és kényelmet biztosítva - szerződéseket kötni, hogyan tudjuk a telebankot, a videós azonosítást és az elektronikus felületeket a folyamatokba integrálni. Az okiratokkal kapcsolatos formai és tartalmi elvárásokat is célszerű megvizsgálni annak érdekében, hogy a legmodernebb kommunikációs csatornák is alkalmazhatók legyenek a banki folyamatokban, illetve, amit az MNB 330 pontos javaslatcsomagja is tartalmaz, a közjegyzők hitelezésben betöltött szerepét is indokolt felülvizsgálni.

A harmadik kör a már meglévő adatbázisokhoz való hozzáférésre, az e-ügyintézési törvény adta további lehetőségek kiaknázására tesz javaslatot. Sok közintézmény alakított már ki jól működő digitális folyamatokat, amelyek mint szigetek azonban papír-tengerből emelkednek ki. Jellemző ugyanis, hogy a digitális szigeteket még mindig papír alapú - az ügyfeleknek kiadott - dokumentumokkal kötik össze. Az ügyfél ilyenkor az egyik hivataltól megkap egy papírt, amit az adott hatóság egy digitális folyamattal állít elő, majd a kapott papírt átviszi egy másik hivatalhoz vagy a bankjához, ahol ismét azzal kezdődik a munka, hogy digitalizálják a papírra nyomtatott adatokat. Emellett a Belügyminisztérium adatai szerint 3,7 millió ügyfél rendelkezett már regisztrációval az Ügyfélkapun tavaly év végén. Adná magát, hogy ezen keresztül az ügyfélkapus tárhelyre juttassunk el hivatalos üzeneteket az ügyfeleknek. Az is kérdés, hogy az ügyfélkapu által végrehajtott azonosítás és az ügyfélátvilágítás hogyan kapcsolódhat össze.

Vannak országok, pl. Szlovákia, ahol automatikusan, bármikor lekérdezhetik a bankok a hiteligénylők jövedelmét az adóhatóságtól. Jelenleg hogy áll ennek, illetve az ehhez hasonló törekvéseknek a megvalósítása Magyarországon?

A jövedelmi adatok egyszerűbb, zökkenőmentesebb felhasználásával kapcsolatban már előremutató kezdeményezéseket látunk jogalkotói részről, de további fejlesztési lehetőségek is vannak. Csehországban például jól működik, hogy egy olyan adatbázishoz is hozzáférnek a bankok, amely a közüzemi számlák befizetési gyakorlatát rögzíti, és ez nagyban segíti a hitelbírálatot. Az ügyfél számára mindez a gyorsabb ügyintézés mellett kedvezőbb kondíciókat is jelenthet. Kevesen tudják, hogy a végrehajtások döntő többsége közüzemi tartozások miatt indul, ezért a rezsiszámlák fizetési fegyelme nagyon jó indikátora annak, hogy valaki milyen banki adós lesz. Szintén a hitelbírálat pontosságának növelésében lehet szerepe a pozitív adóslistának, ami jelenleg az ügyfelek egyedi hozzájárulásához kötött, ezt javasoljuk általánossá és automatikusan hozzáférhetővé tenni.

A fentiek mellett az elektronikus személyi igazolvány felhasználását is vizsgáljuk a banki azonosításban. Magam láttam például, hogy a kínai bankfiókokban az azonosítás úgy működik, hogy az elektronikus személyit egy automatával beolvassák, az pedig fel sem merül, hogy a kártyán lévő adatokat lefénymásolják, begépeljék, mint ahogyan ez ma Magyarországon történik. Mindezek mögött nagyon komoly digitális folyamatok állnak, az e-ügyintézési törvény rengeteg lehetőséget rejt, ezeket célszerű lenne kihasználni.

becsei andrás 02
Fotó: Stiller Ákos

A banki szabályozás mely területein volna még szükség változásokra?

Az egyik legfontosabb kihívás a bigtech, fintech vállalatok színrelépését követően annak biztosítása, hogy az azonos tevékenységekre azonos szabályok és garanciák vonatkozzanak a bankok és a techcégek esetében. Amióta a Facebook bejelentette a Libra-projektjét, egyre több fórumon beszélnek erről a szabályozói oldalon is, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) több alkalommal is szót emelt az azonos szabályozói környezetért. A Bankszövetség digitális javaslatai között is megjelenik az „Azonos tevékenység, azonos szabályozás” elv, amire a versenyképes digitalizáció alapfeltételeként tekintünk. A banki szabályozásokat nem véletlenül alkották meg, hanem adatvédelmi, fogyasztóvédelmi és gazdaságvédelmi indokok miatt. Álláspontunk szerint ezeknek a követelményeknek minden piaci szereplőnek azonos mértékben kellene megfelelnie. Ha viszont indokolatlan a szigor, akkor a banki oldalon is lazítani kell a szabályozáson. A bigtech cégeknél adatvédelmi, fogyasztóvédelmi, és rendszerkockázati kérdések is felmerülhetnek, a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási tevékenységek szűrése pedig szintén rendkívül kényes kérdés. A tapasztalat az, hogy mire a rendszerkockázat felépül, addigra a szabályozónak is van ideje reagálni. De egy bigtech cég piacra lépésénél egyből adott az az ügyfélszám, ami máris rendszerkockázatot hordoz magában.

Már most célszerű felmérni, hogy melyik szolgáltatás mekkora kockázatot jelent és milyen fékeket kell beépíteni, milyen garanciákat kell vállalni az új szolgáltatóknak. Utólagosan ugyanis már nagyon nehéz lesz kontrolálni ezeket a folyamatokat. A bigtech cégekkel kapcsolatos adatvédelmi kockázatokra nemrég az igazságügyi miniszter asszony is felhívta a figyelmet, jó kezdeményezésnek tartom, hogy a minisztérium kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Melyek azok a szabályok, amelyek a bankokat a fintechekhez képest hátrányosan érintik Magyarországon?

Magyar sajátosság például a tranzakciós illeték, mely a magyar bankoknak versenyhátrányt jelent egy nemzetközi környezetben. Ez a többi országhoz képest is gyorsabban terjesztheti el a külföldi cégek pénzügyi szolgáltatásait. A 2020-as költségvetésben 228 milliárd forinttal tervezték be a tranzakciós illetéket, ebből kb. 60 milliárd forintot fizetnek be a bankok a lakossági tranzakciók után. A jelenleg forgalomban lévő készpénzállománynak a nemzetgazdasági költsége 400-450 milliárd forint, ebből legalább 200 milliárd forint a gazdaság fehérítésével megspórolható lenne. Egy olyan korszakban, amikor a tranzakciós illeték hatálya alá nem tartozó cégek is megjelennek a lakossági tranzakciós piacon, a tranzakciós illeték kevéssé fenntartható, mert komoly versenyhátrányt okoz. Az is kérdéseket vet fel, ha a pénzforgalom egy szelete a bigtech cégekhez kerül át, milyen hatásköre lesz a hazai szabályozóknak ezen szolgáltatók működése felett.

A fogyasztók oldaláról nézve pedig talán a legfontosabb különbség, hogy az új szolgáltatóknál elhelyezett pénzekre nem biztos, hogy vonatkoznak ugyanazon betétbiztosítási szabályok, amelyek a hagyományos bankoknál elhelyezett betéteknél garanciális elemként vannak jelen.

Vita volt az MNB és banki szakértők között arról, mennyire drágán működik a bankszektor EU-s összehasonlításban (magas költségszint és magas díjak egyszerre). Vitatják-e az MNB állítását, és ha igen, mely pontokon?

Ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban jelentősen közeledtek az álláspontok. A kérdés kapcsán a következő sajátosságokat célszerű figyelembe venni. Magyarországon a pénzügyi tranzakciók mérete lényegesen kisebb, mint akár a visegrádi országokban. Például az átlagos igényelt lakáshitel-összeg fele-harmada a visegrádi országokéhoz képest, ugyanakkor a működési költségek szintje hasonló, ezért az alacsonyabb összegű hiteleket magasabb relatív költségszint mellett folyósítják a magyar bankok. Nem a bankszektoron múlik, hogy mennyire magasak az ingatlanárak, ezért a hitelösszegeket, a hiteligény mértékét sem tudják érdemben befolyásolni a bankok. Az alacsony hitelösszegek kapcsán azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez azt is jelzi, hogy a hazai bankok a kis értékű vidéki ingatlanok finanszírozásában is szerepet vállalnak.

A bankszektor jelentős racionalizálást hajtott végre a költségek csökkentése érdekében. Ma már a 100 ezer lakosra jutó bankfiókok száma 14, ez a régióban a legalacsonyabb szám, uniós szinten pedig az átlag alatt van, azonban a jelenlegi fióki struktúra alkalmas arra, hogy a lakosság folyamatosan növekvő hiteligényét kiszolgálja. A fiókok funkciója a fogyasztói szokások változásával együtt módosul, erősödik a tanácsadói szerepük.

A bankoknak kínált szolgáltatások jó része nemzetközileg árazott, például egy pénzforgalmi számlavezető rendszert szállító vállalat nem differenciál aszerint, hogy Magyarországon vagy Angliában kerül felhasználásra a rendszere. Ezért a magyar jövedelmekhez viszonyítva ez drágább lesz, mint a nálunk fejlettebb, tehetősebb országokban. De ez nagyon sok nemzetközileg árazott termékről is elmondható. A tranzakciós illeték előtti időszakban a bankok csomagban árazták a tranzakciókat, abból indultak ki, hogy a sokadik tranzakciónak a határköltsége (azaz hogy mennyibe kerül a bank számára egy elektronikus átutalás teljesítése - a szerk.) a nullához konvergál. Magyarországon ez nem igaz, mert az ezredik tranzakciót is tranzakciós illeték terheli. A tranzakciós illeték bonyolult kedvezménystruktúrát eredményezett, amelyek egymással nehezen összehasonlíthatók. Az MNB és a bankszektor célja közös, hogy a bankok hatékonysága növekedjen, csak abban van vita, hogy hogyan értékelhető a szektor jelenlegi hatékonysága.

Hogy áll a bankszektor a PSD2-es felkészülésben, azon belül is az erős ügyfélhitelesítés teljesítésében? Az MNB engedékeny lesz-e a szolgáltatókkal?

A bankszektornak több feladata is van szeptember 14-ig, ennek egyik része az erős ügyfélhitelesítésnek való megfelelés. Az online fizetések esetében különösen összetett a feladat, és egyszerre sok szereplő együttműködésén múlik, hogy sikerül-e megfelelni a szabályozásban előírt kétfaktoros autentikációnak. Az európai országok túlnyomó többségénél ez gondot okoz, ezért miközben minden bank aktívan készül a határidőre – és az esetleges teendőkről tájékoztatja ügyfeleit – további szabályozói iránymutatást vár a szektor a határidőre vonatkozóan, amikorra majd minden szereplőnek meg kell felelnie az SCA (Strong Customer Authentitaciton) előírásoknak.

A napokban elindult az azonnali fizetési rendszer éles tesztüzeme. Hogy állnak a bankok a felkészülésben? Jövő március elejére minden bank készen áll majd az éles indulásra? Készülnek már az azonnalira épülő új típusú szolgáltatások a bankoknál?

Az MNB által meghatározott ütemezés szerint haladunk, a kötelező éles üzemi tesztelési szakaszába léptünk szeptembertől, a bankok már éles tranzakciókat hajtanak végre, természetesen egyelőre nem az ügyfelek pénzével. Az egyes bankoknál már készülnek az új szolgáltatások az azonnali rendszerre, de már önmagában az egyszerre történő kötelező indulás is egy nagy feladat a szektor számára, amelyet nemzetközi összehasonlításban is példás gyorsasággal hajt végre a szektor. Minden arra utal, hogy a 2020. március 2-i indulásra az összes szereplő megfelelően fel tud készülni.

A bankszektor digitalizációs stratégiájával kiemelt helyen foglalkozunk november 14-ei Banking Technology konferenciánkon. Regisztráció itt!

A címlapkép forrása: Stiller Ákos

shutterstock_1488477983
Boris Johnson
General Motors sztrájk
shutterstock_1504552151
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1277173258
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
baba_baby