szabó istvan_exim_sajat_mónus márton
Bank

A bank, amelyről minden magyar cégnek tudnia kellene, ha külföldre terjeszkedik

A magyar bankpiaci átlag alatt van a nem teljesítő hitelek állománya az EXIM-nél, ami bizonyítja, hogy nem a rosszabb hitelképességű cégeket karolja fel a szervezet, hanem azokat, amelyeknek hosszú távú, fix, eurós forrásra van szükségük – hangsúlyozta Szabó István a Portfolio-nak adott interjúban. Az EXIM vezérigazgató-helyettese kitért arra is, hogy ma 100 magyar kkv-ból nagyjából 6-7 cég exportál, és miután a magyar exportnak egy jelentős részét ezek a cégek adják, a cél, hogy minél több kkv-hoz eljussanak az EXIM termékei.
Jákli Gergely, az EXIM vezérigazgatója is ott lesz a Portfolio és a Hiventures KKV Tőkefinanszírozás konferenciáján, október 17-én. Részletek itt:

Ahogy vezérigazgatójuk, Jákli Gergely a Portfolio-nak adott májusi interjújában ismertette, mérsékelt, 1,15%-os hitelállomány-bővülést tervezett be 2019-re az EXIM. Hogy alakul a tervekhez képest az idei év?

Az első félév a terveknek megfelelően alakult és bizakodók vagyunk az év végét illetően is. Vannak nagyobb ügyletek, az üzleti aktivitás a tervezettnek megfelelő, de miután az állományi adatok az új ügyleteknek és a törlesztéseknek az eredői, most még nem lehet mérleget vonni a teljes évről. 

A makrogazdasági adatok arról árulkodnak, hogy lassul a gazdasági növekedés a külpiacokon, és gyengélkedni kezdett a feldolgozóipar. Milyen hatással lehet ez a magyar exportőrök teljesítményére és ezáltal a finanszírozásukra?

 Itt két fontos dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy az EXIM-nek mint állami hátterű banknak van egyfajta komplementer szerepe a hitelpiacon, ami azt jelenti, hogy amikor a piaci finanszírozók ki tudják elégíteni a piacon jelentkező igényeket, akkor mi visszább húzódhatunk. Ennek ugyanakkor a fordítottja is igaz: többnyire olyankor válnak a finanszírozók is óvatosabbá, amikor gyengül a gazdaság teljesítménye. Ilyenkor elkezd megnőni a finanszírozási rés a piacon, és ez teremt nekünk nagyobb lehetőséget a belépésre. Egyfajta kontraciklikus tevékenységet végzünk tehát.

Ha van egy általános világgazdasági lassulás, az hozhat egy olyan helyzetet, hogy erősödik a tevékenységünk és a szerepünk a piacon. Most erős szinten tartásnak nevezném a tevékenységünket és aktivitásunkat.

Melyek azok a szektorok, amelyeket most a leginkább kitettnek lát egy esetleges gazdasági lassulással, netán recesszióval szemben? Melyek ezzel szemben a legellenállóbb ágazatok?

Ez attól függ, hogy a világgazdaságban jelen lévő nagyobb mozgatóerők közül mi az, ami igazán materializálódni fog. Mondok példát. Ha azt látjuk, hogy egy kínai-amerikai kereskedelmi háború durvul el, akkor Magyarország is sérülékenyebbé válhat, miután Kína nagy felvevője a német autóiparnak, amelynek pedig jelentős beszállítói vannak idehaza. Egy ilyen szcenárióban értelemszerűen a mezőgazdaság, élelmiszeripar, feldolgozóipar ellenállóbbnak tud bizonyulni.

exim1

Milyennek látja az EXIM által finanszírozott vállalatok eladósodottsági mutatóit? A vállalati hitelállomány dinamikus bővülése nem sodorta-e még túlzott eladósodás szélére a magyar vállalati szféra egy részét?

A nem teljesítő hitelek állománya talán a legobjektívebb mutató, így értelemszerűen mi is nézzük a saját portfóliónkra és azt látjuk, hogy ez a magyar bankpiaci átlag alatt van. Mindez azt mutatja, hogy függetlenül attól, hogy mi állami tulajdonban álló szervezetként, a piaci szereplőket kiegészítve hitelezünk, nem a rosszabb portfólióminőséget vagy a cégek rosszabbik felét karoljuk fel. Így tehát az a piaci rés, amit mi betöltünk, nem feltétlenül hitelképtelenség vagy rossz hitelképesség. Például: hosszú, olcsó, fix eurós forrás Magyarországon nincs, hiszen a lakosságnak nincsenek hosszú eurómegtakarításai, de a vállalatok egy nagyon nyitott gazdaságban, az eurózóna által körülvéve operálnak, és nagyon sok típusú üzletben szükség van ilyen forrásra.

Ha egy magyar autóipari beszállító elnyeri egy alkatrész gyártását, és ahhoz beruháznia kell, az ő bevétele euróban keletkezik. Ma kell árat adnia a végtermékre, tehát ma kell tudnia pontosan megmondani, hogy a következő években az ő forrásköltsége, beleértve ebbe az alapanyagot, élőmunkát, energiát stb. és a finanszírozás költségét is, hogyan fogja kiadni a végtermék árát. A finanszírozási költség ebből lehet egy jelentős, számottevő tétel is, tehát fontos, hogy azt is lehessen fixálni. A magyar kereskedelmi bankok csak piacon tudnak előállítani derivatívák útján hosszú, fix eurót, és ezek drágábbak, mint amit ezek a projektek elbírnak.

Tovább estek a hozamok a világban az elmúlt hónapokban. Milyen hatással vannak a hozamkörnyezet változásai az exportfinanszírozási termékek árazására?

Az EU-n kívüli országokba nyújtott termékeknél az OECD által megállapított szinthez (Commercial Interest Reference Rate, Kereskedelmi referencia kamat azaz CIRR) árazódnak a hiteleink, EU-n belül pedig az EU referenciarátához. Mind a kettőnek az a szabályozás szempontból az értelme, hogy az egyes államok ne a saját költségvetésük erejétől függően tudják az ő exportőreiket támogatni.

Ne fordulhasson elő, hogy egy nagyon gazdag ország aránytalanul olcsó finanszírozást ad az exportőreinek, hiszen akkor nem érvényesülne a versenysemlegesség. Mind az OECD-, mind az EU-s szabályozás a versenysemlegességet hivatott segíteni, mi is ezekhez árazunk.

A mi forrásoldalunk, ahol pénzt veszünk fel, viszont már teljesen piaci, az országgal megegyező a hitelbesorolásunk, jelen vagyunk a kötvénypiacokon, hitelt veszünk fel a hazai és külföldi bankoktól és nemzetközi szervezetektől. A kettő között van egy különbözet, amin egy bank keres, de az EXIM-nél egy negatív gap van, ha a kockázatokat és a működési költségeket is beleárazzuk. Itt jön képbe a kamatkiegyenlítés és az a fajta állami szerepvállalás a mi termékeinkbe, ami az exportőröket hivatott támogatni.

Az idei év újdonsága az MNB részéről az NHP fix és a Növekedési Kötvényprogram, és bővültek az MFB EU-s programjai is. Ezek a programok gyakorolnak-e némi kiszorító hatást az EXIM refinanszírozási programjaira vagy könnyedén megférnek egymás mellett?

Az NHP fix egy hosszú forint fix forrás, így annak hatását rögtön megéreztük, mert ennek a felhasználhatósági köre átfedhet a mi ügyfeleinkkel. De mivel az exportőröknek javarészt exportbevételük van, ezért az eurós finanszírozásainkat annyira nem bántja a konstrukció. A kötvényprogram hatása még nem számottevő, de az előszelét már érezzük. Vannak ügyfeleink, akikkel beszélgetünk arról, hogy gondolkodnak a kötvénykibocsátásban, ami pedig meg fogja változtatni a finanszírozási szerkezetüket. Az MFB egy más típusú intézmény, egy fejlesztési bank, mi pedig egy exporthitel-ügynökség vagyunk, így alapvetően két különböző kört vagyunk hivatottak szolgálni. Ez a két intézmény békésen megfér egymás mellett, nem zavarjuk egymás köreit, és mind a kettőre szükség is van.

Milyen újdonságokkal jött vagy jön még elő az idei évben az EXIM a termékfejlesztés, a termékek finomhangolása és a digitalizáció területén?

A termékportfóliónk eléggé bő. A Berni Uniónak, ami a világ exporthitel-ügynökségeit tömöríti, több mint 60 ország 84 intézménye a tagja. A szervezet keretein belül rendszeresen vizsgáljuk a társintézmények termékkínálatát. Mind az EU-, mind az OECD-szabályozás definiálja, hogy mi az a termékkör, amit ezek a cégek kínálhatnak. Így bár új terméket nem tervezünk, ez nem jelenti azt, hogy a termékek paraméterei nem módosulhatnak. A stratégiánkban inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a meglévő, gyakorlatilag teljes körű termékpalettánkat juttassuk el, ismertessük meg jobban azzal az ügyfélkörrel, akiknek ezt szánjuk.

A digitalizáció kapcsán nagyon sok projektünk van, ami a házon belüli folyamatainkon hivatott javítani. Mindezek közvetetten az ügyfelekkel való kapcsolatra is hatnak, hiszen ha mi gyorsabban tudunk dolgozni, akkor őket is jobban, pontosabban, gyorsabban szolgáljuk ki. A hosszú távú tervek között szerepel az, hogy olyan digitális fejlesztésbe is fogjunk, ami közvetlenül az ügyfélkapcsolatot tudja segíteni.. Minden esetre nyitott szemmel járunk.

exim2

Korábban szó volt arról is, hogy a biztosítási portfóliót is erősítenék. Mik a konkrét célok ebben?

Mi egy intézménypáros vagyunk, az Eximbank, illetve a MEHIB, utóbbi az exporthitel-biztosítónk. A vállalati bankolás, beleértve ebbe az exporthitel-biztosítást is, tradicionális és relatív egyszerű termékek, de nagyon is szükségesek a piacon, a terméket azonban csak kevesen ismerik. Nagyon sokat kell még azon dolgoznunk, hogy minden olyan potenciális ügyfélnek eszébe jussunk, akinek ilyen termékre van szüksége.

Olyan szempontból könnyű elérni ezt az ügyfélkört, hogy nincsenek túl sokan: 100 kkv-ból nagyjából 6-7 exportál. A cél, hogy hatékony módon tudjuk megszólítani ezeket a vállalkozásokat.

Látnak releváns igényt azon kkv-k oldaláról, akikkel már sikerült kapcsolatba lépni?

Ha megnézzük, hogy mi a szerepe a kkv-knak a gazdaságban, azt látjuk, hogy a foglalkoztatottak háromnegyedét, az előállított GDP kevesebb, mint a felét, az exportnak, a beruházásoknak a negyedét adják. A társas vállalkozásoknak mindeközben pedig a 99 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a maradék 1 százalék adja az export 75 százalékát. A nagyvállalatok jelentős része külföldi tulajdonban van, a megkeresett profit egy részét kiviszik az országból, így ha ennek az ellenkezőjét akarjuk, tehát azt, hogy a megtermelt profit nagy része itt csapódjon le akár osztalékként, akár új beruházásként, akkor azt a vállalati kört kell erősíteni, amelyik nagyobb részben magyar tulajdonban van. Ez pedig a kkv-król mondható el.

Itt azt a kérdést kell feltenni, hogy mivel lehetne segíteni a kkv-kat abban, hogy többet exportáljanak. Egy kutatás alapján az első hat indokban arra, miért nem exportálnak, benne volt az, hogy mert nem versenyképes a termékem, az áram, mert ehhez végképp nem találok embert, nem is gondoltam még erre, nincs hozzá nyelvtudásom és végképp nincs rá időm. Ezen kell változtatni, és a gazdaságpolitikai eszköztár egy része ezt célozza. Javarészt az EXIM tevékenysége is ezt próbálja elősegíteni, hogy hogyan lehet minél több kkv-t abban támogatni, hogy exportpiacokra lépjenek be, vagy a már meglévő exportpiacokon erősödjön a jelenlétük.

Hol jön itt képbe a hitelbiztosítás?

Az egyik láb, amikor belföldön segítünk a kkv-knak beruházási vagy forgóeszköz típusú hitelekkel. A másik, amikor külföldön segítünk nekik egyrészt abban, hogy a már megkötött ügyletben keletkező árbevételt biztosítjuk, vagy azt meg is hitelezzük, vagy pedig hosszú távú vevőfinanszírozást nyújtunk számukra. A biztosításnak itt lehetne sokkal nagyobb szerepe, mint amekkorát ma ténylegesen látunk. Az exporthitel-biztosításnak az a lényege, hogy az exportőröknek a külkereskedelmi tevékenységük során fellépő kockázatait, ami lehet fizetési vagy politikai, csökkentjük.

Az egyszerűség miatt bontsuk csak kétfelé az exporttermékeket. Vannak az FMCG típusú áruk, ahol az a jellemző, hogy 30, 60, 90, 120, 180 napra fizetnek. A két évnél rövidebb futamidejű exportbiztosítások az ilyen jellegű, gyorsan forgó termékek esetén fedik le az exportőr kockázatait. A partnerekre a kockázatértékelésünk alapján limiteket állítunk fel, és a megadott összegig átvállaljuk a vevő nemfizetési kockázatát. Ha viszont egy partnerre nem tudunk limitet megállapítani a túl magas kockázat miatt, az jelzésértékkel kell, hogy bírjon az ügyfél számára is.

Emellett lehetőség van bank által garantált követelések leszámítoltatására is, ez esetben az Eximbank megvásárolja a követelést a MEHIB biztosítása mellett, így az ügyfél előre megkapja a kiszállított áru ellenértékét. A hosszú, két éven túli exportbiztosítások főként a nagyobb ipari beruházásoknál jönnek jól, a versenyképességet nagyban növelheti az, ha a beruházás ellenértékét hitelből, hosszabb futamidővel lehet majd visszafizetni.

Említette, hogy sokszor az a legnagyobb gond, hogy a cégek nem tudnak az EXIM termékeiről. Hogyan tudják növelni a pénzügyi tudatosságot a cégeknél?

Ahogy az előbb is említettem, kevés olyan kkv van a piacon, akik exporttevékenységet végeznek. Az a nagy kérdés, hogyan lehet hozzájuk érdemben eljutni úgy, hogy tényleg átmenjen az üzenet. Itt nem azzal van a gond, hogy sok cég ne tudná, mi az, hogy exporthitel-biztosítás. Sokkal inkább azzal, hogy maradnak a már megszokott piacoknál, és az előre fizetési konstrukciónál mintsem bevállalják az új terjeszkedéssel járó extra kockázatot és munkát. Pedig lehet, hogy utóbbi lehetőség megsokszorozhatná az árbevételét. Sokkal nehezebb lesz az ügylet, lassabban fog beindulni, több kockázat lesz benne, igénybe kell hozzá venni exporthitel-biztosítást, esetleg új beruházásra lesz szüksége, de végső soron megérheti.

Mi az, amit mi tudunk tenni? Az én credóm az, hogy minőségi időt kell eltölteni ezekkel a cégekkel, és ezt úgy tudjuk véghezvinni, hogy van egyrészt egy vidéki hálózatunk, másrészt én magam is folyamatosan járom az országot. Mi abban tudunk segíteni, hogy ha egy vállalkozás eljut oda, hogy van egy üzleti lehetősége, amihez akár belföldön, akár külföldön finanszírozásra van szüksége, akkor legjobb tudásunk, és lehetőségünk szerint támogatjuk, de ehhez az kell, hogy ismerjenek minket, és a megfelelő időben forduljanak hozzánk.

exim3

Képek és címlapkép: Portfolio/Mónus Márton

mexikói katonák
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
A Credit Suisse svájci bankóriás homlokzata. Fotó: Shutterstock