kozjegyzo
Bank

Lavina indul a lakáshiteleknél? Kisöpörnék a közjegyzőket

Jogi megoldásokkal és digitális eszközökkel teljesen ki lehetne váltani a méregdrága közjegyzői munkát a lakáshitelezés területén – vélik a témával foglalkozó piaci és állami forrásaink. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség hivatalos javaslatai nem mennek el idáig, de hosszú távon e két szervezet szándékai is ebbe az irányba mutatnak. Megtudtuk: Európa egyes országaiban nincs szerepük a közjegyzőknek a jelzáloghitelezésben (ilyen Finnország, Dánia és Portugália is), vannak tehát működő példák arra, milyen az élet a lakáshitelek területén közjegyzők nélkül. Megkérdeztük a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát is, természetesen nem lelkesednek a közjegyzők a banki és jegybanki elképzelésekért.

Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!


Mi a probléma a közjegyzői munkával a lakáshitelezésben?

Elsősorban az, hogy miközben minden a hitelfelvétel költségeinek csökkentéséről szól 2019-ben, a közjegyzői közreműködés indokolatlanul megdrágítja a hitelfelvételt a hitelfelvevők számára (explicit módon, vagy ha bank átvállalja a költséget, akkor jellemzően implicit módon):

  1. Indokolatlanul megdrágítják a lakáshitelfelvételt: ahelyett, hogy csökkentek volna, inkább nőttek a közjegyzői díjak idén a lakáshitelezésben. A közjegyzői díjrendelet július 1-jei hatályba lépése, majd egy ezt értelmező, augusztus 9-én hatályba lépett kamarai iránymutatás nyomán átlagosan 10-15%-kal emelkedett a lakáshitelfelvétel közjegyzői költsége Magyarországon - állították banki forrásaink. Egy 10 milliós hitel közjegyzői költsége (többek között attól függően, hogy bankfiókban vagy közjegyzői irodában történik az eljárás) 48 ezertől 97 ezer forintig terjedhet a korábbi cikkünkben bemutatott számítások alapján, ami banki forrásaink megítélése szerint nem áll arányban a közjegyzői részvétel valós értékével.
  2. Ellehetetlenítik a hitelkiváltások és a hosszabb kamatperiódusra váltások egy részét: a jelzáloghitelek kedvezőbb kamatfeltételű szerződésekkel való kiváltása, illetve a kamatkockázat mérséklése miatt a hosszú kamatperiódusú, vagyis biztonságos törlesztésű hitelre történő átváltása egyértelműen érdeke lenne a meglévő adósoknak. 129 ezer adós tartozik a veszélyeztetett kategóriába a kamatperiódus rövidsége és a hátralévő futamidő hosszúsága szempontjából, nekik a bankok január 31-éig, három szakaszban küldenek levelet a fix kamatozásra váltás lehetőségeiről. Csakhogy a váltás magas költségei és adminisztrációs terhei tapasztalataink szerint gyakran elbizonytalanítják az adósokat. A hitelkiváltások során az előtörlesztési és a közjegyzői díj, a szerződésmódosítással történő kamatperiódus-váltás során pedig általában a közjegyzői díj jelenti a legnagyobb költségtételt. Az MNB által külön ajánlásban egységesített „fixesítési” hullám szerény eredményeket (kevés szerződésmódosítást) hozott eddig, ennek egyik kiemelt oka a magas közjegyzői költség.

Miért van szükség a közjegyzőkre?

Magyarországon kettős feladatot látnak el a hitelfelvételek során a közjegyzők:

  1. Közvetlen végrehajthatóság biztosítása: a hitelszerződés vagy gyakoribb esetekben egy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása biztosítja, hogy egy hitel nem törlesztése esetén a banknak ne kelljen bíróságra járnia és több hónapos eljárásba bonyolódnia a követelés érvényesíthetőségének bizonyítása érdekében, hanem szinte azonnal, közvetlenül érvényesíthesse a követelését. Ilyenkor a bank „visszamegy” a közjegyzőhöz, aki végrehajtási záradékkal látja el a szerződést. A közvetlen végrehajthatóságnak a prudenciális szempontokból, például a jelzálogbankok szabályozásában és a kereskedelmi bankok tőkekövetelményeinek meghatározásában is szerepe van az európai, illetve a magyar szabályozás szerint. Egyrészt a fedezetértékesítést és ezzel a befektetők érdekeinek a védelmét szolgálja, másrészt biztosítja, hogy a jelzáloghiteleket a bankok tőkeszükségletének számítása során kisebb súllyal kelljen figyelembe venni.
  2. A hitelfelvevők banktól független tájékoztatása: a közjegyzői okirat nem egyszerűen azt biztosítja, hogy a hitelszerződésen szereplő két fél írta alá a szerződést, hanem azt is, hogy mindketten tisztában voltak azzal, mit írtak alá. A közjegyzők minden egyes lényeges szerződéses pontról, jogról és kötelezettségről személyesen tájékoztatják a hitelfelvevőt, meggyőződve arról, hogy a hitelfelvevő megértette és elfogadta a szerződésben foglaltakat. Ennek persze megvannak a gyakorlati korlátjai: néha maguk a közjegyzők sem értik az egyes pénzügyi fogalmakat (pl. kamatváltoztatási mutató, kamatfelár-változtatási mutató) és/vagy unalomba fulladó szövegfelolvasásra korlátozzák közreműködésüket. Nem kellett messzire mennünk, utóbbiról e cikk szerzőjének is van saját tapasztalata.

Hogy lehetne kiváltani a közjegyzők munkáját?

Jogi és technológiai megoldások egyaránt lehetségesek arra, miként váltsák ki a rendkívül drága közjegyzői munkát a jelzáloghitelezésben.

  1. Közvetlen végrehajthatóság biztosítása: forrásaink szerint kétféle módon lehetne kiváltani a közjegyzők munkáját úgy, hogy megmaradjon a közvetlen végrehajthatóság: egyrészt a közvetlen végrehajthatóságot jogszabályi alapon maguk a hitelszerződések is biztosíthatnák, a megfelelő jogszabályi garanciák (pl. jogszabályban meghatározott blankettaszerződések, eljárási követelmények) mellett. Másrészt, egy jogszabályban definiált digitális platform (akár egy megmásíthatatlan regisztert jelentő megosztott főkönyvi technológia, a blockchain segítségével) is kiválthatná a közjegyzői szerepvállalást, szintén a megfelelő jogszabályi garanciák biztosítása mellett.
  2. A hitelfelvevők banktól független tájékoztatása: 2019-ben már számos digitális módja elképzelhető ennek. A legfontosabb az, hogy egy bankfüggetlen intézmény garantálja, hogy a hitelfelvevő megismerte és megértette a rá vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, különös tekintettel a nem fizetés esetére és a speciális esetekre. Forrásaink szerint ez az intézmény leginkább a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátó Magyar Nemzeti Bank lehetne, maga a digitális platform pedig egy online teszten vihetné keresztül a hitelfelvevőt. A teszt például addig nem engedné tovább a hitelfelvételben a leendő adóst, amíg jó választ nem ad a hitelszerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, valamint a szerződéses feltételekkel kapcsolatos ismeretekre (pl. kamat mértéke, futamidő hossza, stb.) vonatkozó kérdésekre.

Mit mond a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség?

Sem a Magyar Nemzeti Bank, sem a Magyar Bankszövetség nem megy el odáig a hivatalos kommunikációban, hogy szorgalmazzon egy olyan megoldást, melyben jogalkotás útján kerülne biztosításra a közvetlen végrehajthatóság a közjegyzői közreműködés teljes hiányában is, és amely a tájékoztatást egy digitális tesztre bízza, de szóbeli beszélgetéseink hosszú távon mind ebbe az irányba mutattak.

A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos Versenyképességi Programjában több helyen is foglalkozik a kérdéssel, részben a költségek csökkentése, részben a hitelfelvétel folyamatának egyszerűsítése miatt.

  • A lakáshitelekhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkentése: „Az általában jelentős részben a hitelfelvevő által fizetendő közjegyzői díjak mértéke túlzottan magasnak tekinthető, ami mind az új hitelek felvételekor, mind a meglévő hitelek kiváltásakor jelentős terhet ró az ügyfelekre. Szükségesnek látjuk ezért a jelzáloghitel-szerződések tekintetében alacsonyabb díjak megállapítását, és a közjegyzői okiratba foglalás folyamatának sztenderdizálás útján történő egyszerűsítését”.
  • A hitelkiváltások átfutási idejének csökkentése: „A hitelkiváltásokhoz kapcsolódó átfutási idő csökkentésében jelentős szerepet játszhatna a közjegyzői okiratba foglalás gyakorlatának egyszerűsítése is. Egy, az egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatokra vonatkozó standardizált, digitális formában kiadott okirat az egyszerűbb eljárás mellett a hitelfelvevő tájékozódását is jobban szolgálná.”
  • A közjegyzői hitelesítés kiváltása egy központi digitális platformmal: „A hitelkihelyezés folyamatát egyszerűsítheti a közvetlen végrehajthatóságot biztosító közjegyzői hitelesítés digitalizálása és automatizálása. A rendszer egységesítése és központosítása mind az időigény, mind a költségek tekintetében előrelépést jelenthetne a hitelkihelyezés során. Célszerű lenne a jelenlegi folyamat jogi kereteinek és technikai megvalósításának felülvizsgálata, illetve egy új működési modell kidolgozása, mely egyszerűbb, hatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb eljárást eredményezne”.
  • A digitális csatornán értékesített jelzálog- és fogyasztói hitelek arányának növelése: "A közjegyzői hitelesítés digitalizációja és egy központi értékbecslő rendszer kiépítésével – megfelelően prudens jogi kereten belül – egyes jelzáloghitelek előbírálata is teljes mértékben lezajlódhatna interneten keresztül."

A Magyar Bankszövetség 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagja egy pontban említi meg a közjegyzőket, amikor azt írja: „Javasoljuk a közjegyzői közreműködés egyszerűsítését a hitelezési folyamatnál. A lakossági és vállalati hitelezés kapcsán egyaránt kikerülhetetlen szerepe van a közjegyzőknek. Egyetértünk a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos Versenyképességi Programjában foglalt megállapítással, hogy célszerű a közjegyzőknek a hitelezési folyamatokban elfoglalt helyét és szerepét felülvizsgálni. Egy egységes digitalizált rendszer kiépítése, illetve az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok standardizálása jelentősen növelhetné a hitelezési folyamatok hatékonyságát, átláthatóságát, és csökkenthetné az ügyfelek hitelezéshez kapcsolódó adminisztrációs költségeit.” Emellett a Magyar Bankszövetség javaslatai között szerepel a lakáshitelezési folyamat digitalizációja is, melynek megvalósítását a közjegyzői közreműködés optimalizálása is támogatná.

Vannak-e közjegyzők más országokban?

Sem Magyarországon, sem külföldi oldalakon nem találtunk átfogó összegzést arról, hogy mely országban milyen szerepet töltenek be a közjegyzők a jelzáloghitelezésben, egyáltalán hol működnek ilyen szereplők. Megkeresésünkre azonban a Magyar Bankszövetség az Európai Bankszövetség közreműködésével megkérdezte különböző országok bankszövetségeit, az alábbiakban válaszaik lényegét foglaljuk csak össze:

Finnország: nagyon korlátozott a közjegyzők szerepe a finn jogban, a jelzáloghitelezésben pedig egyáltalán nem játszanak szerepet. Minden jelzáloghitellel kapcsolatos dokumentum érvényességét kizárólag a tartalma határozza meg, és nincs közjegyzői hitelesítés. Az ingatlan-adásvételek esetében működik egy közjegyzőhöz hasonló „deal confirmer”, de 2013 óta ezt a felek teljes mértékben kiválthatják egy digitális platformmal.

Horvátország: működnek közjegyzők és a magyar földhivatalhoz hasonló ingatlannyilvántartás is az országban, a helyi bankszövetség ezek digitális összeköttetését szeretné elérni, egyrészt a hitelszerződés és a kapcsolódó dokumentáció közjegyzőknek történő digitális elküldésével, másrészt a közjegyzők és a „földhivatalok” digitális összekötésével, ami a bank és az ügyfelek dolgát is megkönnyítené.

Bulgária: jelenleg a közjegyzők munkáját egyetlen jogi vagy digitális mechanizmussal sem váltják ki, és nem számoltak be arról, hogy lennének erre vonatkozó tervek.

Nagy-Britannia: nem létezik a magyarhoz hasonló közjegyző fogalma Nagy-Britanniában, de a jelzáloghitelez-tranzakciók során közreműködnek úgynevezett conveyancerek, amelyek számos technológiai eszközzel is támogatják jogi szempontból a jelzáloghitelezés gördülékenységét. Nincs folyamatban a teljes digitalizáció, de a láncolat egyes elemeit (pl. keresés az ingaltannyilvántartásban) digitalizálják.

Luxemburg: a jelzáloghitelek döntő többségét közjegyző előtt, okirat formájában dokumentálják és írják alá, nincs szándék egyelőre a közjegyzők munkájának a kiváltására, csupán az ingatlannyilvántartás érhető el elektronikus formában is. A jelzáloghitelezésről szóló szabályozás kiemelt szerepet biztosít a közjegyzőknek.

Románia: Magyarországhoz hasonlóan nagy a szerepük a közjegyzőknek a jelzáloghitelezésben, pontosabban a hitelszerződés mellé társuló jelzálog-garancia szerződés hitelesítésében. Bizonyos közjegyzői feladatokat (pl. fordítás-hitelesítés) elektronikus formában is meg lehet tenni, a szerződéshitelesítés azonban nem történhet meg elektronikusan. Nincs szándék a közjegyzői munka teljes kiváltására, de a szerződésaláírások, a közjegyzői hitelesítés és az ez ezzel kapcsolatos bizonyító erejű okirat kibocsátásának digitalizációját megfontolásra érdemesnek tartja a helyi bankszövetség.

Portugália: A portugál kormány jelentős reformokat léptetett életbe a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos bürokrácia leküzdésére, így lehetővé vált a jelzáloghitelek közvetlen, többek között kizárólag az ingatlannyilvántartáson keresztül történő végrehajtása is (amellett, hogy pl. ügyvédek is rendelkeznek ezzel kapcsolatos jogosítvánnyal). A jelzáloghitel-szerződések aláírásánál viszont mindig jelen van egy harmadik fél is, aki azonosítja a feleket, és ismerteti számukra az okirattal jogi következményeit. Ez privát és állami szereplő egyaránt lehet, közjegyző igénybevétele nem szükséges.

Dánia: nem működnek közjegyzők a jelzáloghitelezésben. 2007 januárja óta egy ingatlannyilvántartási bíróság működik az országban, 2009 szeptember óta pedig minden ingatlannyilvántartás elektronikus. A digitalizáció felgyorsította az ingatlanok és a hitelek regisztrációját is, az esetek több mint 80%-a esetében ezek automatikusan, 5 másodpercen belül megtörténnek, csak a bonyolultabb ügyeket viszik fel manuálisan.  

Szlovákia: a közjegyzők csupán a lakáseladó aláírását hitelesíti, de ez is kiváltható elektronikus aláírással, ha rendelkezik ilyennel az eladó. Előkészítés alatt áll egy több évig tartó folyamat, amelynek a végén személyi igazolványhoz és mobilapplikációkhoz integrált mechanizmus egyszerűsítheti az elektronikus aláírás alkalmazását.

Mit mondanak a közjegyzők?

Megkértük a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK), hogy értékeljék a Magyar Nemzeti Bank javaslatait, megkérdeztük, mi a véleményük a közjegyzői közreműködést teljesen mellőző országok példájáról, és adatot vagy becslést kértünk arra vonatkozóan is, hogy mennyire fajsúlyos a közjegyzők munkájában, bevételeiben a jelzáloghitelezésben történő közreműködés.

A MOKK válaszában azt írta, nehéz az MNB javaslatáról érdemben véleményt alkotni, minthogy semmilyen részlet nem derül ki a megvalósításról (ki, mikor, hogyan hozná létre, ki üzemeltetné, és hogy a közjegyzői részvételt szeretnék-e kiváltani, vagy a közjegyzői okirat előnyeit szeretnék megtartani, csak az okiratot cserélnék le digitálisra). Összességében egy kevéssé kidolgozott javaslatnak tartják, amely kevésbé a fogyasztó, mint inkább a bankok érdekeit helyezi előtérbe a közjegyőzi oldal szerint.

A felvetés kapcsán néhány részletekbe menő gondolatot is megfogalmaztak:

  • Egy pénzintézetnek természetesen egyszerűbb és költséghatékonyabb lenne, ha minél inkább automatizálni tudná a tömeges szerződéskötések folyamatát. Egy megfelelő technológiai és jogi támogatással rendelkező bank a hitel és kölcsönszerződésekben pusztán egy terméket lát, mindenféle személyes vonatkozás nélkül. Viszont e szerződések másik oldalán rendszerint a szerződéses területen járatlan vagy kevésbé jártas, a legtöbb esetben technológiai és szakmai támogatás nélküli felek állnak csekély vagy semmiféle jogi ismeret birtokában. Nekik „le kell fordítani” a banki szerződéseket.
  • Az adós személyes motivációja, és az, hogy ő hogyan érti a rá vonatkozó szerződést, mindig egyedi, nem algoritmizálható. Ez leginkább a szerződésből fakadó kötelezettségek számonkérésekor mutatkozik meg.
  • Az MNB-javaslat megfogalmazása a MOKK szerint megtévesztő, mert a jelzáloghitelezés kapcsán a közjegyző nem elsősorban hitelesít, az eljárásnak nem az a célja, hogy a hitelszerződés valódiságát tanúsítsa. Minthogy a jelzáloghitelek kapcsán sosem az szokott a gond lenni, hogy nincs meg a szerződés, amelyet aláírtak. A közjegyző a jelzáloghitelezés kapcsán okiratot szerkeszt, amelyhez speciális jogérvényesítési előnyök, elsősorban közvetlen, per nélküli bírósági végrehajtás társul. A bankok azért kérik a szerződés közjegyzői okiratba foglalását, mert közvetlenül végrehajtható okiratra szeretnének szert tenni. A közjegyzői részvételnek emellett fogyasztó- és jogvédelmi jelentősége van – a közjegyző az egyetlen pártatlan fél a jelzáloghitel-felvétel során, aki az ügyfélnek részleteiben elmagyarázza az okirat tartalmát és következményeit.
  • A pénzintézeti szerződések érvényes megkötésének egyébként nem feltétele a közjegyzői közreműködés. A pénzintézetek a közjegyzőket, a közjegyzői okiratokat (nem pusztán a hitelesítést) azért veszik igénybe, mert így jogérvényesítési előnyhöz jutnak, gyorsabb és olcsóbb jogérvényesítéshez, aminek aztán a banki működés szempontjából további előnyös következményei vannak – emlékeztetnek.
  • A bankok tehát azért akarnak közvetlenül végrehajtható okiratot a MOKK szerint, hogy előnyösebb pozícióba kerüljenek. Ehhez a világon mindenhol kell egy harmadik személy, vagy egy bíró vagy egy közjegyző (a kontinentális jogrendszerű országokban közokirathoz kötődik). Egyetlen országban sem köthetnek a bankok saját hatáskörben olyan szerződést, ami a javukra végrehajtható lenne.
  • Nem gondolják a MOKK-nál, hogy a fogyasztó érdeke az lenne, hogy egy harmadik személy (bíró, közjegyző) részvétele nélkül közvetlenül indíthasson a bank végrehajtást vele szemben. Anélkül, hogy bárki tájékoztatná a fogyasztót arról, hogy mit jelent számára az okirat aláírása, milyen kötelezettségek járnak vele, milyen következményei lehetnek; és végképp, hogy fennállnak-e adott esetben a végrehajtás feltételei. Ezt sehol a világon nem lehet megspórolni személyes közreműködés nélkül, ez a fogyasztó elemi érdeke.
  • A bankoknak most is lehetőségük van arra, hogy teljesen elektronikusan szerződjenek az ügyfelekkel közjegyző részvétele nélkül – csak ez nem érdekük, mert így nem lesz közvetlenül végrehajtható a szerződés. Nem a közjegyzői eljárás a gátja tehát a gyorsabb szerződéskötésnek.
  • A Magyar Országos Közjegyzői Kamara évek óta rendelkezik egy saját fejlesztésű komplex, minden közjegyzőre és közjegyzői irodára kiterjedő országos elektronikus hálózattal, amely alkalmas az elektronikus okirati forgalom, akár a szerződéskötés lebonyolítására is. Az ilyen rendszerek megvalósítása komoly ráfordítást igényel, amit a Közjegyzőség önerőből, adófizetői ráfordítás nélkül biztosít. 
  • A tapasztalatuk azonban sajnos az, hogy a bankok túlnyomó többsége nem fogadja el elektronikus okirat hiteles kiadmányát, hanem ragaszkodnak a papírhoz. Mindez nemcsak lassítja a folyamatot, hanem drágábbá is teszi azt az ügyfél számára. Holott az új közjegyzői díjszabás az elektronikus ügyintézési módok igénybevételét, és a hitelszerződések esetében rendelkezésre bocsájtott tervezeteket jelentős díjkedvezménnyel támogatja – írták.
  • Aki vett már föl kölcsönt, visszaemlékezhet és eldöntheti, hogy a vele kapcsolatban álló pénzintézet fel van-e készülve erre a gyorsabb és olcsóbb ügyintézésre, azaz lehetővé tette-e az elektronikus ügyintézést, vagy legalább azt, hogy a közjegyző elektronikusan küldhesse meg a közjegyzői okiratot, vagy bocsájtott-e rendelkezésére a bank olyan tervezetet, amely alapján a kedvezőbb közjegyzői díj alkalmazható lett volna.
  • Álláspontjuk szerint a folyamatot jelentősen lehetne egyszerűsíteni például azzal, ha a bank teljesen elektronikusan szerződne az ügyféllel, akinek így csak a legközelebbi közjegyzői irodába kéne bemennie (a bankfiókba nem), ahol akár elektronikusan is aláírja a közjegyzői okiratot, amelyet a közjegyző elektronikusan továbbít a banknak. Mindez az ügyfél-hitelesítés problematikáját is megoldja, hiszen a digitális szerződéskötési folyamat valamely pontján mindenképpen szükség lesz arra, hogy a bank meggyőződjön az ügyfél valódi személyazonosságáról, amit helyette a közjegyző is megtehet, ráadásul közokirati bizonyító erővel – írják.

Arra a kérdésre, hogy  finn, a dán vagy a portugál út járható-e, azt válaszolták, ezekben az országokban a jogrendszerbeli eltérések miatt nehezebb értelmezni kontinentális közjegyzői közreműködést. A követelések közvetlen végrehajtásához azonban a világon mindenhol, így az említett országokban is, hatósági, rendszerint bírói vagy közjegyzői közreműködés, a kontinentális jogrendszerekben pedig emellett rendszerint közokirat szükséges. Összességében nem tartják elképzelhetőnek, hogy bármely jogi hivatásrend munkáját, amely részt vesz a jelzáloghitelezés folyamatában, gépekkel ki lehetne váltani, így a közjegyzőét sem. Ugyanakkor természetesen vannak olyan ügyek, amelyeknél ésszerű lehet a közjegyzői eljárások digitális úton való lebonyolítása – hangsúlyozták. Hangsúlyozták, alapvető félreértés, hogy a közjegyzőkre ebben a folyamatban a banki okirat hitelesítése miatt lenne szükség. A bank szempontjából a közvetlen végrehajtás, az ügyfél, illetve az állam szempontjából pedig fogyasztó tájékoztatása és a jogvédelem az elsődleges ok, ez pedig nem megspórolható harmadik, pártatlan személy személyes közreműködése nélkül.

Ami a jelzáloghitelezésben történő közreműködés súlyát illeti, az összes hazai közjegyző részt vesz valamilyen mértékben jelzáloghitelezéshez kapcsolódó okiratok szerkesztésében. A MOKK nem vezet nyilvántartást arról, hogy a közjegyzők bevételeinek hány százaléka kapcsolódik a jelzáloghitelezéshez, a bevételek többsége azonban bizonyosan nem ehhez kapcsolódik. Az összes közjegyzői ügynek éves átlagban kevesebb mint 2,5 százaléka kapcsolódik banki hitelügylethez – hívták fel a figyelmünket.


Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Címlapkép: Getty Images

üvegház - Getty-169030923
bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bankkartya pos terminal nfc mobilfizetes