Fordulat a Kúrián: érvénytelenek egyes devizahiteles szerződések?
Bank

Utoljára a devizahiteles kataklizmában láttunk ilyet: százmilliárdos bedőlések a koronavírus miatt?

Bár a mostani válság kismillió szempontból más, mint az előző, utoljára a devizahiteles elszámolások idején fordult elő, hogy a magyar bankszektor veszteséggel, de legalábbis érdemi nyereség nélkül zárt egy negyedévet. Úgy tűnik, idén visszatérnek a százmilliárdos nagyságrendű szektorszintű hitelezési veszteségek: az ügyfelek várható fizetésképtelenségére készülve akkora értékvesztést és céltartalékot képeztek a bankok idén márciusban, hogy az első negyedévet marginális, 3 milliárdos nyereséggel zárta a magyar hitelintézeti szektor. A bankok óvatossága jól mutatja, hogy a törlesztési moratórium csak részben, illetve átmenetileg kezeli az ügyfelek pénzügyi problémáit. Az MNB ma közzétett adatait elemezzük dióhéjban.

Közzétette ma a jegybank a hitelintézeti szektor első negyedéves konszolidált statisztikáit. Ezek azok az adatsorok, amelyek az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazzák (ezért például a hitelpiac statisztikáiról inkább a tegnapi cikkünket ajánljuk), ugyanakkor idősoros formában, részletesebb elemzésre is lehetőséget adnak.

A statisztika szerint az egy évvel korábbi 125,2 milliárd forinttal szemben mindössze 3,4 milliárdos nyereséggel zárta 2020 első negyedévét a magyar hitelintézeti szektor. A veszteséges hitelintézetek száma az egy évvel korábbi 9-ről 13-ra emelkedett.

Az alábbi ábra jól mutatja, miért romlott el hirtelen a magyar bankok jövedelmezősége. A kisebb bajt a működési költségek 12,9%-os növekedése jelenti, az eredmény romlása mögött elsősorban

az értékvesztések és céltartalékok megugrása áll, amely 160 milliárd forinttal rontotta a szektor adózás előtti eredményét.

Éveken keresztül pozitív számokat mutattak ki a bankok ezen a soron, vagyis több értékvesztést és céltartalékot tudtak felszabadítani, mint amennyit aktuálisan megképeztek. Eldőlt, hogy ennek az időszaknak a végét 2020 koronavírus-válsága hozta el. Az első negyedévben az MNB kimutatása szerint 22 hitelintézet képzett meg 161,0 milliárd forint értékvesztést és céltartalékot, 11 viszont 2,4 milliárdot még mindig felszabadított.

Nem arról van szó, hogy hirtelen megugrott volna a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban már az első negyedévben.

Mivel a koronavírus lényegében március közepén tört be Magyarországra, a negyedév végéig hátralévő két hét ehhez kevés lett volna. Bár látható a nem teljesítő hitelek állományában némi növekedés, az MNB magyarázata szerint egyetlen (meg nem nevezett) külföldi partnerrel kötött ügylet nem teljesítővé válása akkora növekményt eredményezett, ami nélkül fennmaradt volna a nem teljesítő hitelek arányának csökkenő trendje.

Idén nem is várható még radikális növekedés a nem teljesítő hitelek arányában (amely egyébként a hitelintézeti szektor egészében 4,2%-on állt március végén), hiszen

a pénzügyi problémával küszködő vállalati és lakossági ügyfeleket egyaránt védi a törlesztési moratórium.

Bankonként eltérő számviteli módszertannal, de (főleg a vállalati hitelek esetében) azonban elkezdtek a bankok azokra az egyedi ügyfelekre és esetenként ügyfélportfóliókra is értékvesztést képezni, amelyek ma még nem számítanak nem fizetőnek (a moratórium alatt lényegében senki nem is számíthat annak), de 2021 elejétől bizonyos valószínűséggel azzá válnak. Innen ered a már az első negyedévben eredményt rontó értékvesztések és céltartalékok megugrása.

A bankok a törlesztési moratóriumban érintett hitelekre is számolhatnak el bevételeket, igaz, valamivel (szektorszinten néhány tízmilliárd forinttal) kisebbet a szokásosnál, hiszen a ( meghosszabbodó futamidejű) hitelek futamidejének hátralévő részére halasztott kamatfizetések nem kamatozó követelésként jelennek meg a mérlegükben.

Az első negyedévben persze a március 19-én kezdődő moratórium még csak korlátozottan hatott a bevételekre, így összességében 14,7%-kal emelkedett a hitelintézetek nettó kamatbevétele, miközben nettó díj- és jutalékbevételeik 16,2%-kal emelkedtek. A bevételek szempontjából erős volt az első negyedév.

A bevételek emelkedésének köszönhetően még javult is a bankszektor költséghatékonysága, már ami a költség/bevétel mutató illeti. Ugyanakkor csak az egy évvel korábbihoz képest beszélhetünk javulásról, volt ennél kedvezőbb is a szám a megelőző évek első három hónapjában.

Az elmúlt években a magyar bankok átlagosan jellemzően 13-15%-os tőkearányos megtérüléssel működtek, ami nem számított kiugrónak, de tisztességes megtérülést jelentett, még ha ezt az értékvesztés-visszaírásoknak köszönhették is elsősorban. A mindössze 3 milliárd forintos első negyedéves profit természetesen rendkívül alacsony, 0,4%-os ROE-t jelent csak.

A belföldi hitel- és betéti statisztikákról tegnapi cikkünket ajánljuk, érdemes azért azt is megjegyezni, hogy az OTP leánybankjaival együtt a magyar hitelintézetek és hitelintézeti csoportok együttes mérlegfőösszege az elmúlt egy évben (márciustól márciusig) 22%-kal növekedett, miközben a hitelállomány 26%-kal, a betétállomány 23%-kal nőtt.

Címlapkép: Shutterstock

koronavirus_roller_gyerek
spanyolország turizmus tengerpart
bullbear
shutterstock_526779460hotel bécs
vakcina oltás
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
unicredit_todoroff-20170404