pénzfelvét
Bank

Nem láttuk jönni: koronavírusos lett a magyar bankok fejőstehene

Éppen azon a ponton támadta meg a járvány a magyar bankokat, amellyel az elmúlt években Európa élvonalához tartoztak. 2017 és 2019 között az értékvesztés-visszaírásoknak is köszönhetően az egész EU legmagasabb tőkearányos megtérülését érték el - e magas jövedelmezőségnek a lecsengését prognosztizáltuk, a járvány miatt aztán drasztikusan ért véget. Paradox módon tömeges hitelbedőlésekről a törlesztési moratóriumnak is köszönhetően nincs még szó, az idén megképzett nettó 250 milliárdos értékvesztések a jövőnek szólnak. Emellett talán csak a személyi és a vállalati hitelek visszaesése mutatja a bankok friss számaiban, hogy valami nincs rendben. Szeptember 15-ei, jövő keddi hibrid Hitelezés 2020 konferenciánkon a bankszektor vezetői is elmondják minderről a véleményüket, online jegyek még kaphatók az eseményre.
A férőhelyek korlátozottsága miatt fizikai helyek már nem, online jegyek viszont még elérhetők a keddi Hitelezés 2020 konferenciára!

Ahogy tegnap beszámoltunk róla, közzétette a magyar bankszektor második negyedéves statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ez alapján az első negyedévi 3 milliárd forint után 102 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el a szektor a második negyedévben, ám ezzel együtt is csak 3,8%-os volt az első félévi tőkearányos megtérülése (ROE).

Ezzel nagy valószínűséggel az első helyünknek is annyi Európában: az elmúlt három évben a magyar bankszektor a legjobb tőkearányos jövedelmezőséget mutatta fel az egész EU-ban, ám ez jelentős részben a korábbi értékvesztések visszaírásának volt köszönhető, így magas működési költségek mellett eleve nem lett volna fenntartható. Alábbi ábránk az MNB legutóbbi Versenyképességi jelentéséből való:

Az idei 106 milliárddal szemben tavaly még 322 milliárdos nyereséget értek el a hitelintézetek az első félévben. Hogy most mi rontotta le az eredményt, azt alábbi ábránk jól mutatja.

Miközben a bevételek és a működési költségek növekedése többé-kevésbé kioltotta egymást, az értékvesztések adózás előtt 251 milliárd forinttal rontották le a nyereséget.

Idén az első negyedévben 159 milliárd forintos nettó értékvesztést képeztek a hitelintézetek, amire utoljára 2014-2015 környékén, a devizahiteles elszámolás időszakában volt példa. Kevesebb értékvesztést, 90 milliárd forintot hozott a második negyedév. Az MNB közleménye szerint az értékvesztések négyötödét három bank képezte meg, mivel piaci részesedésük 50% feletti, valószínűleg a legnagyobb hitelállományú bankok közül háromról van szó.

A fenti ábra kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, miért állítjuk, hogy a céltartalék-visszaírásoknak jelentős szerepük volt a bankok 2017-2019 közötti magas jövedelmezőségében, hiszen a legtöbb negyedévben nullához közelítő számokat látunk. Egyrészt az ábra a nettó visszaírásokat (vagyis a tényleges visszaírások és az értékvesztés-képzések különbségét) mutatja, másrészt ciklusátlagban nem a nulla, hanem a bruttó hitelállomány 0,5-1%-ár rúgó értékvesztés a megszokott, ami évi 175-350 milliárd körüli értékvesztést jelentene a bankszektorban.

Ha a második félévben tűrhetően alakulna a gazdasági környezet, és nem lenne új nettó értékvesztés, akkor

az eddigi nettó 250 milliárd forintos értékvesztés tehát még beleférne akár egy gazdasági lassulásról szóló év statisztikájába is.

Szinte borítékolható, hogy ennél rosszabb évük lesz a bankoknak.

Hogy milyen számokat hoznak ki év végéig, az jelentős részben a bankok számviteli gyakorlatán múlik, amire az is utal, hogy az eddig megképzett értékvesztés nem egyenletesen oszlik meg a szektorban. A törlesztési moratórium ugyanis egyelőre elfedi az ügyfelek fizetőképességének a romlását. Hogy mit eredményez az értékvesztések terén a második félév, az egyszerre múlik

  1. a járvány második hullámának intenzitásán gazdasági értelemben,
  2. azon, hogy a törlesztési moratóriumot várhatóan meghosszabbítják-e és hogyan (ez befolyásolja a bankok várakozásait a hitelbedőlésekről),
  3. a makrogazdasági számokat miként fordítják le maguknak a hitelezési veszteségek elszámolása formájában a bankok.

Egyelőre ugyanis nem a nem teljesítő hitelek tényleges alakulása mozgatja az értékvesztéseket. Akik fizetőképtelenné válhatnak, azok nyilvánvalóan a törlesztési moratórium alá menekültek, de a képet bonyolítja a bankok számára, hogy nem csak ők élhetnek a moratóriummal, így az igénybevétel számaiból ebből nem tudnak egzakt következtetésekre jutni.

A nem teljesítő hitelek állománya március óta tovább csökkent, igaz, ezen belül a lakosságnál kissé nőtt, amire még egy másik cikkünkben visszatérünk. A nem teljesítő hitelek aránya június végére 4,2%-ról 4,0%-ra csökkent a bankszektorban, ezen belül a vállalatoknál 4,8%, a háztartásoknál 6,6% volt (a sem nem vállalati, sem nem lakossági hitelek húzták le – pozitív értelemben - az átlagot).  

Néhány szót érdemes még ejteni a bankok bevételeinek, és költségeinek, illetve legfontosabb mérlegtételeinek alakulásáról is. A második negyedévben

  • a hitelintézetek kamatjövedelme 347 milliárd forintra emelkedett, ami az egy évvel korábbinál 11%-kal magasabb,
  • a díj- és jutalékeredmény 194 milliárd forintos szintje 6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál,
  • a működési költségek 13%-kal 382 milliárd forintra emelkedtek, vagyis messze nem történtek érdemi költségvágások.

A számok esetenként kétszámjegyű növekedésében szerepe lehet annak is, hogy az egy évvel korábbi bázishoz képest növekedett az OTP külföldi leánybankjainak a száma, amelyek magyar tulajdonú entitásként szintén részét képezik ezeknek a statisztikáknak. Fontos megjegyezni azt is, hogy

a törlesztési moratóriumban érintett hitelek kamatbevételeit a bankok továbbra is elszámolják, még ha nem is folynak be azok: a halasztott törlesztés (tőke- és kamatfizetés) révén ezek jövőben esedékes követeléssé válnak.

Ami az arányszámokat illeti, a költség/bevétel arány továbbra sem utal arra, hogy növekedne a bankok működési hatékonysága: az egy évvel korábbihoz hasonlóan 67%-on állt az év első felében.

A koronavírus elleni védekezés természetesen megnehezítette a bankoknál a költségek visszafogását.

A hitelezésről és a betétgyűjtésről pénteki cikkünket ajánljuk, ez alapján a lakáshitelek visszatértek korábbi dinamikájukhoz, a személyi kölcsönök és a vállalati hitelek kihelyezése azonban visszaesett a második negyedévben.

Az értékvesztések megugrása mellett egyes hitelpiaci szegmensek visszaesése utal a leginkább arra a statisztikákban, hogy a koronavírust a magyar bankszektor is megérzi. Leginkább a vállalati hitelekre és a THM-Plafonban érintett személyi kölcsönökre igaz ez.

Az aktuális statisztika alapján egy év alatt a hitelintézetek hitelállománya így is 28%-kal, betétállományuk 26%-kal, mérlegfőösszegük 24%-kal emelkedett, ebben azonban az OTP tavalyi akvizícióinak a hatása is tetten érhető, a belföldi számok alakulását említett pénteki cikkünkben mutattuk be.

A férőhelyek korlátozottsága miatt fizikai helyek már nem, online jegyek viszont még elérhetők a keddi Hitelezés 2020 konferenciára!
GettyImages-1227827589
számítógép chip mesterséges intelligencia számítástechnika
trmp
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
A Goldman Sachs rontotta az USA növekedési kilátásait