hitel és maszk
Bank

Így kell meghosszabbítani egy törlesztési moratóriumot? (Gyorsértékelés)

Úgy tűnik, megfogadta a kormány az MNB és a bankszektor javaslatát: a törlesztési moratóriumot célzott és szelektív módon hosszabbítja meg január 1-jétől. A megfelelő statisztikák híján azonban nehéz megmondani, hogy mennyire célzott és milyen mértékben szűkített a hat hónapos időtávra bejelentett megoldás, a bankok számára pedig jelentős többleterőforrás-igénnyel járhat a hosszabbításra jogosultak körének pontos meghatározása.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A bejelentés lényege

Facebook-videóban ismertette a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök a hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozóan. Szavai alapján ez egyúttal kormánydöntés is lesz, a kormány ugyanis megfogadja a törzs javaslatát. Ezek alapján szelektív és célzott hosszabbítás jön:

  • a hitelmoratórium eddig 1,6 millió családnak és 60 ezer vállalkozásnak adott segítséget, decemberig összesen mintegy 2000 milliárd forintnyi hiteltörlesztéstől mentesítve őket,
  • a gyermeket nevelő szülők, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkozottak számára további hat hónappal (vagyis valószínűleg 2021. június 30-áig) meghosszabbítják a moratórium lehetőségét,
  • nekik nem kell felkeresniük a bankot, csak ha a moratórium lehetősége ellenére fizetni szeretnének,
  • a moratórium meghosszabbításának a lehetősége a vállalkozások számára is nyitva áll, de nekik be kell jelenteniük hosszabbítási igényüket,
  • ha a bevételük több mint 25%-kal csökkent, akkor meg kell kapniuk ezt a lehetőséget a bankoktól,
  • a háztartások és a vállalkozások egyaránt 6 hónapig hitelszerződés-felmondási tilalmat fognak élvezni a járvány előtt felvett hitelek esetében.


Értékelésünk

Önmagában helyes döntés a moratórium meghosszabbítása, hiszen még ha sikerülne is leküzdeni a járványt, annak gazdasági és pénzügyi hatásai elnyújtva jelentkeznek. Sok más ország is a hosszabbítás mellett döntött, igaz, jellemzően rövidebb időszakra, és nem 2021-re vonatkozóan.

A nem teljesítő hitelek arányának közép- és hosszú távú minimalizálását a bankrendszerben valószínűleg valamilyen hosszabbítás szolgálja a leginkább. A 2021 közepéig meghirdetett szerződés-felmondási tilalom is lélegzethez juttatja a legveszélyeztetettebb cégeket. A gazdaságban is vannak "szuperfertőzők": a vállalati nem teljesítések gyors felfutása lánctartozások hosszú sorának kialakulásához vezetne a gazdaságban. Ugyanakkor nem mindenki esetében lenne így: szükség van a moratórium célzottabbá tételére, illetve a potyautasok kiszűrésére is.

Úgy tűnik, hogy a kormány – helyesen - figyelmet fordított arra, hogy a potyautasokat kiszűrje a rendszerből, és ezzel minimalizálja az erkölcsi kockázatot (moral hazard), vagyis hogy azok is élnek a törlesztési moratóriummal, akiknek nincs szükségük rá. Ez leginkább a vállalkozások esetében érvényesül azzal, hogy csak a legalább 25%-os bevételcsökkenést elszenvedő cégek élhetnek vele. Ezzel – legalábbis felszínesen vizsgálva a kérdést – teljesíti a kormány a bankszektor és az MNB javaslatát a célzott és szelektív moratóriumhosszabbításról.

Nehéz viszont megmondani, hogy ténylegesen mennyire célzott és mennyire szelektív a moratórium meghosszabbítása. Durva becslésünk szerint a lakossági ügyfelek mintegy fele és a vállalkozások ennél jóval kisebb aránya tartozhat ide (korábbi statisztikák alapján a hiteladósok mintegy harmada lehet most gyermekes, a nyugdíjasok aránya vélhetően 10% és 20% között lehet, a közfoglalkoztatottak pedig nem az összes közalmalkozottat, hanem a közmunkásokat takarják, a munkanélküliek hozzájuk hasonlóan néhány százalékot tehetnek ki a hiteladósok körében). A vállalkozásoknál nagy kérdés még, hogy milyen adatközlés alapján és milyen időszakra vonatkozóan vizsgálják majd a bevételek visszaesését, Orbán Viktor erről nem beszélt.

Mind a lakosság (opt-out) mind a vállalkozások (opt-in) esetében (csak más-más módon) a bankok feladata lesz vélhetően a jogosultság ellenőrzése. Nagy kérdés ezért az új szabályok érvényesítésének munka- és erőforrás-igénye a bankoknál: a hitelintézeteknek valószínűleg nem minden adat áll rendelkezésükre ahhoz, meg állapítsák, mely ügyfelek azok, amelyek megfelelnek a kritériumoknak. Az ezzel kapcsolatos adatbázisok felépítése jelentős erőforrásokat, időt, informatikát és költséget vehet igénybe a bankoknál. Tavaszhoz képest nagy könnyebbség azonban bankoknak, hogy most nem néhány nap, hanem több mint három hónapjuk áll rendelkezésre a felkészüléshez.

Az ügyfelek most természetesen újabb döntés elé érkeznek, amit év végéig kell meghozniuk. Vélhetően most is futamidő-hosszabbítást fog jelenteni a moratórium a benne maradók számára, és továbbra sem várható a moratórium miatt törlesztőrészlet-emelkedés. Aki benne maradna a moratóriumban, annak érdemes figyelembe vennie, hogy hitele futamideje további több mint 6 hónappal hosszabbodhat meg: az időközben felhalmozott kamattartozás lineáris (kamatos kamat nélküli) törlesztése miatt a 6 hónapos hosszabbításon túl (futamidőtől, kamattól, stb. függően, nagy szórás mellett) jellemzően további 1-5 hónapos futamidő-hosszabbításra lesz szükség, miközben a 2020-as moratórium miatt már így is közel egy évvel meghosszabbodott a hitel futamideje.

A moratórium óriási segítség egyébként a magyar hiteladósoknak: idén mintegy 2000 milliárd forintot hagy a háztartások és a vállalatok kasszájában. A moratóriumban érintett hitelek aránya mind a lakosságnál, mind a cégeknél 40 és 50 százalék között van, darabszám alapján az MNB szerint ennél magasabb az arány. Ez nem véletlen: míg a háztartások esetében a kisebb átlagösszegű személyi kölcsönök, a vállalatok esetében a mikrovállalatok körében a legnagyobb a moratóriummal élők aránya. A moratórium a banki hitelállományok amortizációját is lassítja, a betétállományokat és az érintettek megtakarítási képességét pedig növeli.

morat

A Portfolio kérdésére az MNB sajtótájékoztatóján elárulták: a vállalati hitelállomány éves dinamikája a törlesztési moratórium nélkül mintegy fele lett volna 2019 közepe és 2020 közepe között regisztrált évi 8,4%-nak (a kkv-k esetében ez 9,3% volt), a háztartásoknál viszont csak 2-3 százalékponttal maradt volna el a megfigyelt mintegy 20%-tól, elsősorban a rendkívül népszerű, és már közel 100 ezer szerződésnél járó babaváró hitel tavaly júliusi elindulásának köszönhetően.

koronaviruscoronavirus
Szégyenpadra kerülhet Olaszország, példátlan büntetés lehet a vége
vihar brüsszelben
ausztria koronavírus maszk
Katari befektetők vásárolják fel a Kopaszi-gátat
trump
brexit brit autogyartas katasztrofa
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
digitális bankolás tablet