Az elmúlt időszakban többször is felmerült, hogy a fintech cégekkel szemben hátrányt jelent a magyar bankoknak a tranzakciós illeték. Hogyan lehetne ezt a helyzetet megoldani, és mennyire érzi a bevételein ezt a versenyhátrányt az OTP Bank?
Egyszerű a képlet, érvényesíteni kellene a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által is szorgalmazott „azonos tevékenység, azonos szabályozás” elvet. Magyarországon ez különösen üdvözlendő lenne, hiszen a tranzakciós illeték és néhány további jogszabály ugyanis valóban komoly versenyhátrányt jelent a hazai bankoknak. Ezért szerepel ez a javaslat is a Bankszövetség digitalizációs javaslatcsomagjában, amelyet a pénzügyi digitalizációt hátráltató szabályok lebontása érdekében dolgoztunk ki. A banki digitalizáció előremozdításában történt ugyan már jogszabályi téren előrelépés, a javaslatok közül megvalósult például a kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében, de akad több javaslat, amelyben még nem látunk haladást. Ilyen például az említett lakossági tranzakciós illeték kérdése, az e-ügyintézési törvény által biztosított szolgáltatásokhoz való hozzáférés, de említhetném például a jelzáloghitelek folyósításánál szükséges közjegyzői közreműködés egyszerűsítését célzó javaslatunkat is, ami nagyban gyorsítaná és ügyfélbarátabbá tenné az ügyintézést. Tudjuk természetesen, hogy számos szabályozás az ügyfeleket és a hitelintézeteket védi, de meggyőződésünk, hogy van néhány olyan is, amelyen érdemes lenne változtatni. Ezeknek köszönhetően tovább lenne bővíthető a teljesen digitálisan elérhető szolgáltatások köre, amely nyilvánvalóan az ügyfelek igénye is.
Az MNB kártyás adatai alapján – és a McKinsey globális kitekintése szerint is - csökkent az elektronikus tranzakciók száma a bankoknál, de a készpénz mégis vesztese lehet összességében a járványhelyzetnek, ahol még nagyobb lehetett a visszaesés. Mennyire erőteljes a COVID-hatás a fizetési piacon, mik az eddigi tapasztalatok ezen a téren? Milyen trendeket látni?
Az OTP Bank saját adataiból az látszik, hogy a kijárási korlátozások időszakában a kártyabirtokosok ugyan ritkábban, de nagyobb értékben vásároltak. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint, tavasszal ugyan megtorpant a kártyás vásárlások forgalmának korábbi dinamikus bővülése, ugyanakkor a készpénzfelvételek drasztikusan – ha az összeget nézzük, közel 14 százalékkal – visszaestek.
Talán most közelítettük meg először azt a határt, hogy több pénzt költöttek Magyarországon bankkártyával vásárolva, mint amennyi készpénzt vettek fel azokkal.
Régóta próbáljuk meggyőzni az ügyfeleinket arról, hogy saját érdekükben is inkább kártyájukat, sőt mobiltelefonjukat használják fizetésre a készpénz helyett. A vírushelyzet ilyen szempontból pozitívan hatott, felgyorsította a folyamatot.
Milyen készpénzmentesítő lépéseket látna Magyarországon a szabályozói oldalon, és mit tehet még a piac ennek érdekében?
Az irány jó, de nem elégséges. Az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetésével, a POS-terminál telepítési törekvésekkel, a hamarosan kötelezővé váló elektronikus fizetési lehetőségeknek köszönhetően megteremtődik annak az esélye, hogy csökkentsük a készpénz használatát, aminek gazdaságfehérítő hatása is jelentős. A bankszektor felelőssége az edukáció, a minél egyszerűbben hozzáférhető, ugyanakkor biztonságos megoldások fejlesztése és bevezetése. Ugyanakkor nem látjuk, hogy varázsütésre eltűnhet a készpénz, hiszen még a járvány ellenére is brutális mértékben nőtt a készpénzállomány, az idei évben 400 milliárddal, ami a teljes bázisállomány 6% és immár átlépte a 7 ezer milliárd forintos szintet.
Ezért további ösztönzők szükségesek, mint például a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel intézményének eltörlése, a készpénzhasználati limitek bevezetése, ezek segítségével felgyorsulhat a készpénzcsökkenési folyamat.
Ez a jól felfogott érdeke minden félnek, hiszen a készpénzhasználatnak éves szinten több százmilliárd forintos társadalmi költsége van.
Az azonnali fizetési rendszerre (AFR) épülő szolgáltatások közül melyek kecsegtetnek első körben gyors megtérüléssel? Mennyire használják az ügyfelek az eddig bevezetett újításokat?
A saját adataink szerint naponta több millió azonnali fizetési tranzakcióban vesznek részt az OTP Bank rendszerei, ami nem meglepő, hiszen minden 10 millió forint alatti utalást kötelező az azonnali fizetési rendszerbe küldeni. Attól, hogy jogszabályban előírjuk, az azonnali fizetés bevezetése nem lesz egy gyorsan megtérülő befektetés a szektornak, hiszen sem jelentős ügyfél, sem kereskedői igény nem volt az azonnali fizetés bevezetésére. Az AFR-hez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások folyamatosan jelennek meg, ezek közül a fizetési kérelmek, illetve online térben a QR-kódokat is használó fizetési megoldások tömeges elterjedése hozhat majd jelentős megtérülést. Ezek esetében is kiemelten fontos, hogy az ügyfelek tudják és értsék, hogy mire és hogyan használhatják az új funkciókat. Az OTP Bank inkább ezekben lát fantáziát, nemhiába kezdtünk bele – már a márciusi azonnali fizetés indulása előtt – olyan QR-kódos fizetési szolgáltatás fejlesztésébe, ami a kereskedőknek, az ügyfeleknek de akár más bankoknak is üzletképes modellt tud nyújtani.
A Giro egy központi mobilfizetési app fejlesztésén dolgozik, miközben a piaci szereplők is fejlesztenek, például az OTP Simple már itt van a piacon. Látja ennek létjogosultságát? Mitől lesz egyik vagy másik szolgáltatás sikeres ezen a területen?
Számunkra is izgalmas ez az időszak. A kereskedői elfogadó hálózatunk igényeire és az azonnali fizetési infrastruktúra adta lehetőségekre reagálva vezettük be júliusban a már említett, QR-kódon alapuló megoldásunkat, elsősorban az online fizetésekre fokuszálva. Ez egy természetes fejlesztési irány volt nekünk, hiszen a hazai elfogadási piacon 100 kereskedőből közel 75 már a partnerünk, és már az AFR előtt is kísérleteztünk a hagyományos kártyás fizetésen túl átutalásos fizetési megoldásokkal. Szeptemberben élesítettük a SimpleBusiness alkalmazást, amivel a kereskedőknek már a fizikai térben is lehetőségük nyílik bankkártyás, illetve azonnali fizetés felkínálására a vásárlók számára POS-terminál nélkül. Ezek a fejlesztések és szolgáltatások nem jöhettek volna létre, ha nem gondolkozunk előre, a márciusi azonnali fizetés élesítése előtt. Ezen fejlesztéseken keresztül rövid időn belül több mint tízezer kereskedőnél elérhetővé válik az azonnali fizetési szolgáltatás, amit a több mint 3 millió OTP Bank ügyfél azonnal használhat, csupán az OTP SmartBank alkalmazást kell letöltenie. Közel egymillióan már meg is tették ez.
A Giro központi mobilfizetési megoldásából egyelőre még kevés konkrétum látszik, és nehéz megbecsülni, hogy mennyire lesz sikeres. Természetesen az egész szektor érdeke, hogy a biztonságos és kényelmes mobilfizetési megoldások minél előbb és minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Ezért is fejlesztett az OTP Bank egy olyan megoldást, amihez könnyen tudnak csatlakozni más bankok is elenyésző fejlesztési költség mellett, ezzel is gyorsítva az elektronikus fizetések térnyerését. Ettől függetlenül természetesen támogatjuk a Giro-t, az OTP Bank is aláírta a csatlakozási szándéknyilatkozatot és megvizsgáljuk a központi megoldáshoz való csatlakozást, amikor erre lehetőség lesz.
Milyen további szolgáltatásokat fejlesztenek az azonnali fizetésre?
Természetesen terveink között szerepel a fizetési kérelmek bankon belüli és bankon kívüli élesítése. Ezen túl, szeretnénk a QR-kód alapú fizetést kiterjeszteni a fizikai POS hálózatunkban is. Vizsgáljuk azon régiós országokat is, ahol az OTP Bank jelen van és már létezik vagy a közeljövőben kerül bevezetésre az azonnali fizetés. Ezekből is próbálunk majd átemelni olyan szolgáltatásokat, amiknél azt látjuk, hogy itthon is alkalmazható.
Az OTP a legnagyobb kártyaelfogadó a piacon, amiből nagy bevételre tehet szert, és magas az on-us forgalma is. Miért fejlesztene épp az OTP az AFR -re épülő bolti mobilfizetést? Nem kannibalizálja ez majd a kártyás fizetéseket?
A kártyák, még ha digitalizáltak is, az elektronikus tranzakciók zömét adják. Az utalások száma emelkedik, de nem látszik nyoma annak, hogy bármikor is elfelejthetnénk a bankkártyákat. Ezek egymást kiegészítő, komplementer szolgáltatások, amelyek különböző kereskedői szegmenseknek nyújtanak a számukra megfelelő fizetési megoldást. A jelenlegi vásárlási műveletek kb. 80%-a készpénzben történik, én elsősorban arra számítok, hogy ennek kárára fog emelkedni az azonnali fizetés és nem a kártyás forgalmára.
Január elsejétől a jelenlegi állás szerint élesedik az online fizetések esetében is a PSD2-es erős ügyfélhitelesítés az e-kereskedőknél. Hogy állnak most a fizetési folyamat szereplői - köztük a bankok és a kereskedők - a felkészülésben erre? Szükség lenne további halasztásra?
A 2021 januári határidő igen jó ösztönzőnek bizonyul, de már korábban is lesznek olyan ügyfél szegmensek, amelyek kipróbálhatják majd az erős ügyfél-hitelesítést. Nagyon fontosnak tartjuk a kommunikációt ebben az esetben is, el szeretnénk kerülni, hogy valakit meglepetésként érjen az új azonosítási követelmény. Én egyelőre nem látok arra utaló jelet, hogy a határidőn változtatni tervezne az EBA.
Az OTP nemrégiben új mobilbanki appot fejlesztett, miben jobb ez az app, miért cserélték le az előző verziót? Az ügyfelektől milyen visszajelzések jöttek ezzel kapcsolatban?
Közel 20 éve indítottuk az OTPdirekt internetbanki szolgáltatásunkat, 7 éve pedig a SmartBank alkalmazásunkat. Naponta több százezer ügyfelünk használja ezeket az alkalmazásokat pénzügyei intézésére. Számos olyan új funkciót építünk be az új appba, amely egy sima frissítés alkalmával nem lenne működőképes. Egyszerűen áttekinthető, letisztult, modern, dinamikusan továbbfejleszthető alkalmazás létrehozása a célunk. Az alapfunkciókon kívül, természetesen helyet kap benne egy kiadásfigyelő funkció, a befektetéseket összesítő oldal, az SMS értesítéseket pedig push üzenetek váltják, vagy egészítik ki. Az új app bevezetése egy többlépcsős folyamat, nem egyik pillanatról a másikra történik az átállás. Jelenleg a „béta” fázisban járunk, egy kiválasztott ügyfélkör már hetek óta teszteli az új appot, és értékes visszajelzésekkel szolgál a működésével kapcsolatban.
A banki digitalizációban hónapok alatt éveket ugrottunk előre, miben érhető ez tetten az OTP belső működésében és az ügyfeleiknél? Milyen digitalizációs törekvések kerültek most fókuszba?
Rengeteg fejlesztés folyik a különböző szakmai műhelyekben az OTP Bankon belül vagy az OTP Csoportban. Rendkívül izgalmas munka ez, amelyet digitális átállásnak nevezhetünk. Lényegében nincs olyan területe a banknak, amelyet ez ne érintene. Ugyanúgy jelen vannak ezek a fejlesztések a fiókokban, mint az online felületeinken, elég csak a fióki digitális aláírópadra vagy a szinte teljesen online igényelhető lakáshitelre gondolni. Természetesen a pandémia hatására a digitális csatornáink használata jelentősen nőtt. A saját számainkat elemezve a bejelentkezések száma és az aktív tranzakciókban is 15-20%-os növekedés volt tapasztalható. Bizonyos tranzakció típusokban megsokszorozódott a használat száma. Emellett, a bank belső működése is átalakul, számos területen digitalizálunk folyamatokat, amit bizonyít az is, hogy a veszélyhelyzet idején is tudtuk tartani az ütemterveket, hatékonyan tudtunk működni.
