Itt az ajánlat
December 30-án közzétették, és a tegnap közöltek alapján a bank igazgatósága is véleményezte a kötelező nyilvános vételi ajánlatokat. Az ajánlatok értelmében a Takarék Jelzálogbank „A” és „B” sorozatú részvényeire papíronként 599,53 forintos, „C” sorozatú részvényeire papíronként 5995,28 forintos árajánlatot tett a többségi tulajdonos, az MTB Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a „régi Takarékbank”). Ebből csak a tőzsdére is bevezetett "A" sorozatnak van gyakorlati jelentősége az ajánlattétel szempontjából, a többi ugyanis már az ajánlattevőé.
A legutóbbi közzétételek alapján a Takarék Jelzálogbank 86,0%-a van az MTB Takarékszövetkezeti Bank tulajdonában, az ajánlat tehát a teljes részvénytömeg (névérték szerinti) 14,0%-át érinti, ebből 6,0% a közkézhányad.
Az MNB még nem hagyta jóvá az ajánlatot, de amint ez megérkezik, az ezt követően meghatározott kezdőnaptól számítva 30 napjuk lesz arra a részvényeseknek, hogy az ajánlatokat elfogadják. Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő a kezdőnapon 9 órától a zárónapon 15 óráig tart. A határidő lejártát követően 5 nap múlva lehet az eladó számláján a részvényenkénti 599,53 forintos ár.
Az 599,53 forint megfelel a bank egy részvényre jutó saját tőkéjének, amit a legutóbbi, 2019 végi konszolidált éves beszámolóból számoltak ki (ez volt ugyanis a legmagasabb azon árak közül, amelyeket a tőkepiaci törvény szerint figyelembe kell venni).
Érdemes-e spekulálni rá?
Öt esetet érdemes megnéznünk:
- Nincs részvényünk, de vásárolunk, hogy aztán eladjuk az ajánlattevő MTB-nek: cikkünk megjelenésekor 588 forint az árfolyam, amihez képest 2%-kal magasabb az 599,53 forintos ajánlati ár. A tőkepiaci szolgáltatónként változó tranzakciós díjak miatt a nettó hozam ennél alacsonyabb, de néhány hét alatt érhető el (attól függően, mikor záródik az akció), az évesített hozam bőven kétszámjegyű is lehet.
- Van részvényünk, és eladjuk az MTB-nek: ez esetben nyilván a vásárláskori árfolyamtól függ, mekkora az elért hozam, a tavaszi mélyponthoz képest akár a duplázás sem elképzelhetetlen, a jelenlegi árfolyamhoz képest szintén 2% lehet a hozam (a költségek levonása nélkül).
- Az esetleges kiszorításra játszunk: a tőkepiaci törvény szerint ha az ajánlattevő a vételi ajánlatot követő három hónapon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban (jelen esetben ez valószínű, de függ pl. a tulajdonos állami MNV döntétől is), akkor az ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében. Erről a jogáról az MTB nem mondott le. Ilyenkor az ár a vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Ez a kettő jelen esetben ugyanannyi, tehát szintén 599,53 forint, csak később jut hozzá a részvényes, mint abban az esetben, ha már a vételi ajánlat során megválik részvényeitől. Tehát ez rosszabb a 2. esetnél.
- A kiszorítás elmaradására és a hosszabb távú sztorira játszunk: a Takarék Csoporton belül, de más bankok számára is deklaráltan tisztán jelzáloghitel-refinanszírozást végző Takarék Jelzálogbank növekedési lehetőségei elsősorban a hazai jelzáloghitelpiactól, a jelzáloglevelek árazásától, a refinanszírozott partnerek számától és az MNB jelzálogfinanszírozás-megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozástól függnek. Utóbbi azt befolyásolja, a kereskedelmi bankok milyen arányban vesznek igénybe kihelyezett jelzáloghitel-állományukhoz jelzálogbanki refinanszírozást. Mindennek alakulását egyelőre nehéz megmondani, ám mind a jelzáloghitelezés várható alakulása (lásd pl. a gazdasági klíma javulását és a frissen megjelenő felújítási hiteleket), mind a jegybanki szabályozás eddigi tapasztalatai a növekedés irányába mutatnak. Ugyanakkor a Takarék Jelzálogbank tevékenységi köre ma már kevéssé diverzifikált, így relatív jelzálogpiaci kitettsége megnőtt, ami egyúttal nagyobb kockázatot is jelent. Ennek a forgatókönyvnek a kockázata semmivel sem nagyobb, mint néhány hete, de egy esetleges kiszorítás 2% alá csökkentheti a néhány hét alatt elérhető várható hozamot.
- Most kiszállunk: ez esetben elesünk az első három eset (igaz, korlátozott méretékű) biztosnak látszó hozamától, így nem érdemes ezt választani, ha csak nem gondolkozunk magasabb várható hozamú alternatív befektetésben. Kérdés persze, lesz-e a fentiek fényében eladó.
Összességében tehát a kisebb kockázatot vállalók valószínűleg akkor járnak a legjobban, ha elfogadják az MTB ajánlatát, nem érdemes megvárniuk, lesz-e kiszorítás (mert ha nem lesz, akkor az alternatívához képest megnő a kockázatuk, ha pedig lesz, akkor csökken az időegységre vetített hozamuk). Ha viszont a jelzálogpiac és például a szuperbank jelzáloghitelezési tevékenységének tartós növekedését akarjuk megjátszani, nem bukunk azzal, ha nem fogadjuk el az MTB ajánlatát, hiszen egy esetleg kiszorítás esetén is elérhető kisebbfajta hozam a jelenlegi árfolyamhoz képest.
