bankhitelmaszkban
Bank

Hatalmasat alakítottak a magyar bankok, de van egy óriási bökkenő

Törlesztési, hitelfelmondási, árverezési és kilakoltatási moratórium van érvényben Magyarországon, jelen állás szerint szeptemberig;  aligha várható el ilyenkor, hogy a statisztikák mindenben valós képet mutassanak a bankok helyzetéről. Muszáj ezt megemlíteni akkor, amikor ilyen jó számok látnak napvilágot: az MNB tegnap közzétett adatai szerint az első negyedévben rekordszintű, 180 milliárd forintos konszolidált nyereséget ért el a magyar bankszektor. Igaz, cseppet sem kimagasló, 11%-os tőkearányos megtérülés mellett.

Ahogy a Portfolio szerdai Hitelezés 2021 konferenciáján is többek szájából elhangzott,

a koronavírus-válság nem pénzügyi válság volt, a magyar bankszektor derekasan állta a sarat, hitelezési aktivitása és gazdaságtámogató ereje fennmaradt.

Ugyanakkor zajlik az élet a hitelintézeteknél is, és sok a kihívás, nézzük a pénzügyeket talán leginkább befolyásoló aktuális eseményeket:

  • a kormány szeptember 30-áig meghosszabbította az eredetileg tavaly december 31-ével, majd pedig idén június 30-ával kivezetni tervezett törlesztési és hitelfelmondási moratóriumot, levegőben hagyva (sőt, nemzeti konzultáció tárgyává téve) a folytatást (a 3 hónapos hosszabbítás lehetőséget ad a bankoknak a folytatásra való felkészülésre, de általános meghosszabbítást az MNB-hez hasonlóan nem támogatnak),
  • a 3000 milliárd forintos hitelkeret elérésével váratlanul kivezeti a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramot (még nem egyértelmű, hogy szűkített formában folytatódik-e), ez a keret kimerüléséhez közeledve megakasztott egy sor folyamatban lévő hitelügyletet, hiszen a bankok a hírre felgyorsították a lehívásokat,
  • a KAVOSZ bejelentette az államilag kamattámogatott Széchenyi Kártya GO programokat, amelyek 1 milliárd, illetve 250 és 100 millió forint alatti hitelméretek esetében (vélhetően kibővített felhasználási lehetőségekkel) július 1-jétől részben kiválthatják a Növekedési Hitelprogram kisebb vállalkozásoknak szóló forrásait,
  • a veszélyhelyzet végéig (vagyis jelen állás szerint az első őszi parlamenti ülés után több mint két hétig) meghosszabbították az árverezési és kilakoltatási moratóriumot,
  • dübörög a Magyar Bankholding, amelynek révén most már összehangoltan, 2023-tól pedig jogilag is egységes bankként működhet tovább a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank,
  • az OTP bejelentette, hogy Szlovénia legnagyobb bankjává válik, ennek hatása így rövidesen más leánybankokhoz hasonlóan megjelenhet a bankszektor konszolidált statisztikáiban.

Lássuk a fentiek fényében a (még nem auditált) számviteli tényeket:

a magyar hitelintézetek konszolidált (vagyis pl. az OTP leánybankjaival együtt számított) nyeresége az év első három hónapjában 180 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 3 milliárddal, MIKÖZBEN AZ ÉVES BANKADÓT IS ILYENKOR SZOKTÁK ELSZÁMOLNI A PÉNZINTÉZETEK.

Ennek a felét, 93,3 milliárd forintot az OTP hozta, az MKB Bank 26,8 milliárdos, az Erste Bank 15,1 milliárdos, a K&H Bank 12,6 milliárdos adózás utáni eredményt termelt, mások nem tették közzé első negyedéves számaikat.

Az adózás előtti eredmény 199 milliárdos javulása mögött nagyjából kétharmadrészt a kockázati költségek (+138 milliárd), egyharmadrészt a működési bevételek (+69 milliárd) javulása áll,

A kamateredmény 9,1%-os, a díj- és jutalékeredmény 2,7%-os emelkedése közben a működési költségek csak 3,2%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Fontos megjegyezni, hogy a moratóriumból kiléptetett hitelek (ezekből egyre több van) a megnyúló futamidő miatt magasabb kamat- és kisebb tőketörlesztéssel futnak tovább. Ez pozitívan hat a bankok kamatbevételeire és hitelállományának nagyságára, a moratórium kivezetése után különösen így lesz. 

A tőkearányos megtérülés az egy évvel korábbi 0,4%-ról 11,3%-ra, a költség/bevétel arány 71,0%-ról 65,6%-ra javult, utóbbi a bevételek kedvező alakulásának és a korlátozottabb költségnövekedésnek köszönhető.

Eközben az üzleti aktivitás visszatérésére sem lehet panasz:

a koronavírus-válság ellenére egy év alatt a bankok bruttó konszolidált hitelállománya 14,9%-kal, betétállománya 17,6%-kal NŐTt. MIndebben a moratórium (felfelé torzító) hatása is érvényesült, de önmagában messze nem magyarázza a növekedést.

Az MNB megjegyzi:

most vették figyelembe először, hogy három bankcsoport (Takarékbank, MKB Bank, Budapest Bank - a szerk.) a Magyar Bankholding alá került, így az adatszolgáltatói kör az év végi publikációban szereplő 33-ról így 31-re csökkent. Ha már a 2020. év végén is a Magyar Bankholding adataival számoltak volna a 3 bankcsoport helyett, akkor az év végi összesített mérlegfőösszeg 100 milliárd forinttal lett volna kisebb, a legnagyobb 5 hitelintézet eszközállomány alapján számított összesített piaci részesedése 64,7% helyett 72,8%, a legnagyobb 10 hitelintézeté pedig 85,6% helyett 90,8% lett volna. Az utóbbi adatok az idei első negyedév során nem módosultak érdemben (73,0%, illetve 90,6%).

Ahogy a számok is mutatják, a törlesztési moratórium nem elsősorban a bevételek kiesésén látszódik, hiszen az idei évről elhalasztott kamatbevételeket már idén elszámolhatják a bankok. Sokkal inkább azon, hogy

minél tovább tart a törlesztési moratórium, annál több (egyelőre bedőltnek a moratórium miatt még nem tekinthető) hitelre kell kockázati költséget elszámolniuk. A moratórium újabb meghosszabbításának a hatása e téren a következő negyedévekben jelentkezhet,

az első negyedévben ugyanis viszonylag kevés, nettó 15 milliárd forintnyi kockázati költséget számoltak el a bankok. A vállalati hitelállományban a moratóriumban részt vevők aránya 29%-ra, a lakossági hitelállományban mára 42%-ra csökkent az MNB közlése szerint. 

A moratóriumnak köszönhetően nem tudni pontosan, mekkora a baj a koronavírus-válság miatt a hitelportfóliókban, a gazdaság növekedése és a háztartások pénzügyi tartalékainak gyarapodása azonban optimizmusra ad okot. Az MNB számításai szerint a lakossági hitelállomány 12%-a és a vállalati hitelállomány 10%-a tekinthető sérülékenynek, de ez nem fordítható le automatikusan egy jövőbeni nem teljesítési arányra. A Portfolio szerdai Hitelezés 2021 konferenciájának közönsége (tudósításunk itt olvasható) 60%-ban úgy becsülte, 5-10%-os, 29%-ban pedig úgy, hogy 10-15%-os csúcson tetőzhet a bankszektor NPL-rátája a következő két évben. Március végén ez még csak 3,6% volt.

A napokban jelent meg az MNB legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentése szintén a magyar bankrendszer állapotáról, itt foglaltuk össze fő üzeneteit:

A következő negyedévek legnagyobb kérdése az lesz, a törlesztési moratórium mostani és esetleges újabb (akár szelektív) meghosszabbítása mekkora kockázati költséget okoz majd a bankszektor számára, de konferenciánk megszólalóinak várakozásai szerint kisebb lesz a kockázati költség idén a tavalyinál. A hitelportfólió várható romlását leszámítva a fenti statisztikák további javulására van kilátás a gazdasági nyitásnak és a visszatérő növekedésnek köszönhetően.

Címlapkép: Getty Images

vizsgaterem210618
btc
unios kulugyi tanacs210618
GettyImages-1233503994
GettyImages-1231654214
forint ezres
stefan lovfen svedorszag210619
hong kong

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
hitel