Fontos döntést hozott a kormány a törlesztési moratóriumról: idén novembertől jövő év június 30-áig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik – közölte Varga Mihály hétfő délelőtti videójában.
Amit a bejelentésből megtudtunk
A moratórium november 1-jétől való meghosszabbítását kérhetik
- a nyugdíjasok,
- a gyermeket várók és nevelők,
- a közfoglalkoztatottak (vagyis a köznyelvben közmunkások – a szerk.),
- azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük.
- azok a vállalkozások, amelyek esetében az árbevétele legalább 25%-kal esett az előző évhez képest.
Akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot, a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell a bankoknál, a bennmaradás tehát nem automatikus. Annak érdekében, hogy minden érintettnek legyen ideje nyilatkozatot tenni,
2021. október 31-éig, vagyis egy hónappal mindenki részére meghosszabbítják a moratóriumot.
A Nemzeti Konzultációban a válaszadók 91%-a támogatta a meghosszabbítást a rászorulók részére. A moratórium valós segítséget nyújtott a válság során a munkahelyek és a családok életszínvonalának megvédésében – emlékeztetett a pénzügyminiszter, hozzátéve: akinek van lehetősége a törlesztés folytatására, annak érdemes mérlegelnie a visszafizetés megkezdésének előnyeit is – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter.
Amit a bejelentésből nem tudtunk meg
A legfontosabb kérdések, amelyek még megválaszolatlanok:
- melyik időszak jövedelmét melyikhez kell viszonyítani? A magánszemélyek és a vállalkozások esetében is 2020 lehetett a nehezebb év, ehhez képest 2021-ben már sokaknál emelkedhetett a jövedelem, de nem feltétlenül érte el a 2019-es szintet,
- hogyan kell pontosan nyilatkozni, és ez mekkora adminisztrációs terhet ró majd a bankszektorra?
- ki és hogyan fogja ellenőrizni, hogy a nyilatkozatban foglaltaknak megfelel-e az adós? Lesz-e egyáltalán ilyen ellenőrzés? (Korábban kormányközeli forrásokból úgy értesültünk, a bankoknak nem kell ezt ellenőrizniük, de akár bíróságon is igazolhatónak kell lennie a nyilatkozatnak.)
Hogy mekkora a jövedelemcsökkenés mint feltétel pontos mértéke, az korábbi értesülésünk szerint a lakossági ügyfelek esetében nem számít, csak a csökkenés ténye lesz érdekes.
A rászorulók számára életbe lépő hosszabbítás szociálisan indokolt és politikailag a választások előtti évben érthető. A rászoruló csoportok meghatározása ugyanakkor nem elég célzott, túl széles (lásd: összes nyugdíjas és családos, a jómódúakat is beleértve), illetve laza (lásd: jövedelemcsökkenés mint feltétel mindössze nyilatkozattétel alapján), így potyautasok továbbra is maradhatnak a rendszerben.
A potyautas magatartást ugyanakkor mérsékelheti az opt-in bevezetése, illetve a futamidő-hosszabbítás, mint szubjektív költség: akik 2022 közepéig a moratóriumban maradnak, azoknak az MNB korábbi számítása alapján többségében 3,5 évvel is nagyobb mértékben nyúlhat meg a futamideje.
Dicséretes a mostantól számítva másfél hónapos felkészülési idő biztosítása, ugyanakkor ezt már tavasszal érdemes lett volna május-júniusra beidőzíteni, hogy ne kelljen előbb augusztus 31-ét mondani, aztán szeptember 30-áig, illetve most újból, október 31-éig hosszabbítani a moratóriumot, különösebb indok nélkül.
Összességében a moratórium szelektív meghosszabbítása hozzájárulhat a bankszektor, illetve az érintett ügyfelek pénzügyi stabilitásához, a hitelek nem teljesítő válásának megfékezéséhez, és megakadályozhatja egy jelentős (akár az ügyfélhitelállomány 10%-át meghaladó) nem teljesítő hitelállomány felépülését.
A szelektív meghosszabbítás előnye a bankok számára az, hogy látni fogják, hány százalékos arányt képviselnek a valóban sérülékeny (de a moratórium által egy darabig még megvédett) hitelek, így kellő felkészülési időt és információt kapnak egy 2022 második felében esetleg bedőlési hullámhoz.
A moratóriumos hitelek hányad része érintett?
A Magyar Nemzeti Bank szakértői egy évvel ezelőtt a Portfolio hasábjain mutatták be, melyik csoportba mennyien tartoznak. Akkor az volt még a terv, hogy 2021. január 1-jétől a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek (nem pedig a keresetcsökkenést elszenvedők) fogják alkotni a 3.-4. rászoruló csoportot, ennek megfelelően mutatja még a tavalyi állapotot az alábbi táblázat. Eszerint a gyermekesek a moratóriumban lévők mintegy egyharmadát, a nyugdíjasok pedig a 10-15 százalékát képviselhetik nagyjából ma is, a többiek létszám vagy hiteltartozás szerinti arányát nem ismerjük. Pláne így, hogy nem ismerjük a jövedelemcsökkenés viszonyítási időszakát.
Címlapkép: MTI / Máthé Zoltán
