erdőben
Bank

Óriási áttörést hozhat Magyarországnak, ha teljesül a bankok 10 javaslata

Palkó István
Egyszerűbbé, költséghatékonyabbá és környezetileg is fenntarthatóbbá tenné a banki szolgáltatásokat a Magyar Bankszövetség, a pénzforgalomtól a jelzáloghitelekig. Mondhatnánk, csak a bankokon múlik a fejlődés, de nincs így: „A fenntartható bankolás 10 pontja” címmel nemrég közzétett tanulmány egy sor előremutató jogszabály-változást javasol, amelyek egy része jó eséllyel hamarosan megvalósulhat, és messze túlmutat a mindennapi bankoláson.

A digitalizációs csomagra építenének

Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a vele folytatott beszélgetésünkben emlékeztetett: 2019-ben egy széleskörű banki konszenzuson alapuló 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagot tettek a kormány asztalára (eddigi eredményeiről legutóbb itt írtunk), amely a járvány alatt különösen időszerűvé vált, és a Pénzügyminisztérium által koordinált egyeztetéseket követően a kormány egy 6 pontos csomag keretében ültette jogszabályba bizonyos elemeit. A népszerű állítás szerint a szektor mintegy 10 évet ugrott előre néhány hónap alatt a digitalizáció területén. A szemléletváltást jól példázza, hogy idén októberben a moratóriumban maradók 70-80 százaléka a fióki ügyintézés helyett online nyújtotta be hosszabbítási kérelmét, a járvány előtt valószínűleg egészen más lett volna ez az arány.

Miután a bankok a koronavírus-krízisben aktív válságkezelőként léptek fel, a társadalmi és környezeti szerepvállalásra is nagyobb figyelem jut. Mindkét típusú fenntarthatóságot szolgálják azok a javaslatok, amelyeket a 10 pontos fenntarthatósági ajánlás gyűjteményben bemutattak. A javaslatcsomag kiegészült egy harmadik motívummal: a hazai bankrendszer a pénzügyi közvetítői feladatát akkor tudja betölteni, ha nem kerül versenyhátrányba a külföldi szereplőkkel szemben a szabályozói előírások és terhek miatt.

Mielőtt ismertetnénk a fontosabb javaslatokat, érdemes megemlíteni a Becsei András által is hangsúlyozott alapvetéseket:

  • megkerülhetetlen, hogy a bankszektor aktívan foglalkozzon a fenntarthatósági szempontokkal és a klímaváltozással, ennek legutóbb a glasgow-i COP26 klímacsúcs adott aktualitást,
  • a bankszektor szempontjából szimbolikus üzenete van annak is, hogy az MNB-törvény nyári módosításával a jegybank új feladataként megjelent a kormány környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikájának támogatása, az idén közzétett Zöld Ajánlása is már ezt a célt szolgálja,
  • a klímaváltozásból fakadó károk mindössze 30 százaléka lehet biztosítva, azaz a negatív folyamatok egy bizonyos ponton túl a pénzügyi közvetítőrendszer működésére is kedvezőtlen hatást gyakorolnak,
  • Christine Lagarde EKB-elnök közelmúltbeli kijelentése szerint a járvány társadalmi-gazdasági következményeként a globális banki hitelportfóliók legsérülékenyebb 10 százalékánál a bedőlési valószínűség 30 százalékkal növekedhet a klímaváltozást kezelő további beavatkozások nélkül 2050-ig,
  • a klímaváltozás miatt szigorodó szabályozás olyan beruházásokat fog elindítani vagy éppen meghiúsítani, amelyek alapvetően befolyásolják a különböző szektorokban működő vállalatok versenyképességét, feszültséget és töréspontot okozva a régi és új technológiákban utazó szektorok között,
  • az EU energiafogyasztásának 40 százaléka az ingatlanokhoz kapcsolódik, ami a klímacélok teljesítésében nem megkerülhető jelentőséget ad az ingaltanállomány energetikai megújításának. Ha a zöld finanszírozás révén itt nem érünk el jelentős javulást, az energiafelhasználási vállalások teljesíthetetlenek lesznek. Magyarországon az 1960 előtt épült lakóépületek energiafogyasztása háromszor akkora, az 1970-80-as években épületeké pedig kétszerese az újépítésűekének, így a mintegy 1 millió Kádár-kocka energiahatékonysági korszerűsítése újfajta kezelést igényel.
Becsei_Andras_web_11

A bankszövetség javaslatcsomagja négy téma köré csoportosítható.

1. Az adatokhoz való széleskörű és hatékony hozzáférés versenyképességi kérdés

A fenntarthatóság megteremtésének alapfeltétele a jó mérhetőség, „a zöld kezdeményezések üzemanyaga az adat”. Az energiahatékonyság javításához ismerni kell a kiindulópontot és az elért eredményt, amihez elengedhetetlen az energetikai adatokhoz való hozzáférés. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően sokan kezdenek megismerkedni a BB besorolás és a 90 kWh/négyzetméter/éves primer energiaigény mibenlétével, de az EU-ban mintegy 150 zöldkövetelmény-rendszer létezik, és Magyarországon is más-más adatra fókuszál a lakásvásárló, a bank és a finanszírozóként fellépő jelzáloglevél-vásárló – miközben az adatokhoz való hozzáférés nemzetközi összehasonlításban még kevésbé versenyképes.

Ahhoz például, hogy a részben hazai, részben nemzetközi befektetők megvegyék a jelzálogbankok által kibocsátott zöld jelzálogleveleket, bizonyítani kell, hogy a nemzetközi standardok szerinti zöld hitelt refinanszíroznak belőle. Ez a legtöbb esetben olyan lakások finanszírozását jelenti, amelyek energetikai szempontból az adott ország teljes lakásállományának a legjobb 15%-ába tartoznak. Csakhogy az ennek megállapításához szükséges adatok meglehetősen hiányosak, ami abból a nemzeti sajátosságból adódik, hogy nálunk a legjobb 15% határa (118 kWh/m2/év) jelenleg valahol a CC energetikai kategórián belül van, annak a megosztásához pedig nem elegendőek a jelenleg nyilvánosan hozzáférhető adatok.

A bankszektor most azért küzd, hogy

a különböző állami adatbázisokból megszerezzék a lakásállomány minél nagyobb részének energetikai adatait.

A megoldás felé mutatna, ha a Lechner Tudásközpont által kezelt, az energetikai adatokhoz való nyilvános hozzáférést biztosító weboldalon az egyes ingatlanok nyilvánosan lekérhető adatainak köre bővülne az ingatlan összesített energetikai jellemzőjével (kWh/m2/év). Kedvező fejlemény, hogy nemrég létrejött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amelynek egyik fő feladata az ehhez hasonló piaci adatigények kiszolgálásának koordinálása.

A bankok jobb adathozzáférését szeretnék elérni a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) pozitív adóslistáján is. Először is kötelezővé tennék a használatát,

vagyis nem a hitelfelvevő hozzájárulásán múlna, lekérdezheti-e a bank a hiteltörténetét. Azokban az országokban, ahol létezik a jegybanki adósságfékszabályok részét képező magyar jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóhoz (JTM) hasonló szabályozás, ott a bankok rendszerint lehetőséget kapnak arra is, hogy az adós meglévő hiteleinek törlesztőrészletéhez hozzáférjenek. Amíg jogszabályilag nem kötelező az ügyfélnek a hozzáférés biztosítása a bankja számára, addig mind az előző, mind az új hitelnyújtó bank hátrányba kerülhet egy hitelfelvétel során, hiszen nem látják az ügyfél valós adósságszolgálati képességét. Arra a kérdésre, nem tehetnék-e meg a bankok, hogy egységesen elvárják az ügyfelektől a KHR-adatok lekérdezhetőségét, Becsei András a versenyjogi aggályokat említette akadályozó tényezőként. A kötelezővé tétel mellett magának a KHR-adatbázisnak a bővítése is előremutató lenne a bankok számára: Csehországban például a közműtartozásokat is látják a bankok, így valósághűbb képet kapnak a fizetőképességükről.

2. Célzottabb programok

A bankszektor nagyon üdvözli az új lakóingatlanok építésére és vásárlására igénybe vehető, az MNB által október elején elindított Zöld Otthon Programot, ugyanakkor az energetikai felújítások finanszírozási támogatási rendszere is lehetne célzottabb Magyarországon. Az idei évtől elérhető otthonfelújítási támogatás és a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön népszerű az ügyfelek körében, de az energiahatékonyság javítása szempontjából

ezek a programok önmagukban nem eléggé célzottak, inkább az általános felújítási szempontokat szolgálják.

Így a források felhasználásakor a lakossági ügyfélkör kevésbé gondolkodik energetikai korszerűsítésben, ami bizonyos szempontból érthető, hiszen könnyebb és látványosabb eredmény például a padló cseréje a nappaliban, mint a fűtési rendszer felújítása. Az más kérdés, hogy hosszabb távon az utóbbi jobban megtérülő és az ingatlan értékét is kedvezőbben befolyásolja. 

3. Egyszerűbb ügyintézés

Az adminisztrációs akadályok lebontása során a bankszövetség időben azokat a változtatási javaslatokat veszi előre, amelyek egységnyi ráfordítással a leggyorsabb és legnagyobb hatékonyságjavítást teszik lehetővé és a fent említett fenntarthatósági célokat is támogatják. Ezért tettek javaslatot például a

társasházi törvény módosítására, hiszen az ügyfelek jelentős tömegét érinti, és csak kis változtatást igényel, miközben számos korszerűsítés hiúsulhatott meg

a mostani rugalmatlan szabályozás miatt. A napkollektorok telepítéséhez vagy a fűtésrendszer korszerűsítéséhez a társasházi lakások tulajdonosainak egybehangzó támogatása szükség jelenleg, ami miatt gyakran elfordul, hogy egy-két tulajdonos miatt nem valósul meg egy nagy társasház energetikai korszerűsítése.

A társasházi törvény mellett az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek általánosabb használatát is javasolják: a klasszikus postai kommunikáció versenyképes és papír kímélő alternatívája lehet az ügyfélkapus tárhelyhasználat, míg az elektronikus dokumentumhitelesítési szabályok finomhangolásával tovább bővülhetne az elejétől a végéig elektronikusan intézhető banki szolgáltatások köre.

4. Olcsóbb pénzforgalom és bankolás

Mintegy évi 500 milliárd forint a készpénzhasználat társadalmi-gazdasági költsége Magyarországon (a gyártás, a logisztika és a készpénzkezelés több tízmilliárdos költsége mellett a fekete gazdaságból fakadó adókieséssel együtt), a forgalomban lévő készpénzállomány pedig már mintegy 7500 milliárd forint. A gazdaság fehéredését és a készpénzhasználat érdemi visszaszorulását (ha nem is a készpénzállomány csökkenésén keresztül) fontos célnak tekintik a bankok. Javasolják például, hogy

a nem készpénzhez kapcsolódó elektronikus tranzakciók illetékkötelezettségét töröljék el, és a lakossági kártyás vásárlások után fizetett tranzakciós illetékkötelezettség kerüljön kivezetésre. Ezzel egyidejűleg viszont a kétszeri díjmentes készpénzfelvétel összegén felüli pénzfelvétel tranzakciós illetékét 0,6%-ról 1,0%-ra emelnék

– ezzel gyakorlatilag költségvetési bevételcsökkenés nélkül lehetne ösztönözni az elektronikus fizetési megoldásokat.

A pénzforgalom hatékonyságának javítása mellett a bankolás költségeit is csökkentenék. A jogalkotó az államilag támogatott hitelek esetén egységes egyoldalú kötelezettségvállalónyilatkozat-mintát alakított ki, ennek alkalmazásával 19 500 forintban maximálva a közjegyzői díjat. A minta bevezetése intenzív felkészülést igényelt a bankoktól, azonban mostanra az ügyfelek, a bankok és a közjegyzők számára egyaránt előnyös folyamat alakult ki. A kedvező szabály a jelzáloghitelek többségénél jelenleg még nem alkalmazható, a bankszektor itt is ennek bevezetését javasolja legfeljebb 35 000 forintos költség mellett. Az IM-rendeletben meghatározott közjegyzői díjszabás miatt az ügyfelek és a bankszektor ezt nem tudná egyoldalúan elvárni a közjegyzőktől, jogszabályi beavatkozásra van szükség hozzá.

Vállalkozások esetén célszerű visszatérni a Magyar Bankszövetség szerint a 2018-ig alkalmazott közjegyzői díjakhoz és gyakorlathoz: az új közjegyzői díjrendelet a munkadíjat meghatározó díjplafont 200 millió forintról 1 milliárd forintra növelte, ezzel a vállalkozások hitelfelvételi költségeit többszörösére emelte, ezt vinnék vissza a bankok 200 millió forintra. Célszerű lehetővé tenni a közjegyzői felolvasás mellőzését is jogi személyek szerződéskötései esetén, hiszen ezt még egy 1858-as császári pátens vezette be a jellemzően írástudatlan szerződő felekre – hívta fel a figyelmünket a szövetség alelnöke. Becsei András hozzátette, ezek a javavaslatok a megítélésük szerint rövidtávon megvalósíthatók, ezen kívül közép távú célként javaslatot tettek

egy olyan közjegyzői nyilvántartás létrehozására is, ami alapjaiban reformálná meg és tenné gyorsabbá, költséghatékonyabbá és ügyfélbaráttá a jelzáloghitelezéssel

összefüggő közjegyzői közreműködést.

Becsei András elmondása szerint a 10 pont fokozatos megvalósítása érdekében szisztematikus egyeztetésekbe kezdtek a kormányzat képviselőivel, a szakhatóságokkal és koalíciókat kezdtek kialakítani a javaslatokban érdekelt piaci és civil szereplőkkel. A bankszakember optimista: a kormányzattal kialakított együttműködés folytatása esetén a javaslatok döntő többsége egy-két éven belül megvalósulhat.

A 10 fenntarthatósági javaslat

  1. Javasolt az elektronikus pénzügyi műveletek szektorsemleges szabályozása, illetve a tranzakciós illeték szabályainak finomhangolása annak érdekében, hogy az a környezetkímélőbb csatornák felé terelje az ügyfeleket.
  2. Célszerű további lépésekkel támogatni a lakossági készpénzállomány növekedési ütemének csökkentését.
  3. Javasoljuk a hazai lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítésének támogatását és a folyamatot nehezítő jogszabályok felülvizsgálatát.
  4. Célszerű általános, nyílt hozzáférést biztosítani a lakóingatlanok energetikai adataihoz és a vállalati zöldfinanszírozást támogató állami adatbázisokhoz.
  5. A 2021–2027-es finanszírozási időszak 4265 milliárd forintos agrártámogatási keretének kihasználásának elősegítése érdekében finanszírozási alprogram elindítását javasoljuk.
  6. Javasoljuk egy minden szektorra előírt, hosszú távú zöldkövetelményrendszer kidolgozását.
  7. Javasoljuk a hitelezéshez kapcsolódó közvetett költségek csökkentését.
  8. Megfontolandó az E-ügyintézési törvény még teljesebb kihasználása (AVDH, tárhelyhasználat).
  9. Javasoljuk a pozitív KHR-adatokhoz való általános hozzáférés biztosítását.
  10. Javasoljuk egy fenntarthatósági tematikájú „zöld hónap” bevezetését.

Az utolsó javaslathoz kapcsolódik a Bankszövetség Jótett Bank kezdeményezésének hamarosan induló zöld programja, amelynek fókuszába - a korábbi digitalizációs és összehangolt véradási akciókat követően – a zöld környezet megőrzése került. A kezdeményezés célja a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálás és a zöld tudatosság erősítése a munkában és a mindennapokban egyaránt.

Címlapkép: Getty Images

vulkán láva
oltás vakcina koronavírus
kreml oroszország moszkva
Itt az újabb csapás a Brexit miatt - A Nissan mégsem Angliában gyártja az új X-Trailt
washingtondc
varsó, csúcs, orbán, találkozó
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
push-értesítés üzenet sms mobil