Simák Pál
Bank

Nagy kihívásokat tartogat a jövő év, a kamatok emelkedését sem fogjuk megúszni (Interjú)

Palkó István
Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.

Emelkedő hitelkamatok, beragadó betéti kamatok (vagyis táguló marzs) és a járvány ellenére erős üzleti aktivitás - jól látjuk, hogy ez a banki nyereségtermelés megvalósuló receptje idén?

Idén valóban emelkedik a bankszektor bevétele és nyeresége a tavalyi, járvány sújtotta évhez képest. Ugyanez elmondható a mi eredményeinkről is. Az eredményesség javulásának négy komponense van: az alapkamat emelkedése, az üzleti aktivitás növekedése, az NHP Hajrá preferenciális betétéből fakadó (2022. január 1-jén megszűnő) többlet kamatjövedelem és a (tavaly még szektorszinten több mint 200 milliárd forintra rúgó) hitelezési veszteségek idei jelentős csökkenése. Előbbi kettő tovább javíthatja a bankok pénzügyi teljesítményét, utóbbi kettő viszont átmeneti hatásnak tekinthető. Eközben költségoldalon a szektorra is erős bérnövelési kényszer hárul és számítani kell a magas infláció begyűrűző hatására: mindezek miatt a költségszint növekedésére kell számítani még szigorú költséggazdálkodás mellett is. 2022-ben ez nagy kihívás lehet, ezért az eredmény javulásában lassulást várok.

Meddig tarthatók fenn a nulla közeli betéti kamatok az emelkedő kamatkörnyezetben?

Az hosszú távon biztosan nem fenntartható és nem is kívánatos, hogy miközben emelkednek a kamatok, ez nem csapódik le a betéti oldalon.

A vállalati betéteknél már elkezdődött a kamatok emelkedése, ennek a lakossági oldalon is meg kell jelennie. Összességében azonban azt gondolom, hogy nem fog jelentősen tovább nőni a betéti kamatok és az alapkamat közötti „olló” a jövő évben.

Tavaly nyakon öntötte a bankszektor hosszú távon fix, alacsony kamatozású vállalati hitelekkel a cégeket, idén pedig a lakáshitel a nagy sláger. Hogy zárhatja a hitelpiac ezt az évet 2020-hoz képest?

A nagyvállalati szegmensben látszik már némi lassulás és a Növekedési Kötvényprogramnak is van kiszorító hatása, de ha a kettőt együtt nézzük, azért az állománybővülés itt is 10-12 százalékos. A kkv- és a lakossági hitelezés erőteljesebb, mint a tavalyi, covid sújtotta évben, a lakáshiteleknél rekordaktivitás volt látható az év első három negyedévében, ez húzza magával leginkább a teljes hitelpiacot. Ezzel szemben jövőre már várható csökkenés a növekedés ütemében, különösen a kamatkörnyezet változása miatt.

Drágábbak lesznek a hitelek, az ingatlanáraknál pedig további növekedés várható a növekvő infláció miatt.

Annak ellenére, hogy fogyasztói oldalon látható egy béremelési folyamat, egyre nehezebb is lesz kigazdálkodni a törlesztőrészletet. Ezért lassulást várok jövőre az új kihelyezések dinamikájában.

Simák Pál

Milyen inflációs pályára számít?

Várhatóan 7 százalék fölé fog emelkedni novemberben az infláció, a jövő év első felében szerintem marad a magas szint. Ez a mostani egy hosszabb inflációs pálya, mint amire korábban a régióban a nemzeti bankok számítottak, ezért tartós kamatemelésre lehet számítani. Nem hiszem, hogy a kamatok szempontjából eljutnánk olyan szintre, ami kifejezetten káros lenne a meglévő hitelállományra, hiszen a lakossági hitelek túlnyomó része már fix kamatozású, a kkv-k kétharmada pedig az NHP Hajrán és más hitelprogramokon keresztül szintén fix kamatra váltott.

Az új hitelezésben leginkább a lakáshiteleknél látom annak a kockázatát, hogy a kamatemelések visszafogják majd a keresletet,

de ez hosszabb futamidő vállalásával még kompenzálható.

A személyi kölcsönöknél még nem látszik érdemi drágulás. Itt is igaz az, hogy előbb-utóbb a jegybanki kamatemelésnek meg kell jelennie az új hitelek kamataiban annak dacára, hogy nem referenciakamatozású hitelekről beszélünk?

Mindenképpen. Általánosságban a hitelkamatok emelkedése várható. Bár ezek magasabb marzsú termékek, mint a lakáshitelek, de a hitelezési kockázat költségei is általában magasabbak ezekben a termékekben. Ami a lakáshitelek drágulásában már megjelent, az a személyi kölcsönöknél is várható.

Lejárt a törlesztési moratórium a többség számára. Az első két hét tapasztalatai alapján lesz probléma a visszalépők fizetési halandóságával, képességével? Mekkora NPL-rátára számít 2022 közepéig, illetve utána?

Egyelőre nehéz mérleget vonni, mindenesetre az

első pár hét nem hozott megnövekedett aktivitást a soft collection területen, vagyis nem kellett hívogatnunk az ügyfeleket, hogy törlesszenek.

El kell telnie egy-két hónapnak, hogy tisztán lássuk a valós hatásokat. A teljes hitelállományunk 5 százaléka maradt benne a moratóriumban, ez jelentősen alacsonyabb, mint a moratórium előző szakaszában volt, több tízezer ügyfelünk tért vissza a törlesztéshez. Optimista vagyok a nem teljesítő hitelek várható arányát illetően, a moratóriumban maradó lakossági ügyfelek mindössze 20-25 százaléka jelezte, hogy jövedelemcsökkenés miatt döntött így. Érintett vállalati ügyfeleink jó része is tudna törleszteni, de azt látjuk, rövid távon optimálisabbnak tekintették a maradást. Kétféle hibát követhetünk el az előrejelzésben: nem teljesítőnek nyilvánítunk valakit, de végül fizetni fog, vagy teljesítőnek, de végül nem fog törleszteni. Arra számítunk, a kétféle hatás nagyjából kioltja egymást, így

a 4 százalék alatti jelenlegi NPL-rátánkhoz képest maximum 1-2 százalékpontos emelkedés valószínűsíthető, főleg a lakossági oldalon.

Simák Pál

Említette az infláció miatt várható költségoldali kihívásokat, csakhogy már most is Európa egyik legkevésbé költséghatékonyan működő bankszektor a magyar a jegybanki összehasonlítások szerint.

A CIB Bankban a költséghatékonyság javítása volt az egyik legfontosabb célkitűzés az elmúlt években. Három év alatt 20 százalékponttal javult a költség/bevétel arányunk, és mindezt úgy értük el, hogy a bevételünk 36-38 százalékkal nőtt, a költségek pedig szinten maradtak. Nagyon jól működött a mérethatékonyság elérésére tett erőfeszítésünk. A bankszektor költséghatékonyságát elsősorban szintén a bevételek növekedése fogja segíteni, a digitalizáció a költségek csökkentése mellett ezt is előre fogja mozdítani.

A 2008-as pénzügyi válság előtt a magyar kereskedelmi bankok sorrendjében a dobogón is megfordult a CIB Bank, 2020 végén mérlegfőösszeg tekintetében azonban a nyolcadik helyet foglalta el. A jövő év februárjában az Intesa Sanpaolo új négyéves stratégiát hirdet, milyen növekedési feladat lehet majd benne Magyarországra vonatkozóan?

Évente 100-120 milliárd forinttal növeljük a hitelállományunkat, ezt az ütemet a következő években is megtartva a piaci átlag felett növekedhetünk. Ezen keresztül mind a költséghatékonyság, mind a tőkére vetített megtérülés nagyot tud javulni a banknál. A stratégia szempontjából nem kell radikális változás ahhoz képest, amit eddig csináltunk. Alapvető célunk továbbvinni a digitalizációs fejlesztéseket, növelni a kamatbevételeinket, nagyobb fókuszt helyezni az ESG-követelményekre. A biztosításközvetítésben és a vagyonkezelés területén látunk még további bővülési lehetőségeket, ezek alapvetően a jutalékbevételek növekedését fogják támogatni. A teljesen online lakáshiteligénylés megvalósítása és a távoli aláírás elterjesztése is a céljaink között szerepel, mindez olyan további értékesítési lehetőségeket rejt, amelyek az ügyfelek számára is kényelmesek és hatékonyak lesznek.

A többi bank is hasonlókat mond. Mi az a megkülönböztető stratégia, amivel elkerülik, hogy beleszürküljön a CIB a bankok mezőnyébe?

Régi dilemma ez, hiszen adott piaci környezetben és piaci sajátosságok mellett általánosságban ugyanaz a recept működik. Nagyon alacsony a lakossági ügyfélfluktuáció Magyarországon.

Mindössze az ügyfelek 4-5 százaléka vált bankot évente, ezért nehéz lényegi és nagy növekedést elérni egymáshoz képest.

Manapság elsősorban ügyfélélménnyel és erős, bizonyos értelemben szerethető márkával lehet versenyezni. Az elérhetőség, a kézzelfogható ügyfélközpontúság, az ügyfélkapcsolatok minősége különbözteti meg a CIB Bankot az átlagtól. A megkülönböztetés elsősorban a gyorsaságban és a szolgáltatás minőségében ölt testet, ezekben kiemelten támaszkodhatunk egy vezető európai pénzintézet, az Intesa Sanpaolo legjobb gyakorlatainak hazai implementálására is. Jónéhány területen élenjárók vagyunk, ilyen például a teljesen digitális hitelezés a személyi kölcsönök területén, vagy az Intesa Sanpaolo Csoport egyedülálló innovációja a nemzetközi export-import finanszírozásban az úgynevezett Confirming szolgáltatásunk.

sp8

Az olasz tulajdonú bankok az első hullámok idején talán a legszigorúbb járványkezelési protokollt választották, érthető módon. Hogy állnak most az irodai munka és a home office arányához, illetve a járványkezeléshez?

A járvány 4. hullámában fokozatosan vissza kellett hozzuk az előző hullámokban meghozott intézkedéseket annak ellenére, hogy dolgozóink átoltottsága szerencsére kellően magas, közel 90 százalékos. A bank épületeiben kötelező a maszkviselés, a nem oltott kollégáktól pedig heti kétszeri negatív tesztet várunk el (a tesztelést mi biztosítjuk természetesen), és a bejárás mindazok számára, akik otthonról is el tudják látni a feladataikat, önkéntes. A fiókhálózat a jellegéből adódóan más; ahogy mindig, most is nyitva vagyunk, és mindent megteszünk, hogy a lehető legbiztonságosabb környezetet teremtsük meg mind az értékesítő kollégáimnak, mind az ügyfeleknek. Ugyanakkor abban bízva, hogy a járványhelyzetnek egyszer vége lesz, úgy döntöttünk, hogy lényegesen megváltoztatjuk a központi területeket érintő belső munkavégzésünket. Az erre irányuló projektünket a nyár elején indítottuk el: a

két központi székházunkból egy lesz, az egyiket átalakítjuk, a másikat értékesítjük,

és közben teljesen átalakítjuk a munkavégzéshez szükséges infrastruktúránkat is. Átlagosan 60 százaléknyi irodai és 40 százaléknyi otthoni munkavégzéssel számolunk a jövőben, mert ez felel meg a megváltozott munkafolyamatoknak, magával hozva értelemszerűen azt, hogy a korábbiakhoz képest az irodai környezetet is alapjaiban megváltoztatjuk, a fenntarthatósági elveket messzemenőkig figyelembe véve. Motivációs és HR szempontból mindez nagy előnyt fog jelenteni a bankunk számára, az új rendszer a jövő év elején már élesbe fordul. Ilyen markáns változást nem sok bankban láttam, de ezt majd mindenki a saját szemével is látni fogja, mikor elkészülünk.

Carlo Messina, az Intesa Sanpaolo vezérigazgatója nemrég kizárta a jelentősebb külföldi terjeszkedést, a svájci privátbanki piacot leszámítva. Azt jelenti ez, hogy Önök sem fogják akvizícióval javítani a mérethatékonyságukat?

Az organikus stratégia eddig is beváltotta a céljait a költséghatékonyság és a jövedelmezőség javítása területén. Számunkra ez bevált, ezen az úton szeretnénk haladni.

Egyre látványosabb szélsőségeket produkál körülöttünk a klímaváltozás. Nem tart attól ugyanakkor, hogy a banki zöld finanszírozás és az ESG-befektetések szigorodó standardjai nagyobb kárt okoznak a meglévő gazdasági struktúráknak bizonyos szektorok magukra hagyásával (és így közvetetten akár a klímavédelemnek is), mint amekkora környezeti haszonnal járnak?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Később sem lesz könnyebb és olcsóbb átállni a zöld működésre, célszerű tehát ezt minél hamarabb meglépni. Van ennek egy egyszeri nagy költsége is, amit tudomásul kell venni, de szerencsére ennek hatása is eloszlik hosszabb időtávon. Az Intesa Sanpaolo Csoport kiemelt figyelmet fordít erre a témakörre, nem véletlenül egyike a világ 100 leginkább fenntarthatóan működő vállalatának. A CIB Bank is az anyabankhoz hasonló valós vállalásokat tesz. Nem elégszünk meg azzal, hogy környezeti terhelésünket kvótavásárlással kompenzáljuk: a lényeg a közvetlen és közvetett környezeti lábnyomunk jelentős, strukturált és folyamatos csökkentésében van. Azaz mi saját magunk környezeti teljesítményének javításával kívánunk foglalkozni, ami teljes mértékben megfelel a bankcsoportunk nemzetközi vállalásainak is.

A Revoluton kívül nem nagyon haraptak bele eddig a fintech és bigtech cégek a magyar bankszektor piaci tortájába. Lát-e olyan izgalmas fintech innovációkat a bankszektoron kívül vagy belül, ami felforgathatja bármely (rész)piacukat a következő 5-10 évben?

A kihívás a pandémia alatt csökkent, hiszen maga a bankszektor is nagyot ugrott előre a digitalizációban. Egyre inkább úgy látom, hogy a fintech cégekkel lehetséges az együttműködés.

A bigtechekben, mint amilyen az Amazon vagy Meta, nagyobb veszélyt látok, ügyfélkörük nagysága miatt 5-10 éves távlatba nagyobb kihívók lehetnek.

Nagy feladatunk lesz, hogy az ökoszisztémák kialakításában és a fintech együttműködésekben a következő évtizedben előrelépjünk. Abban látok fantáziát, hogy a mobil- és netbankba integrálható szolgáltatási platformokkal ezt megtegyük: az online szolgáltatásértékesítésben jelentős ügyfélélményt és -értéket generálhatunk.

Simák Pál

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio

vulkán láva
oltás vakcina koronavírus
kreml oroszország moszkva
Itt az újabb csapás a Brexit miatt - A Nissan mégsem Angliában gyártja az új X-Trailt
washingtondc
varsó, csúcs, orbán, találkozó
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
push-értesítés üzenet sms mobil