Kedden újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, Matolcsy György jegybankelnök a kamatemelések folytatásáról beszélt, a csütörtöki heti tenderen pedig a jelenleg 6,15%-on álló egyhetes irányadó ráta további emelésére is sor kerülhet, tehát a monetáris szigorítás folytatódik.
A budapesti bankközi kamatlábak a már megtörtént jegybanki kamatemeléseket és a monetáris szigorítással kapcsolatos piaci várakozásokat egyaránt tükrözik, így a tavaly áprilisihoz képest
- a 3 havi BUBOR 0,79%-ról 6,72%-ra,
- a 6 havi BUBOR 0,86%-ról 7,09%-ra,
- a 12 havi BUBOR 0,91%-ról 7,44%-ra
emelkedett mára. A 2009. évi CLXII. törvény kimondja, hogy a referencia-kamatláb értékét a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani. A szerdán közzétett BUBOR-adatok tehát azért érdekesek, mert ezek határozzák meg a következő havi törlesztőrészletet azoknál a változó kamatozású jelzáloghiteleknél, amelyeknek májusra esik a fordulónapjuk.
Pontosabban csak határoznák meg, január 1-je óta ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop gátat vet a kamatok és a törlesztőrészlet emelkedésének a referenciakamathoz kötött, változó kamatozású jelzáloghitelek esetében. Éppen ezért nem a 7% körüli aktuális BUBOR, hanem a tavaly október 27-én érvényes, valamivel 2% feletti BUBOR határozza meg a törlesztőrészletek alakulását. Akiknek október 27-e és január 1-je közé esett a fordulónapjuk, azoknak már január 1-jétől, akiknek pedig csak idén volt esedékes, azoknak a fordulónaptól számítva. Az egy év alatt bekövetkezett kamatemelkedés mindössze egyötödét engedte érvényesülni a kamatstop eddig a törlesztőrészletekben.
Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a medián hátralévő futamidő a változó kamatozású hitelek esetében mindössze 7,5 év volt tavaly ősszel, most tehát 7 év körül lehet, ami egy 10-15 éves hátralévő futamidejű hitel képest kisebb kamatérzékenységet és törlesztőrészlet-emelkedést jelez. Kiszámoltuk ezért, hogy egy 7 éves hátralévő futamidejű jelzáloghitel esetében mekkora lenne a változás, és azt kaptuk, hogy a kamatstop nélkül egy év alatt 21-23%-os lett volna a törlesztőrészletek növekedése, a kamatstoppal együtt azonban ez megállt 4-5%-nál. Ha tehát mostanában vezetnék ki a kamastopot, az nagyjából 16-18%-os törlesztőrészlet-emelkedést jelentene egy átlagos, 7 éves hátralévő futamidejű és 3 százalékos (BUBOR feletti) kamatfelárral rendelkező lakáshitel esetében.
Természetesen vannak ennél szélsőségesebb esetek is, és elmondható, hogy minél hosszabb egy hitel hátralévő futamideje, annál érzékenyebb a törlesztőrészlete a kamat emelkedésére. Ha például egy 15 éves hátralévő futamidejű lakáshitelt veszünk, akkor kamatperiódustól függően a BUBOR emelkedése egy év alatt 45-50%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolt volna, amit a kamatstop 9-10%-on „fogott meg. Ha tehát mostanában vezetnék ki a kamastopot, az nagyjából 34-36%-os törlesztőrészlet-emelkedést jelentene egy hosszabb, 15 éves hátralévő futamidejű és 3 százalékos (BUBOR feletti) kamatfelárral rendelkező lakáshitel esetében.
A kamatstop jelen állás szerint június 30-áig tart, így hatása a júliusi törlesztőrészletekben jelentkezne utoljára, a mechanizmus pontos működését és jogi részleteit itt foglaltuk össze. A kormány szerint azonban az árstopok beváltak, így nagy a valószínűsége, hogy meghosszabbítják a kamatstopot, még akkor is, ha ez a bankszektor számára jelentős (a kezdeti számítások szerint fél évente 30 milliárd forintos) költséget jelent, amely a kamatkörnyezet emelkedése miatt ráadásul folyamatosan emelkedik. A törlesztési moratóriummal ellentétben a kamatstop esetében a hiteladósok által be nem fizetett kamatkülönbözet nem halmozódik, egy az egyben a bankok viselik.
Ebből az is következik, hogy minél magasabb a kamatkörnyezet, a kamatstop egy lépésben történő kivezetése annál nagyobb sokkot okozna a háztartásoknak. A bankszektornak volt alternatív javaslata, például a jelzáloghitelek tömeges fixesítésére, mivel azonban a kamatkörnyezet emelkedése az újonnan (akár hitelkiváltási célra) felvehető hosszú (5, 10 éves) kamatperiódusú hitelek kamatát is egyre jobban érinti, a tömeges fixesítés is egyre kevésbé kivitelezhető a törlesztőrészletre nehezedő nagy mértékű sokk nélkül. Részletesebben itt értekeztünk erről.
Összességében a tehát még mindig bizonytalan sorsú, jelen állás szerint június 30-áig élő kamatstop a hazai jelzáloghitel-állomány nagyjából egyharmadát érinti, az érintett tartozásállomány nagyságát 1800 milliárd forintra becsüljük, a hitelszerződések száma jelenleg mintegy 450 ezer lehet.
Címlapkép: Getty Images
