Csütörtökön reggel közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar bankszektor márciusi hitel- és betétstatisztikáit.
Lakossági hitelezés: már látszik a lassulás
Ami a lakossági új kihelyezéseket illeti, a szerződéses összeg szempontjából márciusban
- a lakáshiteleknél 29%-kal nagyobb volt az új kihelyezés, mint egy évvel korábban, így az év eddig eltelt részében jelentős, 49%-os volt a bővülés,
- a személyi kölcsönöknél szintén 29%-os növekedést látunk, az év eddig eltelt részében pedig 30%-ost,
- a babaváró hitelek kihelyezése viszont 18%-kal visszaesett, az eddigi idei csökken 24%-os.
Összességében a háztartási hitelkihelyezések márciusról márciusra 11%-kal, az év eddig eltelt részében 18%-kal emelkedtek.
A tavalyi évben óriásit alakító lakáshitelek esetében tehát már látszik némi lassulás a növekedési ütemben, a babaváró hiteknél pedig már régebb óta tart a visszaesés. A lakáshitelezést az elmúlt hónapokban a Zöld Otthon Program tartotta szinten, igaz, nem állítható, hogy a program igénybe vevői enélkül nem vettek volna fel lakáshitelt, csak rosszabb feltételek mellett tudták volna ezt megtenni.
Márciusban 58 milliárd forint volt a Zöld Otthon Programban kötött szerződések volumene, ami 43%-os arányt jelent a teljes lakáshitelezésben.
Az új kihelyezések csaknem fele támogatott hitelkonstrukcióból származott, ilyen magas arányt csak kedvezőtlen piaci kamatkörnyezetben szoktunk látni. A nem támogatott lakáshitelek új kihelyezése márciusban 16%-kal már elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az új lakáshitelek több mint 40%-a a Zöld Otthon Programnak köszönhetően új építésű ingatlanra ment, a használt lakások aránya márciusban 52%-ra csökkent a korábbi években szokásos 70% körüli arányról, felújításra és korszerűsítésre pedig a lakáshitelek 4,6%-át fordították, ami nem túl magas arány.
A következő hónapok nagy kérdése lesz, hogy a kamatkörnyezet emelkedése miatt mennyire esik majd vissza a lakossági hitelek új kihelyezése. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően az MNB adatai még csak 4,6%-os átlagkamatot mutatnak márciusra a lakáshitelek átlagában (egy éve ez 4,02% volt), de például a legnépszerűbb piaci kamatozású hitelek, a 10 éves kamatperiódusúak körében 3,77%-ról 5,26%-ra emelkedett az átlagkamat. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében az alábbi ábrán látható nagy növekedés részben a kamattámogatott hitelekhez kötődik, amelyeknél azonban nem az ügyfelek, hanem az állam fizeti meg a magasabb, átlagosan már 7,5%-ot közelítő kamatot.
A Zöld Otthon Program márciusi szerződéskötési dömpingje a kamatperiódus szerinti arányokon is meglátszik, a futamidő végéig fix kamatozással került ki ugyanis a bankoktól a lakáshitelek 51%-a, amire ebben az évezredben talán még nem volt példa.
A többi hiteltípusnál is megkezdődött, de egyelőre nem olyan látványos a drágulás: az újonnan felvett személyi kölcsönök átlagos THM-e 13,2% volt márciusban az egy évvel korábbi 12,5%-kal szemben.
Március végén 9249 milliárd forint volt a bankok háztartási hitelállománya, ami évi 11%-os növekedést jelent. Ez a lassulás részben a törlesztési moratórium (csaknem teljes) kifutásával, részben pedig talán a februári állami lakossági kifizetésekkel is magyarázható, utóbbi egy részét ugyanis hitel- előtörlesztésre fordíthatta a családok egy része. Talán utóbbival is magyarázható, hogy február végéről március végére 123 milliárd forinttal csökkent a háztartások hitelállománya (az egyszeri kifizetések volumene mintegy 1200 milliárd forint volt).
Lakossági betétek: többet fizetnek a bankok
Ami a bankbetéteket illeti, februárban jelentős ugrás volt látható ezekben az állami kifizetések hatására. Ezek felhasználása (befektetésre vagy fogyasztásra), illetve a háború miatti kisebb betétkivonási hullám, valamint a Sberbank végelszámolásának a hatása is érződhet a márciusi adatokon. Ezen egymásra rakódó tényezők eredőjeként viszont nem is olyan nagy, tranzakciós alapon nettó 186 milliárd forintos betétcsökkenés következett be a háztartásoknál.
A Sberbanknál 85 milliárd forintnyi lakossági betétet biztosított, 25 milliárdnyit nem biztosított az OBA.
A jegybanki kamatemeléseknek köszönhetően megtört a jég a betétek árazása szempontjából: a frissen lekötött lakossági forintbetétekre átlagosan már 3,4%-os éves kamatot fizettek a bankok, ami 1,5 százalékponttal ugyanakkor elmarad a vállalatok átlagos betéti kamatától.
A háztartások teljes betétállománya március végén 13 264 milliárd forinton állt, ami 14,4%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A látra szóló betétek állománya ennek 81,6%-át képviseli, vagyis a magasabb lekötött betéti kamatok ellenére nem indult meg tömeges betétlekötési hullám. A látra szóló forintbetétek állománya viszont egy év alatt 17%-kal, a látra szóló devizabetéteké 32%-kal gyarapodott.
Vállalati hitelek: nincs érezhető lassulás
Bár a piaci hitelek kamata vágtatva emelkedik, a vállalati hitelezésben ennek következményeit egyelőre nem igazán látjuk a hitelezésben. Márciusban például 183 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit törlesztettek, és ez tavaly augusztus óta a legmagasabb érték.
A vállalatok hitelállománya az elmúlt egy évben 8,6%-kal, betétállománya pedig 13,9%-kal emelkedett. Az elmúlt egy évben 1050 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek (nettó tranzakcióalapú növekedés).
A vállalatok hitelállományának szerkezetében kis változás látható csak az elmúlt egy évben: kissé emelkedett a beruházási célú és a folyószámla típusú forinthitelek aránya a többi rovására. Március nagy nyertesei viszont az 1-5 éves futamidejű devizahitelek voltak (ez már akár a forinthitelek magasabb kamatával is magyarázható), vesztesei pedig az 5 éven túli forinthitelek.
Címlapkép: Getty Images
