Mekkora hitelkereslet-visszaesést tapasztal a kis- és középvállalkozások körében a piaci kamatok emelkedése, az infláció és a háború okozta gazdasági bizonytalanság miatt az utóbbi hónapokban? Mely ügyfélméreteknél, ágazatoknál és hitelcéloknál tapasztalják ezt a banknál a leginkább?
A Magyar Bankholding tagbankjai nem tapasztalnak érdemi visszaesést a kkv-szegmensben az elmúlt hónapokban. 2022 első negyedévében a tavalyi azonos időszakhoz képest
jelentős visszaesést a piaci beruházási hiteleknél tapasztalunk, kisebb visszaesés a forgóeszköz hitelek kihelyezésében is látható.
A Széchenyi Kártya Program termékei, valamint a folyószámlahitelek volumenének növekedése azonban összességében ellensúlyozza a felsorolt termékek népszerűségének csökkenését. A Széchenyi Kártya Program esetében a beruházási konstrukcióktól is inkább a likviditást biztosító termékek felé fordulnak az ügyfelek.
Milyen magas az utóbbi hónapokban kihelyezett kkv-hiteleken belül a Magyar Bankholdingnál a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó, illetve a devizahitelek aránya? Képesek-e ezek „helyettesíteni” a megemelkedett (piaci) kamatozású forinthiteleket?
A Széchenyi Kártya Program termékei bevezetésüktől kezdve rendkívül népszerűek, kedvező kamatozásuk és rugalmas felhasználhatóságuk korábban is erős versenyre késztette a piaci kamatozású konstrukciókat. Az általános kamatszint-emelkedéssel a versenyelőnyük még komolyabbá vált a piaci hitelekkel szemben. Amíg a Magyar Bankholding tagbankjainál
2021 első negyedévében az újonnan szerződött kkv-hitelállomány átlagosan harmada volt a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó termék, az idei első negyedévben ez az arány már megközelítette az 50%-ot.
2021. első negyedévében az újonnan szerződött KKV hitelállomány átlagosan csupán alig több mint 6%-a volt devizahitel, ami minimális növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. Jól látszik, hogy a hitelpiac nem a devizahitelezés felé fordul a megváltozott körülmények tükrében.
Az utóbbi hónapokban relatíve a folyószámla/likviditási hitelek, a forgóeszközhitelek vagy a beruházási célú hitelek iránt magasabb a kereslet a megszokottnál, illetve a többinél? Melyek azok a fő gazdasági/piaci események, amelyek ezt az arányeltolódást tapasztalataik szerint alakítják?
A beruházási hiteleknél jelentős, a forgóeszközhitelek kihelyezésében pedig kisebb visszaesés látható. Azt tapasztaljuk, hogy a gyorsan változó makrogazdasági környezet, a magasabb kamatszint, a devizapiac volatilitása, az orosz-ukrán háború, a globális ellátási láncok akadozása, valamint az inputanyagok árának általános növekedése együttesen óvatosságra ösztönözi a vállalatokat.
A működési környezet stabilizálódásáig visszafogják a beruházásaikat, és főként a likviditásuk megőrzésére, növelésére helyezik a hangsúlyt, készleteket halmoznak fel, tartalékot képeznek.
E törekvésük a tavalyi év erőteljes vállalati betétállománynövekedésében is jól tetten érhető.
Érzékelik-e a hitelképesség jelentős romlását a banknál a meglévő ügyfelek, illetve az újonnan hitelt igénylő ügyfelek körében? Emelkedett-e érdemben a nem teljesítő hitelek, illetve a visszautasított hitelkérelmek aránya?
A Magyar Bankholding tagbankjai összességében nem tapasztalnak érdemi hitelképesség-romlást, nem emelkedett érdemben a nem teljesítő hitelek, illetve a visszautasított hitelkérelmek aránya sem. A bizonytalan gazdasági környezet és más kedvezőtlen piaci hatások miatt azonban nem zárható ki kkv-szektor hitelképességének csökkenése sem.
Más bankok tapasztalatairól alábbi cikkünkben írtunk:
