mnb sajttáj stabjel
Bank

Lakáspiac, kamatstop, CSOK-hitel: bejelentették az MNB elképzeléseit

Palkó István
A háború ellenére továbbra is erős a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége mind a tőke, mind a likviditás szempontjából – állapítja meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése. A lakáspiac túlértékeltsége azonban növekvő aggodalomra ad okot, ez ellen a jegybank a banki tőkekövetelmények szigorításával is felléphet a közeljövőben. A jegybank a CSOK mellé felvehető 3%-os hitel újragondolását is felvetette, a kamatstop esetében pedig célzott meghosszabbítást javasol: jó megközelítés lenne a jegybank szerint, ha a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő mintegy 180 ezer adós számára tenné lehetővé a maradást a kormány a jelenleg érintett 330 ezerből. A kamatstop megszüntetése az érintett adósok mintegy egynegyedénél okozna legalább 15%-os, egyúttal legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést. A lakossági betéti kamatoknál még mindig nem lát elégséges kamatemelkedést az MNB.

Növekvő kockázatok a magyar bankrendszer körül

A Magyar Nemzeti Bank mai online sajtótájékoztatóján a jelentés készítését vezető Dancsik Bálint (képünkön balra) elmondta:

  • A járvány után az orosz-ukrán háború jelent új rövid távú kockázatokat a magyar bankszektor számára, ez rajzolta át a makrogazdasági kilátásokat is: elmélyültek a stagflációs kockázatok, élesen emelkedik a kamatkörnyezet, ami a banki portfólióminőség romlásával is fenyeget.
  • Rövid távon felerősödött a szabályozói kockázat is, a várható intézkedések közül talán a kamatstop jövője a legfontosabb, hosszabb távon pedig a zöld átállás kihívásai, a versenyképesség szintje, a hatékonyság és a digitalizáció továbbra is fontos téma.
  • 2022-re az IMF 3,6%-os növekedést vár, ez 0,8 százalékpontos csökkenés a januárihoz képest, a növekedés visszaesése az európai gazdaságot és különösen a feltörekvő Európát nagyobb mértékben érinti.  Az energiahordozók és nyersanyagok áremelkedése miatt már a vezető jegybankok is a monetáris szigorítás útjára léptek, az EKB egyelőre a nem konvencionális eszköztár leépítését kezdte el.
  • A bankrendszer a historikus tapasztalatok alapján a magasabb kamatkörnyezetben magasabb profitabilitással működik, de az emelkedő kamatkörnyezetben nő a nem teljesítés valószínűsége a hiteleknél, az értékpapír-állomány átértékelődése pedig egyszeri azonnali veszteséget jelent a szektor számára. A finanszírozási szerkezet is változik, a betétállomány átárazódik.   

Hogy állja a sarat a magyar bankszektor?

A szektor likviditása rendkívül magas, a jegybank által a koronavírus-járvány miatt biztosított 11 ezermilliárd forintos likviditástöbblet hozzájárult a bankrendszer likviditási pufferének növekedéséhez. Az utóbbi hónapokban már inkább a kormányzati intézkedések voltak jelentősek, különösen az év eleji kormányzati kifizetések a lakosság számára.

Szektorszinten nem áramlott ki jelentős betétállomány a háború legnehezebb heteiben sem a bankrendszerből, de egyes bankoktól fokozott likviditáskezelést követelt meg. Érdemi likviditási sokk azonban még egy súlyos stresszpályán sem alakulna ki a bankrendszerben.

A szektor konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2021 végén 18,6% volt, az MNB által 2022 első felében visszaépítendő tőkekövetelményekkel és az osztalékfizetésekkel együtt is jelentős tőkepufferrel rendelkezik a bankszektor. Különösen nagy veszteség mellett a szektor mindössze 0,5%-ánál jelentkezne tőkehiány a súlyos stresszpályán is.

tőke

Hitelezési folyamatok

2021 egészében és 2022 elején is dinamikus hitelnövekedés volt látható a vállalati szegmensben, 2022 márciusában az éves növekedési ütem itt 11%-os, ezen belül a kkv-hitelek esetében 14%-os volt. A vállalati kötvényállománnyal együtt 18,5% lett volna a növekedés, a kötvénykibocsátások jelentősen hozzájárultak a vállalati forrásszerkezet diverzifikációjához. A bankrendszer a ciklikus pozíciója alapján egyensúlyközeli helyzetben érte a háború.

Ami a jövőt illeti,

érdemi lassulást vár az MNB a hiteldinamikában. A bankok egyike sem tapasztalt még visszaesést a hitelkeresletben, azonban jelentős átrendeződésről számoltak be

a beruházási hitelektől a forgóeszközhitelek felé. 2022 első felében a Széchenyi Kártya Program még mindenképpen jelentős támaszt jelent még a kkv-hitelezés számára.  

A lakossági hitelállomány 2021-ben 15%-kal bővült, márciusra az éves dinamika 13%-ra mérséklődött részben a törlesztési moratórium megszűnése, másrészt a lombardhitelek állományának érdemi csökkenése miatt. Bár 2021-ben nominálisan új rekordot ért el a lakossági hitelkibocsátás, reálértéken még érdemben elmarad a 2018-as válság előtti volumenektől.

A támogatott hitelprogramok miatt érdemben emelkedett a támogatott hitelek aránya, márciusban ez már 43% volt a lakáshiteleken belül, elsősorban a Zöld Otthon Program miatt. A támogatott hitelek növekvő aránya miatt az ügyfelek által fizetett kamatok kevésbé emelkednek, a kamatemelés így alig jelent meg az ügyfelek által fizetett átlagkamatokban. A piaci kamatok esetében 3-4 hónap késlekedéssel jelenik meg a referenciahozamok emelkedése.

kamatok

Egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt az átlagos újonnan felvett lakáshitel-összeg, más hitelekkel (pl. személyi kölcsön, babaváró hitel, második lakáshitel) együtt ez már 17 millió forint, az egyszerre több (pl. CSOK-hitel+piaci hitel) lakáshitelt felvevők esetében ez 26 millió forint. Nőtt az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) is: a hitelfelvevők felénél már elérte a 30%-ot.

Egyre növekvő aggodalommal figyeli az MNB a lakáspiac túlértékeltségét, a jegybank az anticiklikus tőkepufferráta emelésével avatkozhat közbe, hasonlóan több más országhoz.

lakáshitel

Nem teljesítő hitelek

Az általános törlesztési moratóriumot követően emelkedett valamelyest a vállalati szektorban a nem teljesítő hitelek aránya, az új késedelmek aránya azonban januárra ismét egy alacsonyabb szinten stabilizálódott.

Az energia- és nyersanyagárak emelkedésével szemben (konzervatív feltételezések mellett) mintegy 2000 milliárd forintnyi vállalati hitelállomány számít sérülékenynek, ami a vállalati hitelállomány 20%-át jelenti, a vegyipari és a fém alapanyagot felhasználó ágazatok arány pedig mintegy 6%.

Bár nominálisan már 2011-es szinten van a kereskedelmiingatlan-projekthitelek állománya a bankrendszerben, a szavatoló tőke arányában ez jóval kisebb arányt jelent a korábbinál.

A háztartási szegmensben az NPL-ráta az általános moratóriumot követően jobban emelkedett, mint a vállalatoknál.

Február végén 4,3%-on állt, a személyi kölcsönök esetében 5%-ról 9%-ra emelkedett, a lakáshiteleknél viszont 1,6%-ról 2,8%-ra.  

npl

A kamatstop jövője

A júniusban várható törlesztőrészlet alapján 8000 forint lenne a medián törlesztőrészlet-emelkedés a kamatstop nélkül. Nagyon heterogén azonban a sokaság, ezért az adósokat célzó intézkedéseknek célzott segítséget kellene jelenteni az MNB szerint.

Legalább 15%-os és legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedéssel 83 ezer (25%), 30%-nál és 30 ezer forintnál nagyobb törleszőrészlet-emelkedéssel 24 ezer (7%) ügyfél szembesülne.

Összességében ez az állomány nem jelent érdemi kockázatot a bankrendszer számára, hiszen már egy jelentősen amortizálódott állományról van szó, a medián hátralévő futamidő kevesebb mint 8 év, a fennálló fedezet 4-5-szöröse a hitelnek, az adósságfékszabályok védték a hitelfelvevőket, ahol pedig nem (volt devizahitelesek), azok korábban magasabb törlesztőrészletet is fizettek.

jó megközelítés lenne a jegybank szerint, ha a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő mintegy 180 ezer adós számára tenné lehetővé a maradást a kormány

- jelezte Nagy Tamás igazgató (képünkön jobbra).

kamatstop

A bankok jövedelmezősége

Ezúttal csak röviden volt szó erről a sajtótájékoztatón. 2021-ben a bankok kamateredménye érdemben, 185 milliárd forinttal növekedett, és a kockázati költségek csökkenése is érdemben hozzájárulta jövedelmezőség javulásához. Előre tekintve azonban a háború miatt növekedhet az értékvesztés.

jövedelmezőség

Betéti kamatok

Az MNB elégtelennek véli a háztartási bankbetéteknél látható kamatemeléseket a bankoknál. Márciusban 3,4% volt a háztartási betéti kamatok szintje, ez a statisztika azonban az önálló vállalkozók és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteit is tartalmazza, nélkülük a lakossági betétek átlagkamata mindössze 1,9% volt.

A jegybank szerint a bankoknak jelenleg nincs szüksége addicionális forrásokra, de középtávon a finanszírozási kockázatok emelkednek: a betétesek alternatív lehetőségek és szolgáltatók irányába válthatnak.

Támogatott hitelek árazása

Az ügyfeleknek csak 3%-os kamatlábat kell fizetniük a CSOK-hiteleknél, az állami támogatással együtt azonban

a CSOK-hitelek kamatlába érdemben magasabb a piaci kamatoknál, a bankokat pedig nem ösztönzi versenyre a szabályozás. Amennyiben újragondolja a kormány a családtámogatásokat, érdemes az MNB szerint ezen is változatnia.

A lakáshitelek árazásában a bankok ma még nem érvényesítik a zöld szempontokat, az MNB szerint kedvező lenne, ha ez is megváltozna.  

bull bear tőzsde
Marija Zaharova
repülőgép
fed épület fed fed fed fed fed
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
deutsche bank frankfurt getty stock