Tavaly augusztusban az OTP Jelzálogbank volt az első, amely zöld jelzáloglevelet bocsátott ki Magyarországon, idénjúlius 13-ai értéknappal pedig zöldkötvények kibocsátására is sort kerít az OTP Bank. Ez az első zöldkötvény-kibocsátás a magyar bankszektorban? Mennyire járunk ezzel más országok előtt vagy mögött?
Tudomásunk szerint ez az első magyar banki zöldkötvény-kibocsátás. Nyugat-Európában már fejlettebb a piaca ezeknek a kötvényeknek, de még ott is jelentős tér van a zöldfinanszírozás növekedése előtt. Míg Magyarországon – tudtunkkal – az elsők vagyunk, a régióban is az elsők között tudott az OTP ilyen kötvényt kibocsátani.
Míg a zöld jelzáloglevelek az energiatakarékos lakások finanszírozását, magyarán a zöld jelzáloghitelezést segítik refinanszírozási forrásként, a zöldkötvények célja és szabályozása, ha jól sejtjük, ennél jóval általánosabb felhasználásról szól. Mire fordítja az OTP a 400 millió eurós bevont forrást?
A bevont forrásból az OTP Bank a fenntartható finanszírozási keretrendszerének megfelelően a könyveiben lévő zöld hitelek egy részét refinanszírozza. Ezeket a zöldhiteleket Magyarországon és a bankcsoport balkáni országaiban bocsátottuk ki és
megújuló energia (nap-, szél-, geotermikus- és vízerőművek), fenntartható ingatlan- valamint tiszta és fenntartható (főleg elektro-) mobilitási projekteket finanszíroznak.
Tavasszal elsőként szerezte meg az OTP Bank a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását nemzetközi sztenderdekre alapozott vállalati zöldhitelezési keretrendszer bevezetésére. Mekkora az átfedés a két program között? Egy az egyben zöld kötvényekből finanszírozza az OTP ezt a fajta hitelezési tevékenységét?
Az OTP Bank zöldhitelezési keretrendszere a magyarországi és határokon átnyúló, de Magyarországról finanszírozott hitelezési tevékenységre vonatkozik, a külföldi leánybankjainknál még folyamatban van a bevezetése. A két program között jelentős átfedés van, hiszen a zöldhitelezés teremti meg azt a portfoliót, amelyet aztán a kötvénykibocsátás során refinanszírozunk. Itt érdemes megjegyezni, hogy a zöldhitelállomány építésével kapcsolatos céljaink messze túlmutatnak a kötvényprogramunkon, és a zöldhitelezésben olyan ágazatok finanszírozása is helyet kap, melyek a kötvényben nincsenek lefedve (mezőgazdaság, feldolgozóipar stb.).
Július 5-én megtörtént a zöldkötvények árazása, de nem hozták nyilvánosságra ennek számszerű részleteit és a befektetők kilétét sem. Mit lehet tudni a konkrét ügyletről, és a nemzetközi tapasztalatok, benchmarkok szerint hogy viszonyul e kötvények hozama a hasonló lejáratú állampapírokéhoz és „nem zöld” kötvényekéhez?
A kötvények kibocsátására július 13-án kerül majd sor, Luxemburgban. Jelentős régiós, azon belül magyar érdeklődés mutatkozott a kötvényekre, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen
a mostani környezetben egyáltalán nem magától értetődő egy sikeres forrásbevonás. Ez a mostani siker egyértelmű befektetői bizalmat tükröz. A most kibocsátásra kerülő kötvények hozama 5,5%,
amit nem tudunk összehasonlításba helyezni mai, nem zöld kötvénnyel. Általános tapasztalat, hogy a befektetők szeretik a zöld célú kötvényeket, az árazásban azonban ez csak évente néhány bázispont előnyt jelent. A zöld kötvények mellett szóló érv a fenntarhatósági szempont, valamint az, hogy szélesebb befektetői kört lehet megszólítani velük.
Jelentősen megemelkedett a forintkötvény-piaci hozamkörnyezet és erőteljesen gyengült a forint az elmúlt hónapokban. Ezt is figyelembe véve döntött a bank eurókötvények kibocsátása mellett, vagy e körülmények nélkül is ezt a formát választották volna? Mekkora esélyét látják a következő negyedévekben zöld forintkötvények kibocsátásának?
Az OTP Bank eddig is aktív kibocsátó volt a nemzetközi kötvénypiacokon. A sokrétű szabályozói elvárásoknak folyamatos tőke- és likviditásmenedzsmenttel tudunk megfelelni, aminek része, hogy euróban is bocsátunk ki kötvényeket, így ezt nem a jelenlegi helyzet motiválta.
Az MNB-elnök friss rendelete szerint olyan nemzetközi sztenderek szerint folyhat a zöld jelzáloghitelezés Magyarországon, mint az International Capital Market Association által kibocsátott Zöld kötvények alapelvei című dokumentum vagy a Climate Bonds Initiative által kibocsátott Zöld kötvények normái. Az OTP Bank új zöld kötvényei is ezek valamelyikét követik? Melyek a legfontosabb, legérdekesebb kritériumok, amelyeknek meg kell felelniük a források felhasználása során?
Az OTP Bank fenntartható finanszírozási keretrendszere az ICMA (International Capital Market Association) és az LMA (Loan Market Association) irányelveit követi, ezzel megfelel mind a nemzetközi piaci sztenderdeknek, mind a hazai szabályozásnak. Ennek megfelelően ún. SPO-t (second party opinion), azaz független szakértő általi tanúsítványt is szerzetünk az ISS-től. A zöld hitelezési keretrendszerünk – mely a kötvények által refinanszírozandó portfoliót építi – ugyanakkor az EU taxonómia és a CBI (Climate Bonds Initiative) irányelveit követi, melyek az ICMA és LMA követelményeknél is szigorúbbak.
A források felhasználása előre meghatározott, szigorú kritérium- és szabályrendszer mentén zajlik, ezeket szintén publikáltuk. Ingatlanok esetében elsősorban az energiahatékonysággal kapcsolatos elvárásoknak kell megfelelni. A megújuló energia projektek esetében a teljes életciklusra (tehát a beruházást is beleértve) meghatározott CO2-kibocsátási maximum alatt kell maradnia projekteknek. Az eletromobilitási projektek esetében elég szerteágazó a szempontrendszer, de általában elmondható, hogy kizárólag elektromos meghajtású járművekről és az ezeket kiszolgáló infrastruktúráról lehet szó. Ez utóbbi kategóriában jelentős szerepe van a közösségi közlekedési projekteknek is.
Milyen jövőt látnak a zöldkötvények előtt? Változatlan kritériumok mellett az OTP Bank jelenlegi hitelportfóliójának mekkora hányadát lehetne hasonló formában refinanszírozni, és kalkulációik szerint milyen ütemben növekedhet a zöld hitelek aránya a teljes hitelportfólión belül?
Konkrét számokat a zöldhitelek arányának növekedésével kapcsolatban egyelőre nem mondanánk, hiszen még nagyon korai fázisban van a zöldfinanszírozás az egész régióban. Az OTP Bank jelenlegi stratégiai célkitűzése az (ezt már tavaly nyilvánosságra is hoztuk), hogy a zöldhitel-állománya az idei év végére 230 milliárd forint legyen, és 2025 végére ez az összeg 1 500 milliárd forintra növekedjen. Tehát azt kijelenthető, hogy jelentős növekedést látunk előre itthon és az egész régióban egyaránt.
Az OTP Banknak nem célja a teljes zöldhitel-állomány refinanszírozása kötvénnyel, de azt látjuk a piacokon, hogy azonos feltételek mellett jelentősen nagyobb a befektetői kereslet a zöld (vagy egyéb formájú fenntartható) kötvények iránt, mint a hagyományos kötvények iránt.
Ahogy az elhangzottakból is kiderült, az OTP Bank zöld programjainak több mérföldköve is volt az elmúlt egy-két évben. Melyek a következő mérföldkövek, amelyeket mielőbb szeretnének elérni?
Legfontosabb célkitűzésünk a zöldhitel-állomány folyamatos és jelentős növelése a hitelportfóliónkban. Ezen felül fontosnak tartjuk a saját működésünk környezeti lábnyomának folyamatos csökkentését: az idei év végére az OTP Bank magyarországi működése nettó karbonsemleges lesz és dolgozunk a külföldi leánybankokkal azon, hogy minél hamarabb elérjük ezt az ő esetükben is. Természetesen a fenntarthatósági témának nagyon fontos eleme a transzparencia. Ennek jegyében a tavalyi évben csatlakoztunk az ENSZ felelős bankolási irányelveihez (UN PRB), melynek keretében folyamatosan és részletesen beszámolunk az egyéb célkitűzéseinkről. A bank fenntarthatósági működéséről átfogó képet ad a nemrég már 16. alkalommal megjelentetett éves fenntarthatósági jelentésünk.
