pénztárcanézés
Bank

10 dolog, amiben megváltoztatja az életünket a történelmi kamatemelés

Palkó István
Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.

A jegybanki kamatemelés az infláció megfékezését szolgálja, és a forintárfolyamra is pozitívan hat. Az importőrök, a vásárlók és a külföldön nyaralók számára - jó esetben - pozitív tehát a hatása. Az alábbiakban azokról a pénzügyi hatásokról lesz szó, amelyek ezen a két hatáson túlmutatnak.

Az MNB kamatemelései három fő csatornán keresztül érhetik utol az átlagembert:

  • a jegybanki kondíciók közvetlenül hatnak a bankközi kamatokra, amelyeket referenciaértékként követ rengeteg, jórészt a bankoknál igénybe vett pénzügyi termék (főleg hitel) kamata,
  • mindez hatással van a bankok alternatív likvid eszközeinek, például az állampapíroknak az első- és másodpiaci hozamaira (a rövid lejáratúakra közvetlenül, a hosszabbakra közvetetten), amelyek szintén referenciaként szolgálnak, pl. hitelkamatok és állami kamattámogatások meghatározásánál, de a befektetések értékére is nagy hatást gyakorolnak,
  • bizonyos pénzügyi termékek maximális díját vagy késedelmi kamatát maguk a jogszabályok kötik közvetlenül az alapkamat alakulásához.

1. Drágulnak az új hitelek

A leggyorsabban és a legközvetlenebb módon a budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek kamata emelkedik a bankok ajánlataiban. Ez a fajta kamatozás a vállalati hitelek esetében a legjellemzőbb, ezzel szemben az újonnan felvett lakáshitelek esetében 1% alatti az arányuk, a személyi kölcsönök pedig jellemzően végig fix kamatozásúak. A rövid lejáratú instrumentumok hozamai azonban hatással vannak a hosszúakra is, emiatt az újonnan elérhető fix kamatozású lakáshitelek és személyi kölcsönök kamatai is jelentősen emelkedtek már. Az MNB adatai szerint májusban az új lakáshitel-szerződések kamata a 6%-os, a személyi kölcsönöké a 14%-os, az 1 millió euró alatti vállalati forinthiteleké a 8%-os szintet lépte át. Védelmet ez ellen a kamatemelkedés ellen a fix 3%-os kamattámogatott CSOK-hitel, a 0%-os babaváró hitel és a támogatott vállalati hitelek, például a legfeljebb 3,5%-os Széchenyi Kártya MAX nyújthat, ezek felvehető összege és jogosulti köre azonban korlátos. Az alacsonyabb kamatú devizahitelek is szóba jöhetnek, de csak a megfelelő devizabevétellel rendelkező hitelfelvevők számára, így összességében a hitelezésben számottevő visszaesést hozhat az év második fele. A lakáshitelek drágulásáról részletesebben épp ma írtunk:

2. Emelkednek a meglévő törlesztőrészletek

Másként hat a kamatkörnyezet emelkedése a már felvett hitelekre, hiszen ezek banki átárazását már aláírt szerződések korlátozzák. A lakossági jelzáloghitelek mintegy kétharmada legalább 5 éves kamatperiódusú, így ezek törlesztőrészletére rövid távon nem hatnak a kamatemelések, csak abban az esetben, ha a fordulónapjuk éppen erre az időszakra esik. A másik egyharmad a kamatstopban van benne éppen, róluk a következő pontban szólunk. A már felvett személyi kölcsönök, babaváró hitelek és CSOK-hitelek jellemzően a futamidő végéig fix kamatozásúk, így ezekre szintén nem hat a kamatkörnyezet emelkedése. A vállalati hitelek esetében már vegyes a kép, ugyanis az elmúlt két évben viszonylag sok NHP-s, MFB-s és Széchenyi Kártya hitelt vettek fel a jogosult kis- és középvállalatok, és viszonylag magas a piaci kamatozású, vagy éppen EXIM-es devizahitelek aránya is, ugyanakkor kétségtelenül léteznek BUBOR-hoz kötött konstrukciók is, nem is kis arányban. Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint tavaly ilyenkor a teljes vállalati hitelállomány 47 százaléka volt éven túl rögzített kamatozású, a maradék 53 százalék éven belüli, de ebben feltehetően a kamatkockázatot még kevésbé megérző devizahitelek is benne vannak. Alábbi ábránkon azt mutatjuk be, hogy kamatstop nélkül miként emelkedne a változó kamatozású hitelek jelzáloghitelek törlesztőrészlete. Minél hosszabb a hátralévő futamidő, annál nagyobb a törlesztőrészletek kamatérzékenysége.

kamat 3

3. Nő a kamatstop jelentősége és költsége

Január 1-je óta, jelen állás szerint december 31-éig a kormány által bevezetett kamatstop gátat vet a kamatok és a törlesztőrészlet emelkedésének a változó kamatozású jelzáloghitelek esetében. Ezért nem az aktuális BUBOR, hanem a tavaly október 27-én érvényes, valamivel 2% feletti BUBOR határozza meg a törlesztőrészletek alakulását. Akiknek október 27-e és január 1-je közé esett a fordulónapjuk, azoknak már január 1-jétől, akiknek pedig csak idén esedékes, azoknak az aktuális fordulónaptól számítva. Most már ott tartunk, hogy az elmúlt egy év kamatemelkedésének mindössze a 10%-a érvényesült a törlesztőrészletekben. Minél magasabb a BUBOR szintje, annál nagyobb a kamatstop jelentősége, és persze annál többe kerül a terhet viselő bankoknak. Ahogy múlt heti cikkünkben megírtuk, a Portfolio  bankoknak már havi 7,5 milliárd forintjukba kerül a kamatstop fenntartása, ebben azonban még nem számoltunk a jegybank legfrissebb kamatemelésével. Mivel az áltagos figyelembe veendő BUBOR most már 11% felett jár, ezért a nagyjából 1500 milliárd forintos kamatstopos hitelállományon a jelenlegi kamatszint mellett már évi 9% körüli vesztesége keletkezne a bankoknak, ami évi csaknem 140 milliárd forintot, havi több mint 11 milliárd forintot jelent.

kamastop

4. Emelkednek a betéti kamatok

Az állami-jegybanki hitelprogramok tovagyűrűző hatásának és az ügyfelek járvány alatti tartalékoló magatartásának köszönhetően a bankok ma jelentős likviditási tartalékokkal rendelkeznek, hitel/betét arányuk az egészségesnek mondható 100%-tól jelentősen elmarad (jellemzően 60-70%). Ráadásul nagyon magas, a háztartások esetében például 80% feletti a lekötés nélküli betétek aránya, amire nem szokás nullánál sokkal magasabb kamatot fizetni. A betéti megtakarítások kereslet-kínálati szabályaival magyarázható tehát elsősorban, hogy nem kapkodnak a bankok az új ügyfélforrásokért, így a kamatkörnyezet emelkedése csak részlegesen érvényesül a betétek árazásában. Az MNB már azt is közli, hogy a háztartási betéteken belül a lakossági (vagyis pl. önálló vállalkozásokat, nonprofit szervezeteket nem tartalmazó) betétekre átlagosan mennyit fizetnek a bankok. Míg a vállalati betétekre 5,7%-ot fizettek májusban a bankok, a lakosságiakra csak 2,8%-ot (a teljes háztartási átlag 3,9% volt). Mint látható, van tehát emelkedés a betéti kamatoknál (a vállalatiak esetében ez gyorsabb és nagyobb), de ennek mértéke egyelőre messze elmarad a bankközi kamatok emelkedésétől. Ahogy azonban a hitelek esetében is van késleltetési hatás, úgy a betéteknél is, ezért ha nem is hasonló mértékben, de a betétek kamata is tovább emelkedhet, különösen az ezt ügyfélszerzésre felhasználó bankoknál.

5. Nő a maximális THM

A hitelek maximális THM-ét az alapkamathoz kötötték a jogalkotók. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009/CLXII-es törvény szerint a hitelező a fogyasztóknak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója (THM) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét, vagyis főszabály szerint a THM maximális értéke a jövő kedden életbe lépő új alapkamat mellett 33,75 százalék lehetne (de nem ennyi lesz, lásd alább). Van néhány kivétel a törvény szerint, ahol magasabb is lehet a THM: a hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, a kézizálog fedezete mellett, valamint a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében nyújtott hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét, vagyis e hitelek esetében 48,75 százalék lenne a maximum. Van azonban egy fontos szabály: a maximális THM-nél az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, ez irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára, a jövő héten életbe lépő új kamatszint tehát egyelőre nem játszik. Tavaly június 1-jén 0,6%, idén pedig 5,9% volt az alapkamat, vagyis a főszabály szerinti maximális THM egy éve még 24,6%, most viszont már 29,9%. Hitelkártyák, áruhitelek esetében tavaly ilyenkor 39,6%, most pedig 44,9%, efölött beszélhetünk illegális, uzsora kamatról.

6. Emelkednek a késedelmi kamatok

A hitelek késedelmi kamatának a mértékét is – ha csak másképp nem állapodnak meg a felek – törvény szabályozza. A Polgári Törvénykönyv szerint forinttartozás esetén a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell fizetni, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Ha tehát valaki az idei második félévben esik késedelembe egy kamatmentes tartozásával, akkor 7,75%-os késedelmi kamatot kell utána fizetnie, a jövő héttől érvényes 9,75% még nem játszik. Ha viszont a jogosultnak, például banknak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a fenti alapkamattal meghatározott kamatot köteles fizetni. Az ebben a félévben keletkező késedelmes tartozás teljes késedelmi kamata tehát legalább az ügyleti kamat + 2,58%, de legalább 7,75%. Egy évvel ezelőtt ez még ügyleti kamat + 0,3%, de legalább 0,9% volt.

7. Drasztikusan megdrágul a gyermektelenség a CSOK-nál

A CSOK már meglévő gyermekekre is igénybe vehető, de sokan „megelőlegezett CSOK”-ként, vagyis előre vállalt gyermekek után veszik igénybe. Egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év, a legalább három gyermek után igényelhető 10 milliós CSOK esetében – gyermekszámtól függetlenül - 10 év alatt kell teljesíteni a vállalást. Ha ez akár a gyermek meg nem születése, akár válás miatt meghiúsul, büntetőkamattal kell visszafizetni a már igénybe vett támogatást (örökbefogadás, halva születés vagy igénylői halál esetén teljesítettnek számít a feltétel). Az egy és két gyermek után igénybe vett CSOK-ot a Ptk. szerinti (fent részletezett) késedelmi kamattal, a 10 milliós CSOK-ot viszont annak ötszörösével növelten kell visszafizetni a gyermekvállalási határidő leteltét követő 120 napon belül. Mivel a CSOK ez esetben kamatmentes tartozásnak számít, lényegében az előző pont említett 7,75%-os késedelmi kamatról, illetve annak ötszöröséről, 38,75%-ról van szó. Ha – legrosszabb esetben - mind a három gyermek megérkezése elmarad, akkor ez csaknem 40 millió forint büntetőkamat megfizetését jelenti a 10 milliós CSOK visszafizetésén túl. Tavaly ilyenkor ez a büntetőkamat még szintén jóval kevesebb, „mindössze” 4,5 millió forint volt a jóval alacsonyabb, 0,9%-os félév eleji alapkamat miatt.

8. Nőnek a visszafizetendő kamattámogatások

Vannak hitelek, amelyek kamattámogatottak, a lakosság esetében ilyen a 0%-os kamatozású babaváró hitel, a 3%-os CSOK-hitel és a szintén 3%-os otthonfelújítási hitel. Az említett kamatszintek a kamattámogatás megléte esetén érvényesek. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, hogy a kamattámogatás elvész, és a már igénybe vett kamattámogatást vissza kell fizetni, a legnépszerűbbnek számító babaváró hitel esetében például ha 5 éven belül nem érkezik új gyermek, akkor az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 120 napon belül egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetni a kincstárnak. Az említett hitelek kamattámogatása az 5 éves ÁKK-hozamokat követi, amelyekre a bankok állampapírpiaci aktivitásán keresztül szintén hatással vannak a jegybanki kamatemelések. Múlt heti cikkünkben írtunk arról, hogy a gyermekvállalás elmaradása esetén egy idén júliusban felveendő babaváró hitel visszafizetendő kamattámogatása már 4,4 millió forint körül lesz, a hitel pedig a mostani kamatkörnyezetben 13%-os kamatozású „személyi kölcsönné” alakulna át.

9. Nő a befektetések elvárt hozama

A fent felsorolt konkrét, elsősorban a hitelpiacot érintő változások mellett a kamatkörnyezet emelkedése a befektetések piacára is átfogó módon, de kevésbé közvetlenül hat. Az állampapírpiaci hozamok és ezen értékpapírok árfolyama között fordított összefüggés áll fenn: minél magasabb a másodpiaci hozam, annál kevesebbet ér a már kibocsátott állampapír a befektetők számára. A befektetési alapok közül a legközvetlenebbül a rövid kötvényalapok esetében érvényesül ez az összefüggés: a kötvénypiaci hozamemelkedés rontja a kötvényalap teljesítményét. A hazai hozamkörnyezet emelkedése a részvényekben és céges részesedésekbe fektetők és a tulajdonosok hozamelvárásait is növeli, a cégértékelési modellekben alkalmazott diszkontfaktor emelkedik, a cégek értéke csökken, ami a részvényárfolyamokra is negatívan hathat, természetesen csak akkor, ha a hozamemelkedést a részvénypiac még nem egészében árazta be. A kötvény- és részvénypiacok romló teljesítménye természetesen a befektetési alapok mellett a nyugdíjpénztárak és életbiztosítások teljesítményére is negatívan hathat. Az ilyen befektetésekből nem most érdemes kiszállni, hiszen egy kötvény- és részvénypiaci fordulat (újbóli hozamcsökkenés és árfolyamemelkedés) később mindezt visszafordíthatja. A magasabb hozamkörnyezet elleni védekezés egyik megfelelő módja lehet intézményi és lakossági befektetők számára egyaránt a magasabb hozamú állampapírok vásárlása, és - különösen fix hozamú befektetés esetén – ennek lejáratig tartása. Részletesen itt írtunk erről. A lakosság körében egyik legnépszerűbb befektetés, a lakossági állampapírok esetében magas hozamú (de nem fix kamatozású) befektetésnek számít a PMÁP és a babakötvény, amelyek (késleltetve ugyan, hiszen az előző évi inflációt követik) a magasabb infláció hatása ellen is védelmet nyújtanak.

befektetés

10. Eredménysokk és változó mozgástér a pénzintézeteknél

A mindennapi pénzügyekre is hatással van, hogy a bankok milyen pénzügyi állapotban vannak. A magyar bankrendszer stabil, likvid és tőkeerős, eredményességére azonban számos csatornán hat a kamatkörnyezet emelkedése, és ez a hatás meglehetősen vegyesnek nevezhető: 1. A jegybanki kamatkondíciók emelkedése és a hozamkörnyezet emelkedése (a rövid távon nem átértékelődő állampapírok esetében) növeli a bankok kamatmarzsát és nettó kamatbevételét a jegybanki állományon és az állampapír-portfólión, különösen, ha továbbra is megmarad az alacsony betéti kamatok fenntartásának a lehetősége (nő a betéti marzs). Ezzel nő a bankok mozgástere és jövedelmezősége is. 2. Ugyancsak pozitív az átárazódó hitelportfólión realizált kamatbevételek növekedése (egészen addig, amíg törlesztenek az ügyfelek), de mint láttuk, rövid távon ez csak a hitelportfólió egy kisebbik részét érinti. 3. A kormány által bevezetett 250 milliárd forintos új különadóra rárakodó kamatstop-teher azonban az emelkedő kamatkörnyezetben egyre nagyobb, immár évi potenciálisan jóval több mint 100 milliárd forintos terhet jelent a bankrendszer számára, ami viszont csökkenti ezt a jövedelmezőséget. 4. A kamatkörnyezet jelentős vagy túlzott emelkedése ronthatja a bankok hitelezési aktivitását és hitelportfóliójának a minőségét, fékezheti üzleti növekedésüket és növelheti hitelezési veszteségeiket (különösen a kamatstopban nem érintett változó kamatozású hitelek esetében). 5. A magasabb inflációs környezetben egyébként is romlik az ügyfelek fizetőképessége és nő a bankok működési költsége, a jegybanki kamatemelés azonban ezt a negatív hatást közép- és hosszú távon mérsékelheti, amennyiben sikerül vele megfékezni a vágtató inflációt. Összességében egy mérsékeltebb kamatemelés még pozitívan hathat a bankok jövedelmezőségére, egy jelentősen és tartósan magasabb kamatkörnyezet azonban a gyengülő hitelezési aktivitáson és portfólióminőségén keresztül is ronthatja hosszú távú kilátásaikat és a gazdaságban betöltött szerepüket.

Címlapkép: Getty Images

tőzsde részvény
Mol Dunai Finomító Dufi benzinkút kőolajfinomító
cser-palkovics andras
zaporizzsjai-atomeromu-ukrajna

Holdblog A pénz valódi értéke

(Archívumunkból 2019)   Értékalapú befektetőként törekednünk kell arra, hogy olcsó eszközöket tartsunk a portfóliónkban....

Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
nagy márton