zivatarmagyar
Bank

Vérzivataros hónapoknak nézünk elébe, a lakáshiteleknél már eljött az igazság pillanata

Palkó István
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.

Kedden tette közzé az MNB a magyar bankszektor júniusi hitel- és betéti statisztikáit, és ezzel teljessé váltak 2022 első félévének előzetes statisztikái. Első ábránk arról árulkodik, hogy látványos visszaesésről nincs szó, de lakáshitelből, babaváró hitelből és úgy általában háztartási hitelből is kevesebb „fogyott” júniusban, mint egy évvel korábban.

Az év első fele ettől függetlenül még nagyon erős volt. Idén eddig 30%-kal több lakáshitelt vettünk fel, mint egy évvel korábban, és 23%-kal több személyi kölcsönt, mint 2021 első felében. A lakossági hitelpiac fő motorjai közül egyedül a babaváró hitelek kihelyezése csökkent, 22%-kal. A félév egészével szemben csak júniusban a lakáshitelek már 6%-os, a jórészt szintén lakáscélra felhasznált babaváró hitelek 29%-os visszaesést mutattak, és csak a személyi kölcsönök nőttek még 9%-kal az egy évvel korábbihoz képest.

Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest
  Lakáshitel Személyi kölcsön Babaváró hitel Egyéb Összesen
Kumulált idei 29,7% 23,0% -22,0% -11,9% 11,4%
Június -6,2% 9,2% -28,7% 11,5% -5,6%
Forrás: MNB, Portfolio          

A magas infláció, a fokozatosan 10% feletti kamatkörnyezet, az energiaárak elszállása és a gazdasági kilátások romlása miatt van rá esély, hogy az idei első félévre úgy fogunk visszatekinteni, mint a 2013 óta tartó lakossági hitelboom utolsó erős félévére. Ha a nominális lakásárakban nem is feltétlenül, a lakástranzakciók csökkenő számában ez szintén érződhet majd.

A lakáshiteleket közelebbről megvizsgálva az látható, hogy eltűnőben van a statisztikákból az április óta lényegében már nem igényelhető Zöld Otthon Program pozitív hatása. Sőt, negatív hatás érvényesül: a program miatt az év első felére előrehozott lakáskereslet most szintén negatívan hat az új kihelyezésekre. A piaci kamatozású lakáshitelek új kihelyezése júniusban 23%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ami pedig a kamatok emelkedésének is betudható.

Júniusban már 6,6%-os átlagkamattal köttettek meg a piaci kamatozású háztartási lakáshitel-szerződések, szemben az egy évvel korábbi 3,9%-kal. Egy 20 milliós, 20 éves lakáshitel esetében ez 120 ezerről 150 ezer forintra emelkedő törlesztőrészletet jelent.

A Zöld Otthon Program hatására a lakáshitelezés nagyon eltolódott tavasszal a végig fix kamatozású hitelek irányába, ebben azonban június már némi visszarendeződést hozott: arányuk a májusi 52%-ról 45%-ra csökkent, elsősorban a 10 éves kamatperiódus javára.

Hasonló visszarendeződést figyelhetünk meg a felhasználási cél szerint is: tavasszal volt olyan hónap (április), amikor a lakáshitelek 47%-a új lakás építésére vagy vásárlására ment, júniusban az arányuk utoljára tavaly látott szintre, 29%-ra csökkent.

A lakáshiteleknél erőteljesebb drágulás látható most már a fogyasztási hitelek esetében: a személyi kölcsönök júniusi átlag 15,2%-os THM-e 3,1 százalékponttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlag 8,6%-os THM-e 2,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A lakáshitelek esetében érvényesül az a mintegy 3 hónapos késleltető hatás, amiről a banki ajánlatok alapján legutóbb itt írtunk.

A magyar háztartások teljes banki hiteltartozása 9530 milliárd forinton állt év közepén, ebből 4805 milliárd forintot a lakáshitelek, 1682 milliárdot a babaváró hitelek, 1190 milliárdot a személyi kölcsönök tettek ki. A teljes háztartási hitelállomány éves növekedése a korábbi kétszámjegyű ütemről 9,0%-ra lassult.

Ami a bankbetéteteket illeti, szokatlanul csendes volt a június hónap: szinte ugyanannyi betétet vett fel a lakosság a bankoktól, mint amennyit elhelyezett, és ez mind a forint-, mind a devizabetétekre igaz volt.

Most már a betéti kamatok emelkedése is egyértelműen elindult: miközben a vállatoktól 6,5%-os, a háztartásoktól 4,7%-os átlagkamattal fogadtak be lekötött forintbetétet a bankok, utóbbin belül az (önálló vállalkozók, nonprofit szervezetek nélkül vett) lakossági statisztika 3,8%-os átlagkamatot mutat.

13 269 milliárd forintot tartottak bankszámlán a háztartások június végén, ennek 81,6%-a továbbra is lekötés nélküli számlaösszeg. A lekötött betétek állománya még csökkent is 1,3%-kal az elmúlt egy évben, miközben a teljes háztartási betétállomány lassulva ugyan, de 12,3%-kal gyarapodott.

A vállalati hitelezés szempontjából erős volt a június hónap: a program előző, kedvezőbb változatának kifutása miatt ekkor köthették meg a legtöbb hitelszerződést a Széchenyi Kártya Programban is.  Mindent egybe véve 276 milliárd forinttal több hitelt vettek fel júniusban a cégek, mint amennyit törlesztettek, ennél nagyobb nettó hitelfelvételre utoljára a Növekedési Hitelprogram kifutása miatti tavalyi októberi szerződéskötések idején volt példa.

A vállalati hitelpiacon egyelőre nincs lassulás, csak elmozdulás a drága piaci felől az olcsóbb támogatott hitelek felé, illetve a drágább forinthitelek felől az olcsóbb devizahitelek felé. Forinthitelből azonban még így is 911, devizahitelből 493 milliárd forinttal vett fel többet a vállalati szféra az elmúlt 12 hónapban, mint amennyit törlesztett.

A vállalati forinthiteleket átlagosan 8,3-9,0 százalékos, az euróhiteleket 1,7-1,8 százalékos kamattal nyújtották a bankok júniusban.

A vállalatok hitelállományán belül a legnagyobb összeggel a forint folyószámlahiteleké nőtt júniusban, ezt az éven belüli, illetve az 1-5 éves futamidejű forinthitelek követték. Az elmozdulás rávilágít a kedvezményes hitelprogramok jelentőségére is. A vállalati devizahitek aránya egy év alatt 37%-ról 40%-ra nőtt, az éven túli lejáratú vállalati hiteleké 79%-ról 78%-ra csökkent. A teljes vállalati hitelállomány egy év alatt gyorsulva, 17%-kal bővült, ellentétben a háztartási hitelállománnyal, amelynek, mint láttuk, csökkent a növekedési dinamikája.

A hitellel való ellátottságnak is köszönhetően az elmúlt egy évben 21%-kal 14 425 milliárd forintra bővült a vállalatok betétállománya, azonban ez 2021 második felének köszönhető, az elmúlt 6 hónapban ugyanis 1%-kal csökkent a vállalatok betétállománya, amiben a működési és beszerzési költségek emelkedésének, az inflációnak is lehetett szerepe.  

Címlapkép: Getty Images

Budapest városkép lakás
fehér ház amerika elnök fehérház
3-as metró forrás bkk

Holdblog Mi is a Goldilocks?

Archívumunkból (2020) A tőkepiaci szaksajtó rendszeresen emlegette az elmúlt években, hogy épp "Goldilocks" gazdaság...

Holdblog Joe Biden mélypontja

Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
kína