pénzfelvétel
Bank

Valami nagyon bűzlik a magyar bankbetétek körül

Palkó István
A magyar bankok vezetői szeretnek azzal büszkélkedni, hogy az MNB statisztikája szerint már a lakossági betétek kamata is szépen emelkedik, nemcsak a hiteleké. Ehhez képest a kamatvadász földi halandók nagyot csalódhatnak, amikor átnézik a bankok többségének betéti hirdetményeit: csak egy-két kisebb banknál találnak olyat, amely egyáltalán elérné az MNB statisztikája szerinti 3,8%-os lakossági átlagkamatot. A bankszektor egészére kiterjedő lakossági betéti kamatverseny tehát továbbra sincs, ennek okai viszont nagyon is érthetők.

Kamatpadló helyett banki különadó

Az MNB részéről sok kritika érte az elmúlt hónapokban a bankokat, hogy miközben a hitelkamatokat emelik, a lakossági betéti kamatoknál nem követik kellő mértékben a jegybanki kamatemeléseket, vagyis nem érvényesül megfelelően a monetáris transzmisszió. „A jegybank a monetáris transzmisszió működését folyamatosan monitorozza, és a szükséges esetben a továbbiakban is kész a megfelelő részpiacokon a transzmisszió javítását célzó lépések megtételére” – mondta már februárban Virág Barnabás, a jegybank alelnöke, szavai miatt a piacon még egy mesterséges „kamatpadló” bevezetése miatt is aggódni kezdtek.

Kamatpadló helyett bankadó lett a sztori kifejlete: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal indokolta az alig 60 milliárdos „eredeti” bankadóra új teherként rárakódó 250 milliárd forintos „extraprofit adó” bevezetését, hogy az akkor 0,3%-os átlagkamat mellett gyűjtött lakossági forrásokat 7% környékén tudják a bankok kihelyezni, és ebből extraprofitjuk keletkezik. A kormány tehát formálisan lefölözte azt a pluszt, amely az emelkedő pénzpiaci és hitelkamatok, illetve az alacsonyan ragadt betéti kamatok különbözeteként a bankoknál keletkezett. Pontosabban a betéti marzs tágulását (vagy annak egy részét), amely definíciószerűen a bankközi kamatok és a nekik megfelelő lejáratú betétek átlagkamatának átlagos különbsége, és emelkedő kamatkörnyezetben valóban a banki profittermelés egyik legfontosabb forrása szerte a világon. Legalábbis átmenetileg, amíg a betéti kamatok fel nem zárkóznak.

Csalóka statisztika

Az MNB új lekötött betéti szerződésekre vonatkozó statisztikája ugyanakkor azt sugallja, hogy mára már részben oldódott a helyzet a banki árazásban is: ha késéssel és kisebb mértékben is, de a statisztika alapján követik a bankok a kamatkörnyezet emelkedését a betéteknél is. Miközben az alapkamat a tavaly június közepi 0,9%-ról 10,75%-ra emelkedett, aközben

  • az újonnan lekötött háztartási forintbetétek átlagkamata a tavaly júniusi 0,3%-ról 4,7%-ra nőtt,
  • ezen belül (az önálló vállalkozások, nonprofit szervezetek nélkül számított) lakossági forintbetétek átlagkamata 0,3%-ról 3,8%-ra emelkedett,
  • az újonnan lekötött vállalati forintbetétek átlagkamata pedig 0,6%-ról 6,5%-ra növekedett.

Egyértelmű persze, hogy mindegyik messze van a 10,75%-os alapkamattól, de legalább valamit átadnak a bankok a betéteseiknek is a kamatkörnyezet emelkedéséből. Csakhogy a banki kondíciók a betéti hirdetményekben nem ezt mutatják.

A Bankmonitor Bankbetét Keresője alapján megnéztük, egyszeri 1 millió forintot 1 évre melyik banknál mekkora kamattal tudunk elhelyezni anélkül, hogy valamilyen befektetéssel (pl. befektetési alap) kombinálnánk, vagy rendszeres befizetésű megtakarítási számlát nyitnánk. A magasabb kamatok elérésének a legtöbb banknál így is feltételei vannak, de most ezekkel nem bonyolítjuk a képet, minden egyes banknál az elérhető legmagasabb forintkamatot mutatjuk be. Látható, hogy

még e bankonként legmagasabb betéti kamatok súlyozatlan átlaga is csak 1,72%, ami messze elmarad az MNB által már június hónapra kimutatott 3,8%-tól.

(Feltűnő lehet a MagNet Bank és a Gránit Bank magas betéti kamata: előbbi esetében változó kamatozású termékről van szó, amelynek részleteiről Posch Richárd, a társaság banküzleti igazgatója néhány hónapja beszélt a Portfolio-nak, utóbbi pedig épp ma jelent meg, és meglévő, valamint új ügyfelek számára is elérhető.)

Legmagasabb lakossági betéti kamatok 1 millió forint 1 évre történő lekötése esetén
Bank EBKM
MagNet Bank 9,25%
Gránit Bank 8,00%
OTP Bank 2,50%
Takarékbank 1,10%
UniCredit Bank 0,25%
MKB Bank 0,15%
Erste Bank 0,10%
CIB Bank 0,03%
Raiffeisen Bank 0,01%
K&H Bank 0,01%
Súlyozatlan átlag 1,72%
Forrás: Bankmonitor, Portfolio

Akkor hogy jön ki a magasabb betéti átlagkamat?

Amikor tehát cikkünk címében azt írtuk, hogy valami nagyon bűzlik a magyar bankbetétek körül, akkor arra gondoltunk, hogy bár a magyar bankok vezetői szeretnek azzal büszkélkedni, hogy az MNB statisztikája szerint már a lakossági betétek kamata is szépen emelkedik, ők maguk is jól tudják, hogy saját bankjuknál jellemzően ebből alig igaz valami a hirdetmények alapján, legalábbis az átlagos lakossági ügyfelek számára elérhető betétek szintjén. De akkor mégis, hogy jön ki az MNB statisztikai átlaga? Három eltérő tippünk volt (amelyek nem zárják ki egymást):

  • privátbanki ügyfelek a banki hirdetményekben szereplőnél jóval magasabb kamattal, egyedi árazás mellett helyezik el nagy tömegben lekötött betétben a pénzüket, más ügyfelek pedig alig választanak ilyet,
  • a magasabb hozamú befektetésekkel kombinált megtakarítási termékek húzzák fel nagyon az átlagot,
  • valójában a magasabb kamatot kínáló kisebb méretű bankok mozgatják a piacot, hiszen új szerződések átlagkamatáról beszélünk, így náluk koncentrálódhatnak az új elhelyezések.

Az utóbbi két feltételezést el is vethetjük, egyrészt azért, mert a befektetési hozamokat nyilvánvalóan nem tartalmazzák a betéti kamatstatisztikák, másrészt pedig azért, mert az MNB statisztikái alapján az új betéti szerződések összege jóval nagyobb, mint amire a magasabb kamatot kínáló, de kisebb méretű bankok reálisan ügyfélforrásként bevonnak.

Megkérdeztük ezért az MNB-t, miért tér el ennyire a statisztika a banki kondíciós listáktól, elképzelhető-e hogy valamilyen statisztikai jellegű hibáról van szó. Válaszukban azt írták, „az MNB statisztikai publikációi a hitelintézetek teljes körű (minden hitelintézetre kiterjedő) kötelező adatszolgáltatásain alapulnak, amelyeket a jegybank folyamatosan ellenőriz. A közzétett kamatlábak az adatszolgáltatók többszörösen súlyozott átlagos mutatóit tartalmazzák. Az MNB által a "A háztartások forintbetét és forinthitel átlagkamatok alakulása” című idősorban közzétett, új betétlekötésekhez tartozó, lakossági szektor számára biztosított átlagos évesített betéti kamatláb helytálló. A magasabb átlagkamatot részben nagy összegű hónapon belüli betétlekötéseinek hatása okozza, amelyek többszöri lekötés esetén többszörös súllyal vesznek is részt az aggregált átlagkamat számításban, másrészt 2022. júniusban nagy treasury betétlekötések is történtek, amelyek tovább fokozták a hatást. Ezért érdemes lehet a hóvégi állománnyal súlyozott kamatlábak alakulását is figyelembe venni.”

Magyarán, mivel lakossági ügyfelekről van szó, elsősorban privátbanki ügyfelek egyedi ajánlat alapján és rövid időre, akár hónapon belüli lekötései mozgathatják jelentősen a statisztikát. Az MNB válaszában említett, hó végi állománnyal súlyozott kamatlábakat alábbi ábránkon mutatjuk be. Mivel ezek a teljes állománnyal súlyozott átlagkamatok, ezért eleve lassabban változnak, mint az új szerződések átlagkamatai, a hónapon belüli lekötések torzító hatása azonban nem érvényesül bennük. Ez alapján elmondható, hogy

egy átlagos lakossági látra szóló forintbetétre 0,15%-os, egy lekötöttre pedig 1,39%-os kamatot fizetnek a bankok, ezek mindössze 12, illetve 86 bázispontos emelkedést jelentenek egy év alatt.

E betétek állománya is azt mutatja, hogy a lakossági ügyfelek nem rohanták meg a bankokat azért, hogy lekössék a bankszámlán lapuló megtakarításaikat.

A LEKÖTÖTT HÁZTARTÁSI FORINTBETÉTEK TELJES ÁLLOMÁNYA EGY ÉV ALATT MÉG CSÖKKENT IS 1,6%-KAL, ÉS A TELJES HÁZTARTÁSI BETÉTÁLLOMÁNY MINDÖSSZE 16%-ÁT KÉPEZTE: JÚNIUS VÉGÉN 2168 MILLIÁRD FORINTON ÁLLT.

Az MNB által említett hónapon belüli lekötések arra is magyarázatot adhatnak, hogy miért nem nő a lekötött betétállomány, miközben a szerződéses összegek jelentősen emelkedtek az elmúlt hónapokban.

A bankok tehát jól láthatóan nem szorulnak rá arra, hogy magas kamatokkal, tömegszerűen versenyezzenek az ügyfelekért, még ha a statisztikák azt is sugallják, hogy ebből valami elindult. A június végén összesen 10 827 milliárd forintra rúgó látra szóló betétállomány a nulla közel kamat ellenére is 15,9%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban.

A bankok likviditási helyzete intenzív betéti verseny nélkül is kiváló: likviditásfedezeti (LCR) mutatójuk a szabályozói minimum 235%-án állt március végén, konszolidált (vagyis a külföldi hitel- és betétállományokat is tartalmazó) hitel/betét arányuk pedig biztonságosan alacsony, 80% volt.  

Címlapkép: Getty Images

új építésű lakás
repulo_legitarsasag_repter_kifutopalya
orosz finn határ háború
lng gáz tartályhajó

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Credit and Trade Finance Manager

Credit and Trade Finance Manager

CDD Manager

CDD Manager
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
tablet adat digitális fintech