válság
Bank

Megérkezett a hitelválság? Csúnya adatokat közölt az MNB

Palkó István
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.

Csütörtökön reggel közzétette a magyar bankszektor szeptemberi hitelpiaci és betéti statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Felemásak az adatok: a lakosság esetében általánosan romlott a helyzet, miközben a vállalatoknál még sok szempontból javult. Elmondható, hogy

a bankszektor első körben a lakossági hitelezés lassulásán érzékeli igazán a kibontakozófélben lévő válságot.

Lakossági hitelek: egyre csúnyább a kép

167 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek szeptemberben a háztartások, ezen belül 79 milliárdnyi lakáshitelt, 39 milliárdnyi személyi kölcsönt, 32 milliárdnyi babaváró hitelt és 17 milliárdnyi egyéb hitelt vettek fel. Mindegyik kétszámjegyű visszaesést jelez az egy évvel korábbihoz képest.

Míg a lakáshitelezés idén még 7%-os pluszban van, szeptemberben már 38%-os visszaesést mutatott. A személyi kölcsönök idén még 12%-ot nőttek, szeptemberben viszont már 16%-kal visszaestek. A babaváró hitelek kihelyezése régóta csökken: idén eddig 24%-os, szeptemberben már 32%-os volt a mínusz.

Háztartási hitelek új kihelyezésének változásaaz előző év azonos időszakához képest
  Lakáshitel Személyi kölcsön Babaváró hitel Egyéb Összesen
Kumulált idei 6,7% 12,4% -23,8% -27,3% -11,9%
Szeptember -38,3% -15,8% -32,4% -48,2% -34,3%
Forrás: MNB, Portfolio          

2019-ben egy olyan hitelboom kezdődött a magyar lakosságnál, ami nominálisan is meghaladta a 2008-as korábbi csúcsot. Úgy néz ki, hogy ennek a járvány által kettészakított, de mintegy három évig tartó lakossági hitelboomnak vet véget a megemelkedett inflációs és kamatkörnyezet, illetve az energiaválság.

Az első félév lakáshitelezési statisztikáit a napokban tette közzé a KSH, tanulságait itt foglaltuk össze:

Aki csak teheti, támogatott hitelt vesz fel: a kétgyermekes CSOK-felvevők 10, a legalább háromgyermekesek 15 millió forint erejéig élhetnek a fix 3%-os kamat előnyeivel, ugyanez igaz az otthonfelújítási kölcsönre is, amely azonban kevésbé népszerű most, hogy az otthonfelújítási támogatás jövő évi sorsa egyelőre erősen kérdéses.  

Szeptemberben az új lakáshitelek 33%-a volt már kamattámogatott hitel, ezek új kihelyezése 7%-kal még nőtt is egy év alatt, miközben a piaci kamatozású lakáshiteleké 49%-kal (!) visszaesett.

A támogatott hitelek természetesen azért népszerűek, mert a piaci kamatozású lakáshitelek egyre drágábbak: szeptemberben már 7,8% volt az újonnan felvett lakáshitelek átlagkamata, szemben az egy évvel korábbi 4,2%-kal. Ahogy több alkalommal írtunk róla (legutóbb itt), a magyar lakáshitelek piacán további jelentős drágulás várható, így érdemes előre hozni a hitelfelvételt.

A választott kamatperiódus szempontjából a Zöld Otthon Program kifutása után stabilizálódni látszódnak az arányok: az új lakáshitelek csaknem 30%-a végig fix kamatozású, csaknem 40%-a pedig 10 éves kamatperiódusú.

A felhasználási célokban érvényesül a családtámogatások hatása, szeptemberben például a lakáshitelek 17%-át új lakás vásárlására, 13%-át pedig építésre vagy bővítésre vették fel. Az új lakások aránya magasabb a hosszabb távú átlagnál, az építések várható visszaesésével azonban csökkenhet.

Nemcsak a lakáshitelek drágulnak, hanem a fogyasztási hitelek is: miközben az új lakáshitelek átlagos THM-e egy év alatt 4,7%-ról 9,3%-ra emelkedett, a személyi kölcsönöknél még nagyobb mértékben, 12,3%-ról 17,2%-ra ugrott.

A hitelfelvételek összege most még meghaladja a hiteltörlesztésekét, így a teljes lakossági hitelállomány nő. Szeptember végén 9829 milliárd forint volt a bankok háztartási betétállománya, ami lassuló, 8%-os éves növekedést jelent. A lakáshitelek állománya 10%-kal 4916 milliárdra emelkedett.

Lakossági betétek: csak keveseknek járnak a magas kamatok

Nem túl rózsás a kép a lakossági betéteknél sem.

Szeptember már az ötödik olyan hónap volt idén, amikor több pénzt vettünk fel a bankokból, mint amennyit elhelyeztünk.

A forintbetéteknél 136 milliárd forint volt a szeptemberi mínusz, a devizabetéteknél pedig 13 milliárdos plusz jött össze.

Az MNB statisztikái első ránézésre azt sugallják, hogy látványosan emelkednek a betéti kamatok a lakosságnál is, az új szerződésekre fizetett 8,9%-os átlagkamat azonban a széles tömegeknél nem jellemző, ez néhány kisebb méretű banktól eltekintve a legtöbb helyen privátbanki ügyfelek kiváltsága. Az állományi átlag ezért többet mond:

átlagosan mindössze 2,7%-os kamatot fizetnek a háztartásoknak a bankok a lekötött betétekre.

Az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. Szeptember végén 13 407 milliárd forintot tartottunk a bankszámlákon, ami még 11,0%-os emelkedést jelent, a mindössze 18,6%-os arányt képviselő lekötött betétek állománya viszont stagnált.

Vállalati hitelek: nagy a pörgés a bankoknál

Miközben a lakossági hitelezés már egyértelmű visszaesést mutat, a vállalati, különösen a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésnek a támogatott hitelek erőteljes támaszt adnak. A Széchenyi Kártya Program MAX különböző termékeire például július végétől október közepéig több mint 13 ezer hitelkérelmet fogadtak be 575 milliárd forintot meghaladó értékben – közölte két hete a programot koordindálnó KAVOSZ. Jelentős szerepe lehetett a programnak abban, hogy az elmúlt hónapokban is erőteljes volt a hitelkiáramlás a bankoknál.

Az elmúlt egy évben 1075 milliárd forinttal több forinthitelt és 627 milliárddal több devizahitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek. Látszik alábbi ábránkon is, hogy a kamattámogatott forinthitelek mellett a devizahitelek jelentősége is nő, persze csak azon vállalatoknál, amelyek természetes devizafedezettel (devizabevétellel) rendelkeznek. Az exportőrök hitelkilátásairól szerdán Kisgergely Kornél, az EXIM vezérigazgatója nyilatkozott a Portfolio-nak.

Alábbi ábránkon jól látható, hogy a piaci forinthitelkamatok a vállalatok esetében még jobban elszálltak, mint mondjuk a lakossági lakáshitelezésben. A rövid lejáratú hiteleket leszámítva nem várható nagy kereslet ezek iránt a cégek részéről az előttünk álló időszakban.

Végezetül összefoglaltuk, miként változtak az egyes hitel- és betétállományok. Ha csak az orosz-ukrán háború kezdete óta eltelt hét hónapot nézzük, elmondható, hogy a vállalatok hitelállománya 16%-kal, betétállománya pedig 11%-kal nőtt, különösen előbbi nevezhető kimagasló bővülésnek, és csak kisebb részben magyarázza a devizahitelek átértékelődése. A háztartások hitelállománya ugyanezen hét hónap alatt mindössze 5%-kal nőtt, betétállománya pedig 1%-kal még zsugorodott is.

Címlapkép: Getty Images

bull vs bear
Benzinkút
Microsoft logó felhőszoftver
nyugdij-2022-nyugdijemeles-nyugdijpremium-nyugdij-utalas-2022-mikor-jon-a-nyugdij-nyugdijasok-nyugdij-inflacio-nyugdij-rezsiemeles-nyugidjrendszer-nyugdijkorhatar
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
covid kórházi dolgozó