Harmati László Erste
Bank

Felére zuhan a lakáshitelezés, de nem akarjuk leépíteni a hitelgyárat (Interjú)

Palkó István
A tavalyi 1200-1300 milliárd forint után idén csak 600-700 milliárd forint lakáshitelt vehet fel a magyar lakosság – vetíti előre Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Ha egy hitelpiac hirtelen a felére csökken, akkor az értékesítők számára alternatív jövedelemforrást és feladatokat kell találni, az Ersténél már dolgoznak ezen. Nagy eltérés a 2008-as pénzügyi válsághoz képest, hogy most nem támaszkodhat a bankszektor a megtakarítások jelentős növekedésére, hiszen az infláció felemészti ezeket. E témák mellett a statisztikai alapú értékbecslés és a földhivatali digitalizáció szükségességéről, valamint az idei év négy nagy banki innovációs irányáról is beszélgettünk az interjúban.

Kevesebb mint felére zuhant év/év alapon a lakáshitelek új kihelyezése Magyarországon. Hogy értékelik a helyzetet az Erste Banknál?

A magyar lakossági hitelpiacot hihetetlenül nagy volatilitás jellemzi: gyorsan felfelé ívelő szakaszok és hirtelen beesések, kiugrások és hosszú korrekciók váltogatják egymást. 2008 után 30% fölé is felment egy ideig a lakossági hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a korábbi hitelboom, a GDP visszaesése és a devizahitelek átértékelődése miatt. Az elmúlt öt évben viszont a jelentős nominális növekedés ellenére még mindig csak 16-17 százalék környékén járunk, mintha alig léptünk volna előbbre, hiába élénkítette az állam a piacot. A lakáspiacon a vágtató infláció és a magas kamatkörnyezet most alacsonyabb befektetői érdeklődést, a lakhatásukat keresők számára pedig kivárást hozott A helyzetet az árak már megindult korrekciója mellett a kamatcsökkenés oldhatja meg. Az energiaárak robbanása a lakáspiac számára is nagy sokkot jelent.

Korábban a lokáció számított leginkább, most legalább annyira az energiahatékonyság: a rezsi minden visz, ez alakítja a keresletet.

A magas kamatok, a megnövekedett megélhetési költségek és a bizonytalan kilátások együttesen gyenge idei évet vetítenek előre, különösen a lakáshitelezésben.

Mit jelent ez a számok nyelvén, és mikor állhat ismét növekedési pályára a lakossági hitelezés?

Úgy tűnik, a pandémia már letesztelte a hitelpiac minimumát: mintegy 50%-nál nagyobbat tartósan nem fog esni a lakáshitelezés, hiszen még a pandémia legnehezebb időszakában is volt ekkora a forgalom.

A tavalyi 1200-1300 milliárd forintos új kihelyezés helyett 600-700 milliárd forintot hozhat idén a lakáshitelpiac. A folytatódó, legalább 25-30%-ban lakáscélhoz társfinanszírozó babaváró hitel támogatásával ennyi mindenképpen hozható. A fogyasztási hitelkeresletben várhatóan kisebb lesz az esés, ez már 2022 utolsó negyedévében is látható volt, itt a kockázati étvágy csökkenése lehet szektorszinten korlátos. Itt erős támasz a digitalizáció, az adat alapú, gyorsan hozzáférhető digitális személyi kölcsönök bár kisebb átlagos hitelösszeggel, de egyre meghatározóbb részei a folyósításnak. A magyar Erste esetén már a személyi kölcsönök csaknem egyharmada ilyen.

harmati laszlo-20

A fogyasztási hitelek és a babaváró esetében valóban lassabb csökkenést látunk, mint a lakáshiteleknél. Az infláció generálta nagyobb finanszírozási igény vagy a recessziós bizonytalanság mozgatja inkább ezt a részpiacot?

Az infláció nyilvánvalóan növeli a fogyasztási hitelek iránti keresletet, de a személyi kölcsönök is drágák már annyira, hogy a kamatszintnek viszont kereslet-visszafogó hatása legyen. A magas kamatok egyik következménye lesz, hogy az utóbbi három évben csendesen, de szépen erősödő szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca erősödni fog, hiszen ez a piac továbbra is rendelkezésre áll. Arra nem számítok, hogy visszatérne a 2008 előtti boom. Már csak azért sem, mert mindenki tanult abból, hogy a szabad felhasználású hitel kockázatosabb, mint egy lakáshitel. De akkor sem önmagában a szabad felhasználású jelzáloghitellel volt gond, hanem azzal, hogy devizában és nem megfelelő adósságfék szabályok mellett lettek kihelyezve.  Látok tehát itt még növekedési potenciált,

szerencsés esetben ezek a konstrukciók adhatnák a jelzálog-hitelpiac akár 15-20 százalékát is.

A kormány utolsó pillanatos döntésével megmaradt a családtámogatások többsége, de egyre inkább elinflálódik ezek összege, és a miniszterelnök karácsonyi nyilatkozata arra utal, év közben jöhet a CSOK átalakítása. Hogy értékeli az elmúlt hetek történéseit, és miként változtatna a támogatásokon?

Mindenkinek az az érdeke, hogy kiszámítható, hatásos és fenntartható támogatási rendszerben éljünk. A hitelpiaci volatilitást nem egyszer okozta már az, hogy a támogatások fenntarthatatlanná váltak. A babaváró hitel nagy támaszt jelent most a lakossági hitelpiac számára, hatása anticiklikus a zuhanó hitelkereslet idején. Többen arra számítottunk, hogy csak célzottabban, kifejezetten lakáscélra szűkítik a felhasználási körét, a kiszáradó hitelpiacon jó, hogy nem ez történt, bízunk benne, hogy fenntartható is marad.

Beszélgetésünk elején említette, hogy káros a nagyfokú volatilitás, ami a hazai lakossági hitelezést jellemzi. Ebbe az is beletartozik, hogy most fölös kapacitások alakultak ki a piacon, és leépítések jöhetnek idén a bankszektorban?

Ha egy hitelpiac hirtelen a felére csökken, különösen a lakáshitelezésben, amely legalább fele részben ügynöki csatornákon zajlik, akkor ezen értékesítők számára alternatív jövedelemforrást kell találni. Ez nagyon nehéz ilyenkor, amikor a megtakarítások is csökkennek, és a hitelpiac is lefelé megy, de azt hiszem találtunk rá megoldást. Ami a fióki tanácsadókat illeti, az ő esetükben könnyebb a dolgunk, mert a jelzálog tanácsadók a legfelkészültebb kollégák közül kerülnek ki, a legerősebb ügyfélkapcsolatokkal, szóval mind tudásban, mind kapcsolati tőkében könnyen ráfordulnak más termékekre. A bankok sokat tanultak a hitelpiaci volatilitásból, ezért mindenhol élesre vannak állítva a kapacitások, amikor valamely bank akciót indít, sokszor bedugulnak a folyamatai: nem a nagy kiugrásokra vannak méretezve a hitelgyárak. E helyzet megoldása is kívánja a  digitalizációt, az ügyfelet érintő részfolyamatok rugalmas lehetőségeit (ld. videós tanácsadás, dokumentumfeltöltés, közjegyzői aláírás).  

Nagy leépítésekre azért sem kell számítani, mert nem hosszan elnyúló válságra készülünk, a hitelpenetráció alacsony, értékesek a felépült tudások, újraépíteni a hitelgyárat nem könnyű és a késők versenyhátrányba kerülhetnek.

A személyes kiszolgálás egyébként is átalakul, mi arra számítunk, hogy 5 éven belül a spontán fióki betérő ügyfélforgalommal szemben többségében olyan ügyfelek jönnek be hozzánk személyesen, akikkel leszerveztük az időpontot és személyes tanácsadással várjuk őket, melyet az adatelemzés támogat. A vagyonkezelési szegmensekben már így működik, a személyre szóló bankolás demokratizálása zajlik.

Az új lakáshitelek kamata nem követte le még mindig a kamatkörnyezet teljes emelkedését. Negatív kamatfelárral miért éri meg lakáshiteleznie például az Erstének? Meddig emelkedhetnek még a lakáshitelkamatok?

Reményeim szerint a mostani szintről már nem kell tovább kamatot emelnünk.

A bankok közötti verseny és a pénz- és tőkepiaci kamatok eredőjeként kialakult mára egy olyan helyzet, ami már egyensúlyinak nevezhető. A lakossági bankpiac legnagyobb szereplőire szerinem különösen igaz ez. Lehet, hogy az aktuális vagy a kiemelt időpontokban megfigyelt BIRS és ÁKK-hozamértékekhez képest még alacsonyak, a banki kamatfelárak, ám ha csökken a kamatkörnyezet, a marzs tágulni fog. Azt se felejtsük el, hogy a lakáshitel nemcsak kiemelt, központi termék, de kitörési pont és horogtermék is: a fontos eszköze a hosszú távú ügyfélkapcsolatok kiépítésének, és ezáltal a banki értékteremtésnek a lakossági üzletágban. Ez a szemlélet ad valamekkora mozgásteret a lakáshitelek árazásában is.

harmati laszlo-10

Látják-e a törlesztési késedelmek növekedését a vágtató infláció és az energiaválság miatt? Számít-e a nem teljesítő hitelek jelentős emelkedésére idén?

Nem, szerencsére egyáltalán nem tapasztalunk ilyet, és remélem, hogy ez így is marad. Van két nagyon megnyugtató tényező: az egyik az, hogy a hitelmoratórium különböző szakaszainak lejárta után magas fizetési hajlandóságot és képességet láttunk az újratörlesztők körében. A másik az, hogy az egyes vintage-ek, vagyis a különböző időszakokban kihelyezett hitelek között nem látunk jelentős eltéréseket. Korábban a válság előtt, például 2008-ban folyósított hitelek a legrosszabbul teljesítettek, most ilyen jelenséget nem látunk.

Nem számítok tehát a nem teljesítő hitelek állományában jelentős emelkedésre. Ebben nagy szerepe van az MNB adósságfékszabályainak,

hiszen sikeresen megakadályoztuk velük a túlzott kockázatú hitelfelvételt. Hosszú távon is fenntartandónak tartom a mostani szabályrendszert, védi az adósokat és a hitelezőket egyaránt.

A lakossági betétek február óta apadnak a bankszektorban. Mi emögött elsősorban az infláció megtakarítási képességre gyakorolt negatív hatását, másodsorban az év eleji állami kifizetések felhasználását látjuk, Ön is így látja?

Igen, ez egy nagyon fontos eltérés az előző válsághoz képest. A 2008-as válság után az alacsony inflációs és kamatkörnyezetben nőttek a megtakarítások, hiába romlottak a jövedelmi kilátások. Ebben a válságban más a helyzet, az embereknek többet kell fizetniük az élelmiszerért, az energiáért, általában a létfenntartásért, a rendelkezésre álló jövedelmek nagyobb része megy fogyasztásra, kisebb megtakarításra, a pénzügyi tartalékok egy részét is fel kell élniük. Emellett a háztartási megtakarítások iránti verseny is nagyon megnőtt: az állam a belső finanszírozást helyezi előtérbe, még erőteljesebb lesz a kiszorítási hatás. A bankok közül az nyer majd, aki minél nagyobb számú, minél stabilabb, aktív, sok tranzakciót bonyolító és több terméket igénybe vevő ügyfélkört tud kiépíteni. A díj- és jutalékbevételek fontossága tovább nő, ez tudja csak kiegyensúlyozni a kamatbevételek változékonyságát.

Milyen jogszabályi változásokat tart a leginkább szükségesnek idén a lakossági hitelezésben?

A statisztikai alapú értékbecslés aránya jelenleg 10-12 százalék. Többingatlanos fedezeteknél nem alkalmazható, támogatott hiteleknél sem, jó volna kiterjeszteni az alkalmazhatóságát, hiszen ezzel nagyon sok időt és energiát spórolhatnánk meg nemcsak a banknál, hanem az ügyfél számára is, különösen, ha egy kritikus volumen elérésével fejleszteni is érdemes lesz ezen a területen. Egy másik továbblépési lehetőséget a földhivatali ügyintézés teljes digitalizálása jelentene. Ha a földhivatali bejegyzést és törlést is lehetne elektronikusan intézni, az felgyorsítaná és leegyszerűsítené a jelzáloghitelek folyósítását és a zálogjog törlését a hitelek visszafizetésekor.

Milyen típusú innovációkra számíthatnak idén az Erste meglévő és leendő lakossági ügyfelei?

Négy dolgot emelnék ki, amely a mi innovációinkat is alapjaiban fogja meghatározni idén. Először is értelmet nyer az omnichannel, banki csatornák közötti kényelmet és biztonságot adó ügyintézés: az Erste platformjáról, a George-ról például már közvetlen hívást lehet indítani a call centerbe, megspórolva ezzel az azonosítási teendőket. A szerződéskötéssel, időpontfoglalással kiegészített George pedig a fióki és videóbankári ügyintézés számára is alap-platformmá válik. A személyes csatornák digitalizációja is ezt szolgálja, a tableten végzett – nem mellesleg papírmentes - tanácsadás és értékesítés van itt fókuszban úgy, hogy az ügyfélútban az ügyfél George használatát is belekombináljuk, így a fejlesztési költségek is kisebbek.

A második annak felismerése lesz, hogyan tudunk adatalapon relevánsak lenni a szolgáltatásban és értékesítésben. Ha például adatalapú szegmentáció nélkül kezdünk biztosításokat értékesíteni, akkor 3-5 százalékos konverziós arányt el tudunk ugyan érni, de sokkal nagyobbat nem. Ha viszont életkor, foglalkozás és más személyes jellemzők alapján tudunk szegmentálni, akkor ezt 15-20 százalékra is fel tudjuk vinni. A digitális értékesítésben a relevancia és a kényelmes ügyfélút a két legfontosabb kihívás, elsőben az adat alapú működés, a másodikban a George App fejlesztései a válaszaink. Itt is sok újítás lesz, mind fogyasztási hitelezésben, mind biztosítások terén, mind vagyonkezelésben.

A harmadik ilyen jelenség pedig a beyond banking lesz: már járjuk ezt az utat az Erste MoneyBack szolgáltatásával, amelyet a folyamatosan felhalmozódó adatok alapján az ügyfelek javára tudunk továbbfejleszteni, és így értéket adni nekik.

Végül, de nem utolsó sorban idén kinyílik kisvállalkozói ügyfeleink számára is a George univerzum, ezzel lakossági és saját céges ügyeit a több mint 60 ezer mikrovállalati ügyfelünk már a George-ban intézheti.

harmati laszlo-19

Fotók: Gombkötő Emma / Portfolio

Teherán azeri nagykövetség
Kína nyúl
orosz útlevél stock
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
malacgyerekkel