Cikkünkben az MNB nem konszolidált éves adatai mutatjuk be, hogy jobban fókuszálhassunk a bankszektor belföldi teljesítményére.
Kedden reggel közzétette a jegybank a bankszektor éves eredményszámait. A 2021-es 514 milliárd forint után tavaly 485 milliárd forintos adózott nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor, ami a körülményekhez képest tűrhető, mindössze 6%-os éves csökkenést jelent. A döntően nem belföldi banki tevékenységből származó osztalékbevételek nélkül számítva viszont közel harmadával, 257 milliárd forintra olvadt a profit.
A 2008-as pénzügyi válság előtti 20% fölötti szintekhez képest az utóbbi időben nem produkált csábító hozamokat a bankszektor a tulajdonosai számára részben a magas európai és hazai tőkeelvárások miatt sem. 2022-ben a tőkearányos profit 8,3% volt a Portfolio számítása szerint, osztalékbevételek nélkül 4,4%.
A nagybankok közül egyedül a K&H Bank közölte eddig tavalyi éves profitját, ami 68 milliárd forint volt. A többiek esetében az anyabanki gyorsjelentés alapján becsült hozzávetőleges értéket mutatja alábbi ábránk. A két legnagyobb hazai bankcsoport éves eredményszámairól viszont még semmit sem tudunk.
A tavalyi év legnagyobb, banki eredményt befolyásoló sztorijai közül az alábbiakat emelnénk ki, ezek eredője szinte meg is magyarázza, miért romlott a bankszektor teljesítménye tavaly:
- a kamatkörnyezet emelkedése és az így realizálható kamatbevétel-növekedés mint bevételnövelési lehetőség a bankoknak (különösen a jegybanknál tartott likviditáson és a megújuló állampapír-állományon): a bankszektor nettó kamatbevétele 62%-kal, 666 milliárd forinttal nőtt tavaly, aminek becslésünk szerint nagyjából a 70%-a volt ténylegesen a kamatkörnyezet emelkedésének köszönhető, a fennmaradó nagyjából 30% pedig az üzleti volumenek bővülésének,
- a kormány által 2022. július 1-jével bevezetett extraprofitadó, amely mintegy 226 milliárd forintot vont el a bankszektortól,
- a kormány által 2022. január 1-jével a változó kamatozású jelzáloghitelekre bevezetett, majd 2022. november 1-jével a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú fix kamatozású jelzáloghitelekre, november 15-ével pedig a változó kamatozású kkv-hitelekre is kiterjesztett kamatstop, amely mintegy 195 milliárd forintjába kerülhetett a tavalyi év egészében bankszektornak (ezt számvitelileg nem a kamatbevételekből vonják le, hanem külön negatív tételként számolják el a bankok),
- a háború és hatásai miatt 267 milliárd forinttal emelkedtek a bankszektor kockázati költségei, a legtöbbet az első negyedévben és az OTP orosz és ukrán kitettségei miatt kellett elkönyvelni,
- a hitelkereslet visszaesése, amely az év második felétől érvényesült, különösen a lakáshitelezésben és a vállalati hitelezés piaci szegmenseiben, ez azonban inkább elmaradt eredményt, és nem eredményromlást jelenthetett a szektor számára. A bankszektor 2022-es éves hitelpiaci teljesítményéről elemzésünk itt, a jegybank sajttótájékoztatóján elhangzottak pedig itt olvashatók.
Az egyes kormányzati intézkedések tavalyi éves eredményhatásairól az MNB tavaly novemberi becslése bizonyult hasznosnak:
Ezen az ábrán persze nincsen rajta, hogy miközben a kormány elvett (a kamattámogatott programokon keresztül persze adott is), a jegybank jelentős összeget adott hozzá a kamatbevételekhez azáltal, hogy a kamatait megemelte. Az októberben bevezetett 18%-os egynapos betéti kamat hatása még csak kevesebb mint három hónap erejéig éreztette hatását a bankszektor kamatbevételein, ugyanakkor a jegybank korábbi kamatemelései és a kamatkörnyezet általános emelkedése (pl. az állampapírpiacon) is pozitív hatást gyakorolt a kamatbevételekre, csakúgy, mint bizonyos hitelek átárazódása, így nehéz pontosan különválasztani, mekkora a közvetlenül a „jegybanktól kapott plusz” a kamatbevételekben. Mindenesetre az kijelenthető, hogy
tavaly a nettó kamatbevételek 666 milliárd forintos emelkedése menthette meg a bankszektort a veszteséges működéstől.
Igaz persze az is, hogy ha nincs a kamatkörnyezet emelkedése, akkor a kamatstop biztosan nem kerül bevezetésre, és talán az extraprofitadó sem, legalábbis nem ilyen mértékben (figyelembe véve, hogy a kormány a bevezetését a kamatmarzs kitágulásával indokolta).
Alábbi ábránkon összefoglaltuk a különböző eredménytényezők alakulását 2021 és 2022 között. Az extraprofitadó és a kamatstop hatásai részben a működési költségek elszállásában, részben az egyéb működési eredményben csapódtak le.
Mint látható és említettük, a kockázati költségek is elszálltak tavaly a bankszektorban, de ez időben inkább az év első felére koncentrálódott, és ahogy említettük, jelentős részben az OTP Bank orosz és ukrán kitettségeihez kapcsolódott.
Minden előzetes várakozással ellentétben
a hitelportfólió minőségére egyelőre nem lehet panasz a bankoknál: 2022 végén gyakorlatilag ugyanott állt a 90 napon túl nem teljesítőként számon tartott hitelek aránya, mint szeptember végén
(lakosság: 1,5%, vállalatok: 1,4%). A nem feltétlenül késedelmes, de a szabályok miatt nem teljesítőként számon tartott hitelek teljes aránya (nem csak lakossági és vállalati hiteleket tartalmazó NPL-ráta) még csökkent is: 3,1%-ról 2,9%-ra.
Címlapkép: Getty Images
