SVB
Bank

Mi az, hogy csak úgy bedől egy bank? Egy gigantikus bankcsőd első tanulságai

Palkó István
Azt képzeltük, mindent megtanult a világ a 2008-as pénzügyi válságból, amit csak lehetett. Irgalmatlanul megszigorították Bázelben a globális tőke- és likviditási szabályokat, mindenhol újraírták a pénzügyi tankönyveket, és úgy tűnt, annyira golyóálló lett a bankrendszer, hogy ennél golyóállóbb már nem is lehetne. Katasztrófaeseményhez méltó módon emberi hibák és balszerencsés véletlenek sorozata kellett most ahhoz, hogy az élet minderre rácáfoljon, és 2023. március 10-én bekövetkezzen az USA történetének a második legnagyobb bankcsődje, a 16. legnagyobb amerikai bank bedőlése. A sokak képzeletét felülmúló gazdaságtörténeti eseménynek már most bőven vannak tanulságai a hirtelen realizálódó árfolyamveszteségtől a forráshiányossá váló startupokra épülő veszélyes üzleti modellen át a Trump idején felvizezett felügyeleti szabályokig.

Egy jó bankhoz két dolog kell

Tőke és likviditás – „csak” ez a kettő kell ahhoz, hogy egy bank stabilan működhessen. E kettő meglétének és egészséges egyensúlyának persze már rengeteg peremfeltétele van. Mifelénk, a banki különadók hazájaként elhíresült Magyarországon például nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a bankrendszernek nyereségesen kell működnie. Ha ugyanis a tulajdonosa nem egy dúsgazdag jótékonysági szervezet (márpedig nem az), akkor csak így tudja elérni, hogy a bank tőkéje folyamatosan növekedjen. A tőke növekedése nélkül pedig nem tud egy bank többet és még többet hitelezni, vagyis a növekedéshez szükséges forrással ellátni a gazdaságot. Veszteséges működés vagy mérlegalkalmazkodás mellett zombiként viselkedik egy bankrendszer, ahogy 2008 és 2015 között, a hét szűk esztendőben láttuk Magyarországon. A túladóztatás tehát nem egy okos stratégia a bankszektor megerősítésére és stabilitásának a fenntartására, mert visszafogja a bankok tőkeakkumulációját. Amerikában is így van ez, de náluk most más a sztori.

A tőke és a likviditás a két megkerülhetetlen kulcsfogalom az amerikai bankrendszerben is, mint minden bankrendszerben a világon:

  • a megfelelő tőke a szolvens működés, vagyis a tartós fizetőképesség feltétele,
  • a megfelelő likviditás pedig a likvid működés, vagyis az azonnali fizetőképesség garanciája.

Amikor tehát arra vagyunk kíváncsiak, mi történhetett a 16. legnagyobb amerikai banknál, a Silicon Valley Banknál, amelynek csődje a Washington Mutual 2008. szeptemberi bedőlése óta nem látott pénzügyi összeomlást jelent az USA számára, akkor szokás szerint a tőke és a likviditás gyökerénél kell keresgélnünk az okokat, hiszen nem mindegy, a tartós vagy az azonnali fizetőképesség rendült meg. Mint alábbi ábránkon látható, az utóbbi években már egyik sem igazán esett meg az amerikai bankokkal.

Mi történt?

A híreket felületesen olvasva úgy tűnhet, egyszerű likviditási probléma támadt a banknál, miután

a betétesei a múlt héten megrohanták a társaságot, és csak a csütörtöki napon 42 milliárd dollárt próbáltak felvenni a bankból, ami a 2022. végi betétállomány egynegyede.

A betétek egynegyedére egyetlen nap alatt (!) fennálló betétkivonási igény olyan hatalmas, hogy azt a 2008 után elterjedt szabályokkal sem lehet kezelni. Egy ekkora betétkivonás a bankrendszer itt bemutatott, a pénzteremtés folyamatát is magában foglaló alapvető működését lehetetleníti el. Tudni kell ugyanis, hogy a betétesek pénze valójában nincs bent a bankban, és nem áll azonnal rendelkezésre: abból a bank hitelez, befektet és eszközöket vásárol. A bankrendszer működésének az alapja a betétes bizalma abban, hogy az ő betétét bármikor vissza tudja fizetni a bank ÉS egyúttal a bankok bizalma abban, hogy nem fordul elő olyan eset, hogy a betétesek mindegyike (vagy nagy része) egyszerre jelentkezne a pénzéért.

A betétkivonást megelőző részvénykibocsátási szándék

A bank bedőlése nem a betétkivonással kezdődött. A bank vezérigazgatója a bankcsőd előtt állítólag 11 nappal az összes részvényét eladta. A döntő bizalmi válságot látható módon nem is ez, hanem az robbantotta ki, hogy múlt szerdán a társaság több mint 2 milliárd dolláros részvénykibocsátást jelentett be (1,25 milliárd dollárnyi törzsrészvényt és 500 millió dollár elsőbbségi átváltható részvényt bocsátottak volna ki), ami egyértelmű bizonyítéka volt annak a befektetők és a betétesek számára, hogy a bank tőkehelyzete megingott. A likviditási válságot tehát a tőkehelyzet (látszólagos?) megingása előzte meg, még ha ezzel 2022 végén látszólag nem is volt gond:

a bank jövedelmezősége és tőkehelyzetE is rendben lévőnek tűnt, 2022-ben 12,1%-os tőkearányos megtérüléssel és 2022 végén 15,3%-os alapvető tőkearánnyal (CET1).

E két számot még a híresen túlszabályozott nagy európai bankcsoportok többsége is megirigyelhetné. Akkor mi lehetett a gond?

Valószínűleg az alábbi kockázatok együttállása, ami nem 2022 végén, hanem a múlt héten érte el a kritikus tömeget:

  • kamatkockázat,
  • üzleti modellből származó kockázat,
  • szabályozási kockázat,
  • felügyeleti kockázat.

Kamatkockázatból: a hirtelen realizálandó árfolyamveszteség

Az, hogy nem egy évvel ezelőtt, és nem is jövő ilyenkor következett be a csődesemény, nagy valószínűséggel a kamatkockázatok realizálásával magyarázható: más bankokhoz hasonlóan, de náluk jóval nagyobb volumenben és tőkeáttételben rövid forrásokból hosszú kötvényeket vásárolt a bank (a hitelek az eszközállomány kevesebb mint felét tették csak ki), ahogy Zsiday Viktor is megírta a blogján, a kaliforniai Orange megye 1994-es csődjéhez hasonlítva a mostani eseményeket.

Egészen addig jövedelmezően működik ez a stratégia, amíg a folyamatosan megújuló források kamata alacsony, a lejáratig tartott eszközök kamata pedig magas, hiszen biztos a pénzáramlás a bank számára. Abban a pillanatban azonban, hogy az ügyfelek elkezdik kivonni pénzüket a bankból, megváltozik minden:

a bank arra kényszerült, hogy eszközeit a mostani magas hozamkörnyezetben kényszerlikvidálja, vagyis eddig nem realizált (2022 végén a tőkét meghaladó szinten, 15 milliárd dolláron álló) árfolyamveszteségének nagy részét realizálja.

A bankcsődről szóló híreket követően látványosan meg is érkeztek a piacra az alacsonyabb kamatpályára vonatkozó várakozások. De miért pont ezzel a bankkal történt meg mindez, és nem egy másikkal?

Üzleti modellből származó kockázat

A Silicon Valley Bank, illetve a köré épült, többek között kiterjedt vagyonkezelést végző pénzügyi konglomerátum ügyfélbázisának összetétele sajátos: regionális bankként a Szilícium-völgyben működő technológiai startupok adták az ügyfélbázis gerincét, azon belül is a venture capital típusú finanszírozásból működő társaságok körében volt nagyon népszerű. A bank már 2015-ben azzal büszkélkedett, hogy ügyfele között van az összes amerikai startup 65%-a, ezt követően pedig akkora növekedést mutatott fel, hogy a 2019 és 2021 vége között két év alatt a betétállomány a háromszorosára növekedett, szemben az amerikai bankok 37%-os átlagos betéti dinamikájával. Ráadásul nagy betétekből nőtt nagyra: 2022 végén a betéteinek 95%-a nem volt biztosított  a betétbiztosító FDIC-nál, vagyis nem fért bele a 250 ezer dollár alatti kategóriába.

2022-ben, a járvány lecsengése után a technológiai szektor forrásai elapadtak, jóval kevesebb kockázati tőke és külső forrás áramlott a szektorba, mint korábban, miközben az infláció az ő működésüket is megdrágította. Egyre többen kezdtek a pénzügyi tartalékaikhoz hozzányúlni, ráadásul egy olyan ügyfélkör tette ezt, amely tudatosan bánik a pénzével, és teljesen másképp viselkedik, mint a lakossági ügyfélkör, amely csak szép lassan, például (legalábbis a statisztikai átlag szintjén) az infláció hatásainak megfelelően éli fel pénzügyi tartalékait.

A startup ügyfélkör sajátosságai tehát kifejezetten sérülékennyé tették a betétek és befektetések oldalán az ügyfélpénzeket kezelő bankot.

Hol voltak a szabályozók?

A legélesebben az európai kommentátorok vetették fel a szabályozók felelősségét az ügyben, és úgy tűnik, nem véletlenül. Az elemzői társadalom kórusban zengte ugyanis az utóbbi években, hogy az amerikai bankrendszer mennyivel jövedelmezőbb és vonzóbb a befektetők számára az európainál, és ebben bizony az európai bankpiacok széttöredezettsége mellett óriási szerepe van annak, hogy az amerikai tőke- és likviditási szabályok sokkal lazábbak az európaiaknál.

Többek között a Financial Times számos nemrég megjelent cikke (pl. itt, itt és itt) hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2008-as pénzügyi válságot 2010-ben követő, Barac Obama elnök idején elfogadott Dodd-Frank-törvényt 2018-ban, Donald Trump piacpárti intézkedéseinek egyikeként alaposan felvizezték, így például

a Bázel III. során bevezetett LCR és NSFR likviditási mutatók teljeskörű alkalmazása a 250 milliárd dollárnál kisebb eszközállománnyal rendelkező bankok számára nem kötelező, mint ahogy a Fed stressztjei sem terjedtek ki a bankra,

előbbit a Silicon Valley Bank még jelezte is egyik beszámolójában.

Hol voltak a felügyeletek?

A „kisebb méretű” regionális és közösségi bankok az utóbbi időben nemcsak a szabályozás, hanem a felügyelet szempontjából sem voltak a hatóságok figyelmének középpontjában, és ebben óriási szerepe lehetett a helyi politikusok lobbierejének, amelyet a helyi bankok gazdasági hátországként támogattak meg. Ahogy említettük, a Fed eleve nem végzett stresszeszteket a kisebb bankokon, emellett még a felügyeletüket is meg kell osztani, ez esetben a California Department of Financial Protection and Innovation nevezetű hatóság feladata volt, hogy a csődbe ment bank feletti közvetlen felügyeletet ellássa, a Feddel való munkamegosztás a kritikusok szerint

túlságosan széttöredezett felügyeleti figyelmet eredményezett.

Mi jön most? Lesz fertőzés?

Vasárnap este két nagy bejelentés érkezett a szövetségi hatóságoktól:

  • az FDIC teljes betétvédelmet nyújt a Silicon Valley Bank és a szintén csődbe ment, kriptopiacon aktív Signature Bank betéteseinek, vagyis bár a betétek döntő része nem volt biztosítva, a kártalanítást ezeknél is elvégzik, így a betétesek március 13-tól, hétfőtől kezdve hozzáférhetnek minden pénzükhöz az FDIC ellenőrzése alá vont bankoknál,
  • a Fed a Bank Term Funding Program (BTFP) elindításával legfeljebb egy évre pótlólagos finanszírozást nyújthat bankoknak, takarékszövetkezeteknek, hitelszövetkezeteknek és más jogosult betéti intézményeknek, amelyek fedezetként amerikai állampapírokat, ügynökségi adósság- és jelzálogfedezetű értékpapírokat, valamint más minősített eszközöket biztosítanak, hogy a bankok minden betétesük igényeit ki tudják elégíteni, és ezeket az eszközöket névértékükön fogadja el a Fed.

Mindkét beavatkozás óriási fegyvertény a betétesi bizalom helyreállítása érdekében, ugyanakkor természetesen számos erkölcsi kockázattal (moral hazard) kapcsolatos kérdést is felvetnek, amivel kapcsolatban elsősorban a republikánusok oldaláról vár még sok kritika a demokrata döntéshozókra. Mindezek mellett úgy tűnik, megkezdődött a bank egészséges részeinek gyors leválasztása is a csődbe ment bankról, ami szintén elengedhetetlen a pénzügyi fertőzés gyors megfékezésére: javában zajlanak a tárgyalások a pénzügyi csoport egészséges részeinek megvásárlásáról, illetve például Nagy-Britanniában az HSBC már kötelezettséget is vállalt a helyi tevékenység – igaz, mindössze 1 fontért történő – megvásárlására.

Összegzés

2008 után valóban biztonságosabb hely lett a pénzügyi világ, és tőkeerősebbek, likvidebbek, stabilabbak lettek a világ bankjai. A működési logika azonban nem változott: a bank működése a betétesek bizalmára épül, ami ha alapjaiban megrendül, akkor nincs visszaút a bank számára. Úgy tűnik, a Silicon Valley Bank egy olyan szabályozói és felügyeleti környezetben működött, amely Bázel III. szellemiségéhez és a bank méretéhez képest is alulkezelte a kockázatokat. Ráadásul e társaság esetében a szokásoshoz képest speciális kockázatok társultak: a kamatkörnyezet és az ügyfélmagatartást stabilitására épülő befektetési stratégia a betétesi bizalom megrendülésével olaj lett a tűzre a bank számára. A fertőzés gyors megfékezésére helyes irányba tettek lépéseket az amerikai hatóságok, ennek ténye azonban nem feltétlenül nyugtatja meg a piacokat arról, hogy a betétesi bizalom más – különösen a legsérülékenyebbnek tűnő regionális és közösségi – bankoknál nem illan el ugyanígy, pénzügyi fertőzést indítva el a teljes, akár a globális bankrendszerben.

Címlapkép: Boris Roessler/picture alliance via Getty Images

agrárminiszter nagy istván
csasziv jar
Díjmentes online előadás
Mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
ETF-ek , gyorsnövekedésű részvények, TBSZ.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Portfólió menedzser

Portfólió menedzser
2023. április 18.
Vállalati Energiabeszerzés 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
2023. május 17.
Portfolio-MAGE Járműipar 2023
2023. június 1.
Financial IT 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Credit Suisse bejárata