Itt vannak az új rekordok
Szinte minden fontosabb soron jobb számokat szállított az OTP, mint amire az elemzők számítottak, magasabb lett az összes bevétel, és bár a működési költségek is a vártnál magasabban alakultak, a működési eredmény így is a várt felett alakult, a nagy meglepetések azonban innen jönnek: jóval alacsonyabban alakultak a kockázati költségek a várakozásoknál, így a korrigált eredménynél már 11 százalék a felülteljesítés, és mivel a korrekciós tételek soron a vártnál is nagyobb plusz áll, az adózott eredmény 14 százalékkal lett magasabb, mint az elemzői várakozások átlaga.
Új rekordok: a nettó kamatbevétel, az összes bevétel és az adózott eredmény sem volt korábban olyan magas, mint az idei első negyedévben.
Majdnem 200 lett. Maradhat?
Itt az új profitcsúcs: soha korábban nem termelt annyi adózott eredményt az OTP, mint most, a közel kétszázmilliárd forint nagyjából a négyszerese a 2008-as válság előttinek, nehéz már az összehasonlítás a régebbi számokkal, egészen más bank az OTP most, mint akár 5-10 vagy 15 éve.
A negyedévben különösen nagy szerepe volt az extra tételeknek, amelyek egyenlege korábban jellemzően súlyos, több tízmilliárd forintos mínusz volt, most pedig plusz 7,6 milliárd forint, ami így jött ki:
- a negyedévet 88 milliárd forinttal terhelte a pénzügyi szervezetek különadója, ebben 25,2 milliárd forint bankadó és 62,9 milliárd forint extraprofit adó van benne,
- de brutálisan javította az eredményt 85 milliárd forintnyi akvizíciós hatás: az NKBM megvásárlásával kapcsolatos badwill (1-es könyv szerinti érték alatt vette meg az OTP a szlovén bankot) 103 milliárd forint volt, a korábbi akvizíciókkal és az NKBM megvásárlásával kapcsolatos költségek pedig összesen 15 milliárd forintot tettek ki,
- és a Sberbank eszközinek értékesítéséből származó megtérülés 10,4 milliárd forinttal javította az eredményt.
Vagyis összességében a pozitív akvizíciós hatás gyakorlatilag kiütötte a különadók negatív hatását.
Két adalék még az extra tételekhez:
- A magyar kormány április 24-én módosította az extraprofit adóval kapcsolatos jogszabályt, az OTP azzal számol, hogy a bank befizetése alaposan lecsökken, adó előtt 69 milliárd forintról 41 milliárd forintra, adó után 62,9-ről 37,4 milliárd forintra, a különbözet a második negyedévben a korrekciós tételek között szerepel majd.
- Hamarosan érkezik még egy nagy pozitív tétel: az Ipoteka Bank konszolidálása kapcsán felmerülő egyszeri pozitív adózás utáni eredményhatás meghaladhatja a 200 millió eurót.
Jól húztak egyébként a negyedévben a külföldi leánybankok, ezek adták a profit 69 százalékát.
Hatott az NKBM
Az NKBM a legnagyobb bank, amit az OTP valaha megvett, így a szlovén bank konszolidálásával külön is érdemes foglalkozni.
A teljesítő hitelállomány 11 százalékkal nőtt, viszont az NKBM nélkül az organikus növekedés csak 1 százalék volt negyedéves bázison, az NKBM 1709 milliárd forinttal növelte a csoportszintű teljesítő hitelállományt. Az NKBM állományai nélkül a teljesítő hiteleken belül a nagyvállalati hitelek 2 százalékkal nőttek, a többi kategória jellemzően marginálisan nőtt vagy stagnált.
A konszolidált betétállomány az előző negyedévhez képest 13 százalékkal nőtt, a szlovén bank nélkül azonban csak stagnált volna.
Miközben a bankcsoport bevételei negyedéves alapon 1 százalékkal nőttek, az NKBM nélkül visszaesés lett volna. Az NKBM kéthavi hozzájárulása a nettó kamatbevételekhez 17,2 milliárd forint, a díj- és jutalékbevételekhez 4,7 milliárd forint volt.
A csoport működési költségei nominálisan csak mérsékelten csökkentek a szezonálisan magas tavalyi negyedik negyedéves bázisról, itt is hatott az NKBM, bekerült 8,7 milliárd forint kéthavi működési költsége.
A 187 milliárd forint csoportszintű korrigált eredményből az NKBM kéthavi profithozzájárulása 13,5 milliárd forint volt.
Javuló marzsok
Magyarországon a mérlegösszetétel miatt a magas kamatkörnyezet ellenére nem javult a nettó kamatmarzs, de a leánybankok többségénél az emelkedő eurókamatok kedvezően hatottak a nettó kamateredményre és marzsra.
Csoportszinten a nettó kamatmarzs és ezzel az összes bevétel marzs is javult.
Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Albániában, Montenegróban, Oroszországban és Moldovában is javult a nettó kamatmarzs.
Növekvő hitelállomány, visszafogott cétézés
A teljesítő hitelállomány 11 százalékkal nőtt, és már közel 20 ezermilliárd forint. A növekedésben nagy szerepe volt az NKBM akvizíciónak, anélkül negyedéves bázison csak 1 százalék lett volna a növekedés.
A hitelportfólió minősége javult, a késedelmes (stage 3) hitelek állománya a bruttó hitelállomány 4,7 százalékát tette ki. A csoporton belül az ukrán (22,6%) és az orosz (15,8%) ráta a legmagasabb. A stage 3 hitelek fedezettsége 62 százalékra nőtt.
A kockázati költség csak 9 milliárd forint volt, ilyen alacsonyan utoljára 2 éve állt. Ezen belül a hitelkockázati költségek nagysága 6 milliárd forint volt, ennek 97 százaléka az orosz és ukrán bankhoz köthető.
A betétállomány az előző negyedévhez képest 13 százalékkal 27,3 ezermilliárd forintra nőtt, az NKBM ehhez 3106 milliárd forintot tett hozzá, az akvizíció nélkül a csoportszintű betétállomány stagnált volna. Érdemi betétkivonás a horvát bankon kívül más csoporttagnál nem volt. A nettó hitel/(betét + lakossági kötvény) mutató 2 százalékponttal 72 százalékra csökkent.
Orosz, ukrán
Mindkét leánybanknál a „vállalkozás folytatásának elve” érvényesül, az orosz bankot eladná az OTP (hivatalosan minden stratégiai opciót vizsgál), de egy 2022. októberi elnöki rendelet gyakorlatilag megtiltja a külföldi tulajdonú bankok eladását.
Mindkét leánybank nyereséges volt az első negyedévben: az orosz bank 18, az ukrán 12,6 milliárd forint profitot termelt.
Oroszországban a teljesítő hitelállomány marginálisan mérsékelten nőtt, a vállalati hitelek állománya viszont 36 százalékkal csökkent. Ukrajnában a háború óta a hitelezési tevékenység jelentős mértékben visszaesett, ott az árfolyamszűrt teljesítő hitelállomány 10 százalékkal csökkent.
Az orosz eszközök súlya a konszolidált teljes eszközállományon belül 3,1 százalék, a nettó hitelek súlya 2,7 százalék. Ha az orosz operációt le kellene írni a bruttó csoportközi kitettségekkel együtt, annak hatása a konszolidált CET1 rátára -69 bázispont lenne. Az ukrán súly a teljes eszközállományon belül 2,9 százalék, a nettó hiteleknél 1,8 százalék. A bruttó csoportközi finanszírozás 80 milliárd forintnak megfelelő összeg. Ha az ukrán operációt le kellene írni a bruttó csoportközi kitettségekkel együtt, annak a hatása a konszolidált CET1 rátára -5 bázispont lenne. Az első negyedév végén a konszolidált CET1 ráta 14,4 százalék volt.
Menedzsmentvárakozás
Idén márciusban adott várakozást a bank vezetése, ahhoz képest a fontosabb változások:
- A 2023. február 6-án már megvalósult NKBM és a második negyedévben lezárásra kerülő üzbég Ipoteka Bank akvizíciók 11 és 6 havi eredménnyel járulnak hozzá a csoport eredményéhez.
- Az Ipoteka konszolidálása kapcsán felmerülő egyszeri pozitív adózás utáni eredményhatás meghaladhatja a 200 millió eurót.
- 2023-ban a konszolidált nettó kamatmarzs alakulását elsősorban az OTP Core marzsának alakulása befolyásolhatja, miközben a várható további ECB kamatemelések számos csoporttagnál kedvezően hatnak a nettó kamatmarzsra. Magyarországon várhatóan május-júniustól kezdődhet meg az egynapos betéti kamat csökkentése és a jegybank várakozása alapján őszre elérheti az alapkamat 13 százalékos szintjét. Mivel az aktuálisan prognosztizált kamatpálya eltér az eredetileg feltételezettől, Magyarországon az éves nettó kamatmarzs adott esetben akár csökkenhet is a 2022 év végi szinthez (1,91%) képest, és ez negatívan hathat a konszolidált nettó kamatmarzsra is.
- A 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is jelentős terhet jelent az OTP számára a magyarországi bankadó és extraprofit adó bruttó 28 és 41 milliárd forintos értéke. Az extraprofit adó április 24-én bejelentett módosított kalkulációja összességében 28 milliárd forinttal kisebb terhet jelent az OTP számára 2023-ban az eredetileg feltételezett és első negyedévben elszámolt bruttó 69 milliárd forinthoz képest. A különbség könyvelésére a második negyedévben kerül sor.
- Az egyéb pénzügyi mutatók és várakozások tekintetében (kockázati profil, költséghatékonysági
mutató, teljesítő hitelállomány növekedés, ezekről részletesen itt írtunk) a menedzsment egyelőre nem látja indokoltnak, hogy változtasson korábbi előrejelzésén és továbbra is reálisnak tartja a 2022-es értékhez hasonló korrigált ROE elérését.
Nyomott árazáson forog az OTP
Amikor még az OTP nem csak működésében, de tőzsdei jelenlétében is kirobbanó formában volt, akkor a következő grafikonon mindig valahol az ábra tetején kellett keresni, volt olyan, hogy a bankrészvény a könyv szerinti érték 1,6-szorosán forgott, amivel az OTP az egyik legmagasabban árazott európai bankrészvény volt. Az is volt a mondás, hogy a Ferrari sem véletlenül drága, azért az, mert jó is. Most pedig a korábbi árazásnak még a felén sem forog a papír, ezzel pedig a mezőny olcsóbbik felében áll. Az állami elvonások és az orosz-ukrán háború megtette a hatását.
A régiós bankrészvények között is az alacsonyan árazottak között áll az OTP, igaz, jó néhány szektortársától jóval nagyobb ROE-t várnak az elemzők.
Az OTP P/E alapon is nyomott árazáson forog.
És historikusan is kifejezetten olcsó, az elmúlt két évtizedben csak ritkán fordult elő, hogy ennyivel a hosszútávú átlag alatt legyen az árazás.
Az elemzők inkább optimisták az OTP-re, a legfrissebb ajánlások alapján 9 elemző vételre, 4 tartásra, 1 pedig eladásra ajánlja az OTP részvényeit.
A célárak átlaga 18 százalékkal magasabb, mint a tegnapi záróár.
Adatbánya
Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
