A 2021-es erőteljes gazdasági fellendülést, majd a 2022-es visszafordulást a világ ultargazdagjainak (UHNWI - a tanulmány ide sorolja a 30 millió dollárnál nagyobb nettó vagyonnal bírókat) a száma is lekövette, amely a 2021-es rekordot jelentő 9,3%-os növekedés után 3,8%-kal csökkent tavaly.
Habár 10-ből négy milliomosnak a vagyona nőni tudott tavaly, a kihívásokkal teli piaci környezetben a legtöbb dollármilliomos vagyona csökkenésnek indult, 10%-ot visszaesve a Knight Frank vagyoni felmérése szerint. A legtöbb vagyont az európai gazdagok vesztették el tavaly, az ő összesített vagyonuk 17 százalékponttal csökkent, őket az ausztrál-ázsiai régió követte 11%-kal, majd Amerika 10%-kal. A régiók közül Afrika és Ázsia bizonyult a legellenállóbbnak, előbbi 5%, utóbbi 7% körüli visszaeséssel.
Az összességében 10%-os vagyoncsökkenés nagyrészt annak köszönhető, hogy a portfóliók kétötödét részvényekben és kötvényekben tartották a gazdagok, ami miatt a hagyományos „60/40” arányú portfóliók az 1930-as évek óta a legrosszabb teljesítményt nyújtották az Egyesült Államokban. A másik oldalon viszont a vagyongyarapodást az ingatlanok támogatták, mivel a világ 100 legjobb minőségűnek számító lakáspiacán az árak 2022-ben átlagosan 5,2%-kal nőttek, a luxus befektetési eszközök pedig 16%-os értéknövekedést produkáltak.
Miközben a világ ultragazdagjainak száma csökkent tavaly, a kevésbé nagy vagyonnal, de dollármilliomosnak tekinthető magánszemélyek (HNWI-k – akiknek vagyona legalább nettó egymillió dollár) száma 2,9%-kal bővült, és világszerte közel 70 millióra emelkedett, csak Európában csökkent a számuk. A dollármilliárdosok száma eközben 5%-kal 2629-re csökkent.
A Közel-Kelet kiemelkedett az ultragazdagok számának növekedésében, itt 16,9%-os megugrást lehetett látni 2022-ben.
Az Egyesült Arab Emírségek volt a leggyorsabban növekvő ország 18,1%-os növekedéssel, így az UHNWI-k száma 1116-ra emelkedett, Szaúd-Arábia pedig nem sokkal maradt le 10,4%-os éves növekedéssel.
Afrika 6,3%-os növekedéssel szintén rugalmasnak bizonyult, míg Ausztrálázsia és Amerika 0,7%-os, illetve 0,2%-os növekedéssel nagyjából stagnált. Ázsia UHNWI-populációja 6,5%-kal csökkent, ugyanakkor a 10 legnagyobb növekedést mutató hely közül három ázsiai országnak jutott. Európa volt az ultragazdagok számának csökkenésével leginkább érintett régió tavaly, itt 8,5%-os volt a visszaesés, miután a régió országainak mintegy négyötödében csökkent az UHNWI-populáció (kivétel volt például Írország és Monaco).
Mit hoz a jövő? Magyarország mindenkit lepipál
A következő öt évre nézve az elemzés úgy kalkulál, hogy az ultragazdagok száma 28,5%-kal, közel 750 ezer főre fog nőni a 2022-es 579 625-ről. Ez a bővülés ugyanakkor lassulást jelent a 2017 és 2022 közötti időszakban tapasztalt 44%-os növekedéshez képest. A dollármilliomosok száma meghaladja majd a 100 milliót a következő öt évben, 56,9%-os növekedéssel – írják.
Megjegyzik azt is, hogy a 10 legjelentősebb növekedési helyszínt az európai és ázsiai gazdaságok uralják, már ami a szupergazdagok számát illeti.
A sort Magyarország vezeti, a becslések szerint a 2022-2027-es időszakban nálunk nő majd a legnagyobb mértékben az ultragazdagok száma, 74,4%-kal, amihez nyilván hozzájárul az alacsonyabb bázis is.
Magyarországot Törökország követi közel 70%-kal, majd Lengyelország 66,9%-kal. Az Egyesült Államok azonban továbbra is meg fogja őrizni dominanciáját a legnagyobb globális UHNWI-populációval, az előrejelzések szerint 24,6%-kal fog növekedni.
Az első 10 között van a világ két legnépesebb országa, köztük India UHNWI-populációja várhatóan 58,4%-kal fog növekedni, ami gyorsabb ütemet jelent, mint az előző öt évben. Az előrejelzések szerint a kínai kontinensen 49,8%-os emelkedés várható, ami lassulást jelent az előző öt évben tapasztalt 99,6%-os növekedéshez képest.
Visszatéve Magyarországra, a fenti 74,4%-os növekedés azt jelenti, hogy
2027-re a becslések szerint már 415 olyan magyar lesz, akinek nettó vagyona meghaladja a 30 millió dollárt, azaz mostani árfolyamon a közel 10,5 milliárd forintot.
Az adatok szerint a legalább egymillió dollárral bíró magyarok száma tavaly 31 884 főt tett ki, ami 4,5%-os csökkenés 2021-hez képest. Ha viszont 2027-ig nézzük az előrejelzéseket, Magyarország megint csak az élre kerül a vizsgált országok körében, ugyanis a hazai dollármilliomosok számát a tanulmány 66 690 főre várja, ami 2022-höz képest több mint 109%-os növekedést jelentene.
Magyarország kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a Portfolio Privátbanki Felmérése szerint egy magyar privátbanki számlán átlagosan 143 millió forint lehet, tehát a Knight Frank által meghatározott dollármilliomos küszöb jóval magasabb annál, amennyi pénz egy átlagos magyar privátbanki számlán heverhet. Itthon a szolgáltatók adatközlése szerint több mint 56 ezer ügyfélszámlát kezelnek privátbankokban, de a dollármilliós küszöb bőven túltesz a hazai szolgáltatók által meghatározott belépési limiten (egyedül a Bank Gutmann belépési limitje tud versenyezni ezzel).
A privátbanki szolgáltatók adatközléséből azt is vissza lehet számolni, hogy átlagosan mekkora pénzek heverhetnek egy ügyfélszámlán szolgáltatóként. Ha innen közelítünk, akkor ez a 350 millió forintos átlagvagyon a Bank Gutmannál lehet meg, ezen kívül a Hold Alapkezelő számai érik el a küszöböt, de 300 millió felett van átlagosan a Concorde és az Erste.
Mennyi pénz kell ahhoz, hogy a felső 1%-ba beférjünk?
Országonként nagyon eltérő, mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felső 1% köreibe. Bár sokan azt gondolhatják, hogy dollármilliárdokról van szó, közel sem ez a helyzet.
Még Monacóban is, ahol a világon a legsűrűbben élnek szupergazdagok, a hercegség 1%-ának belépési feltétele 12,4 millió dollár. Ez a szint még így is majdnem kétszerese a második helyen álló Svájc 6,6 millió dolláros szintjének.
A harmadik helyen Ausztrália áll 5,5 millió dollárral, míg a negyedik és ötödik helyen Új-Zéland és az Egyesült Államok áll 5,2 millió, illetve 5,1 millió dollárral.
Ázsiában Szingapúrban a legmagasabb a küszöbérték, 3,5 millió dollárral, megelőzve Hongkongot, ahol 3,4 millió szükséges. Az Egyesült Arab Emírségekben 1,6 millió dollár a belépési szint, a latin-amerikai piacok közül pedig Brazília áll az élen 430 000 dollár küszöbértékkel.
Címlapkép: Getty Images
