Dancsik Bálint főosztályvezető az MNB online sajtótájékoztatóján ismertette a Pénzügyi stabilitási jelentés fő megállapításait:
- a hazai bankrendszer sokkellenállóképessége erős, a bankok stabilak, a tavaszi nemzetközi bankcsődök ugyan átmenetileg negatívan érintették az európai bankok értékeltségét, de a szigorúbb európai felügyeleti követelmények stabilitást biztosítanak számukra,
- a legfontosabb kockázatot magának a kockázati toleranciának a csökkenése jelenti, a nemzetközi kockázatok realizálódásának ugyanis globális hatásai is lehetnek, amelyek alól hazánk sem tudna teljes egészében mentesülni,
- nagy figyelmet kell fordítani az orosz kitettséggel rendelkező bankokra, a betétállományokra, a hitelezés visszaesésére és szigorodására is, a hitelpiaci visszaesésnek azonban még csak az elején vagyunk, így nem jelent jelenleg tartós kockázatot,
- az ingatlanpiaci árkorrekció bankokra gyakorolt hatását limitáltnak látják az MNB-nél.
Az elmúlt fél évben nem csökkentenek a nemzetközi gazdasági helyzetből származó kockázatok, a növekedési kilátások romlottak is. A monetáris kondíciók szigorodása rendkívül éles volt historikus összevetésben, a kamatpályát azonban lejjebb hozták a nemzetközi pénzügyi stabilitási kockázatok. Pozitív fejlemény ugyanakkor az energiaválság enyhülése.
Nemzetközi kockázatok: Az amerikai bankcsődöknek Magyaroszágon is van tanulságuk. A Silicon Valley bank csődjét a bank alacsony szintű kockázatkezelése és gyenge szabályozói kontrollja, a koncentrált ügyfélkör és a nem biztosított betétek magas aránya is okozta. Újdonság, hogy a közösségi média katalizátorként erősítette fel a negatív folyamatokat. A bankcsődök újraértékelték az emelkedő kamatkörnyezet bankrendszerre gyakorolt hatásának megítélését, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a magas kamatok negatívan is hathatnak a bankokra. Az MNB szerint ugyanakkor e káros hatás mértéke az egyes térségekben rendkívül eltérő lehet, a bankok nem realizált értékpapír-vesztesége az IMF adatai szerint az USA-ban sokkal nagyobb, mint Európában. Az európai bankok tőkearányos megtérülése 2021 végéről 2022 végére javult, a kamatkörnyezet emelkedésének ugyanis a nettó kamatbevételeken keresztül pozitív hatása volt. A növekvő bevételeket Magyarországon, Csehországban, Spanyolországban és Litvániában részben különadókkal vonják el a kormányok, és más országokban is terveznek ilyet.
Vállalati hitelezés: A vállalatok hitelállománya 14%-kal, a kkv-hiteleké 13%-kal bővült 2022-ben, a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek nagyobb mértékben emelkedtek, mint az előző két évben, előbbit jórészt a nagyvállalatok nagyobb mértékű hitelfelvétele magyaráz. Előretekintve lassul a vállalati hitelezés, 2023 végén 7%-os éves hiteldinamikánál érheti el a mélypontot. A támogatott programok (főleg a Széchenyi Kártya és a Baross-program) jelentik a hitelezés motorját, de ezek nagy része a mintegy 1120 milliárd forintnyi idei lejáró hitelállomány megújulására szolgál. A vállalatok saját forrásokra is támaszkodhatnak, hiszen nagyobb a betétállományuk a hitelállománynál. Devizahitelt csak a devizabevétellel, természetes fedezettel rendelkező vállalatok vehetnek fel Magyarországon a bankok elmondása szerint. A vállalati hitelek esetében csak a bankok szűk köre szigorít a hitelfeltételeken – mutatja az MNB felmérése. A gazdasági ciklushoz kapcsolódó tényezők hatnak a szigorítás irányába, a bankok likviditási és tőkehelyzete viszont nem ezt erősíti. E tényezők jelentős eltérést mutatnak 2008-hoz képest, amikor minden tényező jelentősebb romlást mutatott.
Háztartási hitelezés: Itt sokkal erőteljesebb a lassulás, mint a vállalatoknál. A fennálló állomány éves növekedése 2023 első negyedévének végére 5%-ra lassult, az új kihelyezések jelentősen visszaestek, a lakáshitelek esetében 67%-kal. A régió egészében jellemző a hitelezés lassulása, nem lógunk ki sem a régiós, sem az európai trendekből. A legfrissebb hitelezési felmérés alapján a bankok nem változtatnak a lakáshiteleknél a hitelfelvételeken, miközben a fogyasztási hitelek esetében a megfigyelt mérsékelt szigorítás folytatódhat. A lakossági hitelek iránti kereslet némileg emelkedhet a következő negyedévekben.
Jövedelmezőség: 2021-ben 510 milliárd forint nem konszolidált eredményt ért el a bankrendszer, 2022-ben pedig 485 milliárd forintot, a csökkenés nem volt jelentős. Az eredményszerkezet viszont érdemben módosult: emelkedett az értékvesztés, főleg a háború miatt, és jelentősen rontotta a profitot az extraprofitadó és a kamatstop. A kamatjövedelem 675 milliárd forinttal emelkedett 2021-hez képest az MNB-től kapott kamatjövedelemnek köszönhetően. A kamatjövedelem emelkedése annak is köszönhető, hogy a betéti kamatok kisebb mértékben növekedtek a bankközi kamatoknál, a jelentés részletesen megvizsgálja ennek okait. Különösen így van ez a háztartások esetében, ahol jóval erősebb volt korábban a transzmisszió, mint most. Az MNB szerint az alacsony kamatszint középtávon növeli a betétállomány csökkenésének a kockázatát, ugyanakkor még jelentős a bankok mozgástere a magas likviditásuk miatt. A 2021-es 10% után 2022-ben 9%-os sajáttőkearányos eredményt (ROE) ért el a bankszektor, ami már alacsonyabb az elvárt tőkeköltségnél, így tartós fennmaradása stukturális feszültségeket is felvethet.
A kamatstop közelmúltban történt újabb féléves meghosszabbításának további 100 milliárd forintos negatív eredményhatása lehet a bankrendszerre. A kamatstop eddigi költségei a háztartásoknál 225, a kkv-knál 75 milliárd forintot tettek ki. Az extraprofitadó 250, a bankadó 80 milliárdjába kerülhet a szektornak
– válaszolta sajtókérdésekre, többek között a Portfolio kérdésére Nagy Tamás igazgató.
Portfolióminőség: A nem teljesítő hitelek aránya enyhén emelkedett az általános hitelmoratórium 2021 végi lejárta után, ezt követően azonban jelentősebb mozgás nem volt megfigyelhető. A háztartások és a vállalatok 90 napon túli késedelmes hiteleiben egyaránt csak kisebb emelkedés történt. A kamatstopos ügyfelek esetében
a medián törlesztőrészlet 41 ezer forintról 63 ezer forintra emelkedett volna, ha 2023 közepén kivezette volna a kormány a kamatstopot.
Ingatlanpiaci kockázatok: Korábban 20%-os országos lakápiaci túlértékeltséget azonosított az MNB, ha ez kizárólag az árak további csökkenésével korrigálódna, a jelzáloghitelállomány mindössze 15%-a kerülne 80%-os hitelfedezeti mutató fölé, ami a jegybank szerint kezelhető és korlátozott kockázatot jelent. A mérsékelt kockázatokhoz a bankok konzervatív fedezetértékelési gyakorlata is hozzájárult. A jegybank szerint a kereskedelmi ingatlanokból származó kockázat is mérsékelt a bankrendszerre, a kihasználatlansági ráta 14-15%-ra való várható növekedése ellenére.
Sokkellenálló képesség: A likviditási pozíció rendkívül robusztus, az LCR-mutató jelenleg 150% környékén alakul a bankrendszerben (a jegybanki eszköztár-átalakítás miatt csak technikai okok miatt csökkent), a ténylegesen felhasználható likviditási tartalékok szintje 16-18 ezer milliárd forint, a magánszektor betétállományának több mint 60%-át teszi ki. A likviditási stresszteszt alapján stresszhelyzetben a bankrendszer minimális részében kis mértékű likviditási igény keletkezne. A stressz forgatókönyvben az alappályától az első évben 6, a második évben 10 százalékponttal elmaradó GDP-pálya hatásait elemezték, a szektor tőkemegfelelése ebben a szcenárióban is megfelelő lenne, nem merülne fel tőkehiány.
Címlapkép: Getty Images
