Május 1-jével jött létre az MBH Bank, de MKB Bankként már korábban is láttuk a teljesen konszolidált számaikat, így azok időben összehasonlíthatók. Milyennek értékeli összességében pénzügyileg a második negyedévet a banknál?
Kiemelkedően sikeres volt a második negyedév is, a korrigált eredményünk 51 milliárd forint volt, amiben benne van a kamatstop meghosszabbítás egyszeri 16 milliárd forintos átmeneti eredménycsökkentő hatása is. Ez 23,8%-os saját tőke arányos nyereséget jelent, ami nemcsak hazai-, hanem régiós összehasonlításban is nagyon erős. Mindezt az egyesülési folyamatból fakadó jelentős terhelés és a volatilis piaci körülmények mellett értük el, a jelentős üzleti aktivitás fenntartásával és erősödő tőke- és likviditási helyzetben. Éves összehasonlításban 34,6%-kal nőttek a bevételek, a költségek menedzselésével ez 40,2%-os költség/bevétel arányt eredményezett. Ha az egész első fél év számait nézzük, akkor még kedvezőbb a kép: 165,5 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 33% feletti tőkearányos megtérüléssel zártuk ezt az időszakot és a 2022 első fél évéhez képest 51%-kal növekvő működési bevételeknek és az inflációnál alacsonyabb ütemben emelkedő költségeknek köszönhetően a költség-bevétel mutató 40% alatti szintre fejlődött az időszakban.
A hitelállomány növekedésének a lassulása és a betétek apadása jellemzi mostanában a bankszektort. Az MBH Banknál hogy fest e kettő lakossági, illetve vállalati oldalon?
Ezek a piaci folyamatok alapvetően nálunk is érvényesülnek, azzal a pozitív kivétellel, hogy a vállalati hitel- és betétállományaink nekünk kis mértékben nőttek, betét oldalon a piaci részesedésünk is emelkedett. Lakossági oldalon a fogyasztási hitelezés kedvezőbben alakul, mint a lakáshitelezés, a lakossági betétek a külső körülmények miatt egyelőre kis mértékben csökkennek még, de az egyéb megtakarítási termékek, értékpapírok, befektetési jegyek állománya jelentősen emelkedett.
Az MNB tavalyi kamatemelései meglehetősen nagy bevételugrást okoztak tavaly a banknál. Az idei jegybanki kamatcsökkentések mennyire járnak együtt a bevételcsökkenés veszélyével?
Az idei folyamatos kamatcsökkentés valóban hatással lesz a bankszektor bevételeire, csökkenti azokat. Ugyanakkor ez a gazdasági környezet javulásával párhuzamosan zajlik, erősödhet a gazdasági növekedés, javul az infláció, ezek erősítik az üzleti aktivitást, csökkentik a költség nyomást, ami kedvezően hat majd az eredményeinkre. A csökkenő kamatok közvetlenül is erősítik majd a hitelkeresletet, tehát bőven várhatóak pozitív hatások is.
A második negyedévben derült ki, hogy átalakítja a kormány az év közepétől az extraprofitadót, és kitolja a második félévre a kamatstopot. Ennek a kettő változásnak az (előzetes) elszámolása hogy és mekkora mértékben érintette második negyedéves számaikat?
A bankadó és extraprofitadó eredetileg 72,9 milliárd forint költséget jelentett a banknak. Az új szabályok alapján kalkulált, 2023-as évre vonatkozó extraprofitadó 13,2 milliárd forinttal alacsonyabb szintet jelent, így idén 66,8 milliárd forintot fizet a bank ezen a címen az állami költségvetésbe. A kamatstophoz kapcsolódó átmeneti egyszeri hatás 16,2 milliárd forint tartalékképzés.
Tartósabb a hazai recesszió, mint korábban sokan várták. Ennek a negatív hatásai mennyire látszódnak meg az MBH Bank hitelportfóliójának a minőségén (NPL-ráta) és a kockázati költségeken?
Egyáltalán nem, a problémás portfolió gyakorlatilag nem nőtt az előző négy negyedév során. A magyar gazdaság erős alapokkal rendelkezik, a foglalkoztatás nagyon magas, így nincs nyomás a portfolióminőségen. Az MBH Bank NPL-rátája a második negyedévben is 4,6%-on stagnált, 37,6 milliárd forintos kockázati költség (értékvesztés és céltartalék) képzés történt a félév során, ami a tartalékainkat növeli, illetve a kamatstop szabályozáshoz kapcsolódik főleg és csupán átmeneti hatású.
Mennyi integrációs költség merült fel idén eddig, és milyen trendet mutat? Hogy állnak a költséghatékonysággal és a három bankból származó redundanciák megszüntetésével? Milyen pénzügyi tartalékokat látnak még ebben?
Az MBH Bank és Takarékbank összeolvadása április végén sikeresen megvalósult, ennek első pozitív hatásai már a legfrissebb eredményekben is megmutatkoznak. A tagbankok egyesülése az első félévben 1,4 milliárd forintos többletköltséget jelentett. A magyar banktörténet egyik legnagyobb fúziós folyamata fennakadások nélkül zajlott: a teljesítmény nemcsak azt tükrözi, hogy a bank képes kezelni az összetett folyamatokat, hanem azt is, hogy elkötelezett az ügyfelei zökkenőmentes kiszolgálása iránt. Vannak még tartalékok a működésben, ugyanakkor az inflációs környezet és a növekedés az ellenkező irányba hat, ezeket tudjuk a folyamatos hatékonyságnöveléssel és szigorú költségkontrollal ellensúlyozni.
Legfrissebb szerzeményük a Duna Takarék Bank. Mikor valósul meg a beolvadás? Mekkora állományokat képvisel ez, és pénzügyileg mit jelent ennek átvétele?
A Duna Takarék akvizíció jelenleg MNB engedélyezési fázisban tart, várakozásaink szerint a tranzakció a IV. negyedévben zárul. A Duna Takarék mérlegfőösszege nagyságrendileg 1%-a az MBH Bank csoporténak, ügyfél hitelek és eredmény hozzájárulás tekintetében is hasonló a nagyságrend.
Mikor várhatjuk az első konkrét bejelentéseket arról, hogy nemcsak belföldön, hanem külföldön is terjeszkednek? Mi lehet ennek a fő iránya, filozófiája?
Folyamatosan vizsgáljuk a felmerülő lehetőségeket, de az esetlegesen aktuális esetekről nem teszünk közzé információkat, így az időpontokról sem tudunk nyilatkozni. Abban biztosak vagyunk, hogy a bankok fúziója közben megszerzett tapasztalatainkat és akvizíciós tudásunkat bármilyen felvásárlás során jól tudjuk majd hasznosítani a jövőben, illetve folyamatosan keressük a növekedési lehetőségeket.
