Háromféle kamatkorlátozás
„Novemberben születik döntés a kamatstopról” – közölte a kormány szűkszavúan október 26-án a Facebook-oldalán, de nem tették egyértelművé, mit értenek kamatstop alatt, ugyanis háromféle kamatkorlátozás is érvényben van a bankoknál, amelyeket az egyszerűsített kommunikációban könnyű egymással összekeverni:
- a meglévő változó kamatozású és legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre, valamint a változó kamatozású kkv-hitelekre vonatkozó kötelező kamatstop 2022 óta, amely az alábbi táblázatnak megfelelően maximálja az érintett hitelek esetében figyelembe vehető referenciakamatot (az emiatt előálló kamatbevétel-kiesést a bankoknak kell elszenvedniük),
- az újonnan felvehető jelzáloghitelekre vonatkozó 8,5%-os THM-plafon és a kkv-hitelekre vonatkozó 12%-os kamatplafon idén október óta, amelyet a bankok önkéntesen vállaltak, és amelyet folyamatosan felülvizsgálnak a felek (így a kkv-hitelek kamatstopja november 2-án 11,5%-ra csökken majd),
- a bankbetétekre vonatkozó, 2022 óta élő kötelező kamatplafon, amely az intézmények (például befektetési alapok) és a magánszemélyek 20 millió forint feletti betéti kamatát a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának megfelelő szinten maximálja, és negyedévről negyedévre meghosszabbítja a hatályát a kormány.
Kamatstop alatt e három közül általában az elsőt értjük a közbeszédben. A kormány Facebook-oldalán csütörtökön megjelent közléssel kapcsolatos bizonytalanságot az okozza, hogy nem tudjuk biztosan, erre gondoltak-e, és hogy Nagy Márton tárcája, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szintén csütörtökön ettől eltérő tartalmú közleményében azt közölte, hogy
a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetésére és a lakossági kamatstop felülvizsgálatának megkezdésére akkor nyílik lehetőség, amennyiben a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken.
A jegybanki alapkamat az elemzői várakozások alapján valamikor 2024 első negyedévében csökkenhet az egy számjegyű tartományba, a kétféle közlés tehát nincs összhangban egymással.
Esik a BUBOR
A BUBOR mindenesetre közelít már ahhoz a szinthez, ahol a kkv-hitelek kamatstopját bevezették. A háromhavi BUBOR ma 11,45, a hathavi 11,19, a tizenkét havi 10,82 százalékon áll, ehhez képest a kkv-hitelek referenciakamatát 7,77 háromhavi, 8,26 százalék hathavi és 8,68 százalék tizenkét havi BUBOR-hoz kötötték tavaly novemberben. Elemzői várakozások szerint az idei év utolsó két hónapjában még másfél százalékot vághat az MNB, és ha ez így lesz,
hónapokon belül közel kerülhet a BUBOR a kkv-hitelek kamatstopjánál meghatározott szinthez.
Bonyolultabb a lakossági kamatstop sorsa, az ennél meghatározott BUBOR-értékek ugyanis jóval messzebb vannak. A változó kamatozású jelzáloghitelek kamatstopját 2,0-2,4 százalékos referenciaértéknél húzta meg a jogalkotó, aminek elérésére a következő egy-két évben nincs nagy esély. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Portfoliónak adott interjújában óvatosan fogalmazott erről. Szavaiból kiderül, hogy a lakossági kamatstopot két lépcsőben vezetné ki a kormány, és az erről szóló döntés során figyelembe vennék a fogyasztás alakulását is.
A kis- és középvállalati körben a jövő év elején lehet számítani a kamatstop kivezetésére. A lakosság esetében itt is a fogyasztás helyreállása alapján fogunk dönteni. Legalább két lépésben tudjuk megszüntetni a lakossági kamatstopot, az első lépés indokoltságát akkor fogjuk vizsgálni, amikor a kkv-k esetében lépünk, tehát várhatóan januárban. De ha a háztartási fogyasztás gyenge, akkor már az első lépés is későbbre tolódhat. A részletszabályok még nincsenek meg, mérlegelni kell, hogyan lehet majd kellően árnyalt, de még érthető kivezetési rendszert megalkotni.
Címlapkép forrása: Getty Images
