A kormány bejelentéséből egyértelművé vált: vissza nem térítendő támogatásból tartozás-elengedéssel kombinált kamattámogatott hitellé válik a CSOK. Mi ennek a döntésnek a pontos logikája a kormány részéről?
A CSOK Plusszal minden eddiginél nagyobb támogatást nyújt a kormány. A döntést leginkább az a szándék indokolta, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére is minden lehetséges módon támogassuk a magyar családokat, folyamatosan optimalizáljuk a családtámogatási rendszert annak érdekében, hogy minden vágyott gyermek mielőbb megszülethessen. Ami a támogatási rendszer egyik fontos pillérét, az otthonteremtés elősegítését illeti: azt láttuk, hogy
a „városi” CSOK az elmúlt hónapokban sok szempontból kiüresedett, a támogatás összegei a háború és a szankciók miatt megváltozott gazdasági környezetben már nem voltak értelmezhetőek a mai ingatlanpiacon.
A 10 milliós maximális vissza nem térítendő támogatásból például 5 éve, az akkori 660 ezer forintos átlagos budapesti négyzetméterárra számolva mintegy 15 négyzetméter finanszírozása volt megoldható, tavaly ilyenkor ebből az összegből már csak 10,5 négyzetméter megvásárlását tudta fedezni a támogatást igénybevevő család. A CSOK-igénylés is visszaesett: 2023 januárjától szeptemberig országosan 49 százalékkal csökkent a megkötött támogatási szerződések száma az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Ezt persze lehet azzal indokolni, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a lakáspiaci kereslet is bezuhant, ám azt is látni kell, hogy június óta az érintetteknek azzal kellett számolniuk, hogy év végével bezárul a városi CSOK, ennek ellenére mégsem tapasztaltunk óriási igény-felfutást. Jól látható volt az, hogy a fiatalok otthonteremtésének célzottabb támogatására van szükség. A CSOK Plusz konstrukció kialakításakor figyelembe vettük a szakmai szervezetek véleményét: a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) például azt képviselte, hogy legalább háromszorosára kell emelni az elérhető támogatás mértékét. Ezt összességében túl is teljesítettük – erre mindennél komolyabb példa, hogy két gyermek vállalása esetén az eddigi 2,6 millió forintos vissza nem térítendő támogatás és 10 millió forintos hitel helyett most egy nagy összegű, 30 millió forint kedvezményes hitel vehető fel, amiből ha a vállalt második gyermek is megszületik, akkor 10 millió forint leírásra kerül.
Szerepet játszott-e a konstrukció kialakításában a költségvetés rövid távú bizonytalan helyzete?
A válasz egyszerre igen és nem. Nem tagadható, hogy a korábbi rendszerhez képest rövid távon kisebb finanszírozási igény jelentkezik majd,
az előzetes számítások szerint 2024-ben 10-15 milliárd forintos kiadással jár majd a CSOK Plusz bevezetése.
A költségvetés számára a teljes tervezett lakástámogatási kiadásból a CSOK (a falusi CSOK és az idén decemberben kifutó „városi” CSOK) 115 milliárd forintot tesz ki, a CSOK-kölcsön kamattámogatása és az adó-visszatérítési támogatás együtt további közel 70 milliárd forintra rúg, az illetékmentesség pedig mintegy 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek. A piaci kamatok csökkenésének köszönhetően ez a teher jövőre mindenképp alacsonyabb lehet, és itt jön majd be a CSOK Plusz első kiadási tétele. Ugyanakkor a finanszírozási „teher” megítélésénél látnunk kell, hogy olyan „kiadásról” beszélünk, amely nemzetstratégiai célunkat szolgálja, mert a családok jóléte, biztonsága és a vágyott gyermekek megszületésének támogatása nem lehet költségvetési kérdés. Éppen ezért hangoztatja a miniszterelnök úr is, hogy a kormány kettő, a családokat alapvetően érintő kérdésben nem enged. Az egyik a rezsivédelem, a másik ilyen sarkalatos pont a családtámogatási rendszer fenntartása. Csák János miniszter úr egyértelműsítette azt is, hogy ha vágyott gyermekek megszületéséhez vezető otthonteremtés finanszírozási szükségleteinek fedezéséről van szó, a büdzsé felülről nyitott.
A babaváró hitelhez hasonlóan egy későbbi, minden egyes támogatási szerződés esetében bizonytalan időpontra vonatkozó állami kötelezettségvállalást programoz a rendszerbe a CSOK Plusz azzal, hogy a második gyermektől 10 millió forintnyi tartozást elenged a kormány az igénybe vevőknek. A babaváró hitel tapasztalatai alapján mennyire viseli el és hogyan kezeli a költségvetés ezt a kockázatot?
Azt gondolom, mindent elmond erről, hogy a kormány egyetlen percig sem mérlegelte például a babaváró kölcsön megszüntetését, sőt itt jövő évtől 10-ről 11 millióra növeljük a támogatási összeget. Ami változás történik, az az, hogy a jogosultság esetében az életkori határ módosításával igyekszünk elérni, hogy a tervezett gyermekek minél korábban megszülethessenek. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének adataiból jól látható, hogy az első gyermek megszületésének ideje 2021-ben a nők esetében meghaladta a 29 évet. A szaknyelvben szereplő „optimális szülőképes korban” lévő, 20–39 éves hölgyek száma a természetes népességfogyás miatt sajnos csökkent, és a második és a harmadik gyermek megszületését igenis nehezíti az első gyermek vállalásának életkorbeli kitolódása is. Ezért minden erőnkkel arra szeretnénk biztatni a családokat, hogy a mostani átlagnál korábbi életkorban merjenek gyermeket vállalni, és ehhez a lehető legtöbb segítséget meg kívánjuk adni nekik, gondoljunk csak az otthonteremtési támogatások mellett a 25 év alatti fiatalok vagy a 30 év alatti anyák által igénybe vehető szja-mentességre, a diplomás GYED-re, a CSED mértékének emelésére, a GYED Extrára, a bölcsődefejlesztésekre, az újabb családbarát munkahelyek kialakításának folyamatos ösztönzésére.
Adataik szerint mekkora kihívás vagy probléma a CSOK-os vagy a babavárós gyermekvállalások teljesítése a fiatalok számára?
Nem akkora, mint amire gondolnak, és azt gondolom, kifejezetten jól állunk. A Magyar Államkincstár kimutatásai szerint a 2015-től elérhető CSOK esetében
2022 végén mindössze nagyjából 6 ezer olyan CSOK-szerződés volt, amelyben már lejárt a gyermek megszületésére rögzített határidő. Ez a szerződések alig 3 százalékát jelenti.
Ráadásul nem minden esetben maradhatott ténylegesen el a gyermekvállalás, egyes esetekben csak annak határidőben történő igazolását mulasztják el az igénylők. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a szabályok szerint a 24. várandóssági hét utáni vetélés, halvaszületés nem minősül a teljesítés meghiúsulásának, s érthető módon abban az esetben sincs okvetlenül retorzió, ha a gyermekvállalásnak orvosi (meddőségi) akadálya van. Ilyen esetekben visszafizetési könnyítés (részletfizetés, halasztás, akár teljes elengedés) kérhető a kormányhivatalnál. Ahogy említettem, a nagy kérdés a második vagy a harmadik gyermek megszületése, ebben szeretnénk az eddiginél jobban, államilag nagyon erősen kamattámogatott hitellel ösztönözni a fiatalokat a CSOK Plusszal.
A kormány adatai szerint mennyivel szűkül a „városi” CSOK igénybe vevői köre azáltal, hogy kizárják belőle az egyedülállókat, az élettársi kapcsolatban élőket, a gyermeket már nem vállaló házasokat, sőt, a bankok számára nem hitelképes családokat is? Nem túlzott ez a leszűkítés?
A kormány szerint a társadalom alapja a család, amit a házasság szentesít. A család olyan, egymásért dolgozó közösség, amelyben közös feladatvállalás jelenik meg. E tekintetben éppen a házasság lehet segítség a sikeres banki hitelképességi vizsgálathoz, hiszen adóstársként könnyebben teljesíthetőek az adósságfék szabályok. A CSOK Plusz az új gyermek, gyermekek vállalására ösztönöz, de
az egyedülállókat sem zárjuk ki a rendszerből, hiszen a kistelepüléseken a falusi CSOK továbbra is elérhető számukra, illetve gondolkozunk azon, hogyan tudnánk kifejezetten ennek a célcsoportnak segíteni.
Mekkora hatást vár a kormány a CSOK Plusztól: hány igénybe vevője lehet egy évben, milyen és mekkora hatással lesz a hitelpiacra, a lakáspiacra és legfőképp a születések, házasságok számára?
A számításaink szerint 12 ezer új igénylő lehet majd az első évben.
A makrogazdasági érdek természetesen a lakások építésének/felújításának megszaporodásával az építőipar fellendülése, amely a gazdaság növekedésében is segít. A lakáshoz jutás megkönnyítésében fontos szereplők lesznek a bankok, komolyabb szerepvállalásuk még tovább erősítheti a lakáspiaci rotációt és mobilitást, s az általuk biztosított forrás szintén hozzájárul majd az építőipari fejlődéshez.
Nekem azonban, családokért felelős államtitkárként elsősorban a családok életének megkönnyítését és a vágyott gyermekek megszületésének ösztönzését kell szem előtt tartanom. Ebből a szempontból pedig fontos mérőszám, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a teljes termékenységi arányszám 2010 és 2021 között 1,23-ról 1,59-re nőtt, ráadásul Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, ami hatalmas eredmény azzal együtt, hogy az arányszám még mindig kisebb, mint 2, azaz egyelőre csak lassítani tudtuk a népességfogyást, de megállítani nem. A nyugati társadalmak, így Magyarország is elöregedő társadalom, egyre kevesebb a szülőképes korú nő, így minden megszületett gyermek érték demográfiai szempontból is. Itt fontos megjegyezni, hogy Brüsszel szerint az európai népességcsökkenésre a megoldás a bevándorlás, ezzel szemben a magyar kormány a családokat támogatja. Arra is büszkék lehetünk, hogy
családbarát intézkedéseinknek – köztük a babaváró támogatásnak és a CSOK-nak – köszönhetően 2011-től az elmúlt év végéig 160 ezerrel több gyermek született.
Menjünk bele kicsit a termékbe. A 15, 30 és 50 millió forintos maximális hitelösszeg meghatározása során figyelembe kell venni-e a már meglévő gyermekeket is, vagy csak az újonnan vállaltakat?
A támogatás csak újonnan vállalt gyermekek esetén igényelhető, ugyanakkor a már meglévő gyermekek számítanak a felvehető hitelösszeg nagyságánál. Tehát egy kétgyermekes család egy újabb gyermek vállalásával igényelheti az 50 millió forintos CSOK Pluszt.
Hasonló kérdés, hogy a második gyermektől járó 10 milliós hitelelengedésnél ki számít második gyermeknek?
A CSOK Plusz felvétele után másodikként megszületendő gyermekre lép be elsőként a 10 milliós tőkeleírás lehetősége. A meglévő gyermekek ebben a tekintetben nem vehetőek figyelembe.
Milyen feltételek vonatkoznak azokra, aki korábban, a mostaninál kisebb összegű CSOK-ot vett igénybe?
A korábbi gyermekvállalás teljesítése alapján dől el, hogy jogosult lehet-e az új CSOK Plusz konstrukcióra. Alapesetben ugyanakkor az az előírás, hogy a CSOK Plusz igénylése előtt le kell zárni a korábbi szerződést és elszámolni a folyósító pénzintézettel. Ha a korábban vállalt gyermek(ek) már mind megszülettek, vagy eleve csak meglévő gyermekekre kérték a támogatást, abban az esetben az újabb gyermek(ek) vállalásával van mód CSOK Plusz szerződést kötni. Ha a család korábban gyermekvállalással igényelt CSOK-ot, és legalább egy gyermek már megszületett, a még várt gyermekekre szintén igényelheti a CSOK Pluszt, viszont ebben az esetben
a régi CSOK szerződés csak úgy zárható le, hogy a még meg nem született gyermek(ek) után járó részt a család támogatás-arányosan visszafizeti.
Mi lesz a szabály a gyermekvállalási határidőkre vonatkozóan?
A CSOK Plusz a korábbi CSOK szabályokat viszi tovább, azaz a feltételek teljesítéséhez az első gyermek megszületésének 4, a másodikénak 8, a harmadikénak 10 éven belül kell megtörténnie a CSOK Plusz folyósítását követően.
Sokakat meglepett, hogy a második lakás vásárlása (és a meglévő otthon bővítése) esetében magasabb, 150 millió forintos az igénylési plafon. Nem tartanak attól, hogy sokan spekulációs célú vásárlásokba fognak majd?
Nem így közelítjük meg a kérdést, mert ahogyan a CSOK-nál, a CSOK Plusznál sem ez lesz az általános. Ráadásul itt a minimális önrész már 20 százalékos. A legtöbb család esetében a CSOK Plusz úgy működik majd, hogy a család bővülésével – a második vagy a harmadik gyermek megszületése előtt – az elsőszülöttel még jól élhető lakást a család nagyobbra fogja tudni cserélni.
Mi a helyzet a falusi CSOK és a CSOK Plusz kombinálhatóságával?
Nyáron azt ígértük, hogy a „városi” CSOK helyett új konstrukciót dolgozunk ki, a falusi CSOK-ot pedig megtartjuk, sőt, annak összegét használt lakás vásárlása vagy bővítése esetén megduplázzuk. Ennél azonban több történt. Egyrészt a CSOK Pluszt nemcsak az 5 ezer fő feletti településeken, hanem az ország bármely részén lehet igényelni, vagyis az 5 ezer főnél kisebb településeken is. Ezeken a helyeken a falusi CSOK mellett újabb gyermek vállalása esetén a CSOK Plusz is igényelhető. Másrészt egységesítettük a falusi CSOK támogatási összegeit, így januártól új családi ház építése és vásárlása esetén is megemelt összegekkel számolhatnak a családok. Tehát
kifejezetten megéri az úgynevezett „falusi CSOK-os” települések egyikén új otthont teremteni és újabb gyermeket vállalni, hiszen így akár a falusi CSOK-ot és a CSOK Pluszt is egyszerre fel lehet venni.
Címlapkép forrása: Portfolio
