Egyre több tanulmány foglalkozik azzal, hogy a következő években jelentős vagyonok öröklődnek át, a most 30-40 év közöttieké pedig a történelem leggazdagabb generációja lesz. Mennyire foglalkoztatja itthon a vagyonos ügyfeleket az öröklés, generációváltás gondolata és mekkora pénzmozgásokat jelenthet ez?
Bálint Attila: Aki azt szeretné, hogy az egész élete során megtermelt vagyon jó kezekbe kerüljön, nagyban érinti és foglalkoztatja az öröklés és a generációváltás. Mi ebben a folyamatban igyekszünk, illetve tudunk segíteni. Azt kicsit vitatom, hogy a most 30-40 év közöttieké lesz-e a történelem leggazdagabb generációja, mert általában azt látjuk, hogy itt már több gyermekes családfőkről van szó, akik több irányba igyekeznek a vagyonukat szétosztani és az utódok habitusa, vagyonhoz való viszonyulása is lehet különböző.
Ma már az határozza meg az embereknek a valós tudatát, hogy a születésük pillanatában milyen fejlettségi szinten voltak a digitális megoldások és milyen arányban játszott szerepet az egyének mindennapjaiban – mindez családonként eltérő szokásokat, helyzeteket eredményezett.
Ezekhez a sokszínű történetekhez próbálunk mi nagyon erősen igazodni és a különféle generációknak segítségére lenni széleskörű digitális fejlesztésekkel.
Miben különbözik ez a most zajló folyamat az eddigi vagyontranszferektől?
B. A: Nem arról van most szó, hogy egy ügyfél átadja a vagyonát egy következő generációnak és a bankár ugyanazokkal a módszerekkel ugyanúgy fog tudni dolgozni a későbbiekben. Az új generációk kiszolgálása érdekében teljesen új, olyan technológiákat kell bevezetniük a szolgáltatónak, amelyek segítségével képesek lesznek megszólítani a fiatalabb ügyfeleket és ezáltal el is tudják nyerni a szimpátiájukat.
Ennek érdekében mi is folyamatosan fejlesztjük a mobilapplikációnkat, vadonatúj, de máris díjnyertes brókerfelületet vezettünk be, szelfivel is lehet számlát nyitni, illetve elindítottuk a videós kiszolgálást is, ami nagyon lerövidíti az ügyfelek banki ügyintézésre fordított idejét.
Átlagosan milyen életkorban válik valaki privátbanki ügyféllé? Történt-e ebben elmozdulás az utóbbi években?
B. A.: Ma már vannak olyan sikersztorik, amikor fiatal üzletemberek startup jellegű tevékenysége be tud érni annyira, hogy saját jogon privátbanki ügyféllé nőjék ki magukat. Mégis azt gondolom, hogy a tipikus privátbanki ügyfél 40-50 éves kora környékén tud eljutni odáig, hogy már rendelkezik házzal, van családja, egzisztenciája, nyaralója, valamilyen hobbija, magasabb életszínvonala és kulturális érdeklődése, valamint mindemellett olyan megtakarítása is, amit már be tud fektetni.
Fontos kiemelnem, nem spekulálni, hanem befektetni.
Miután tavaly belengették, hogy változni fognak a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adózási szabályok, sok vagyonos magyar vágott bele a vagyonkezelés ezen formájába. Mennyire volt nagy érdeklődés a Raiffeisen Bank privátbanki ügyfelei körében ez iránt a szolgáltatás iránt és ez mennyiben érintette az üzletet?
B. A.: Bár transzparens adatok nincsenek a piacról, azt gondolom, hogy piacvezetők vagyunk a bizalmi vagyonkezelés tekintetében, mivel idejekorán kezdtünk el ezzel foglalkozni. Ezeket a vagyonokat már TBSZ-re is tudjuk helyezni. Nem az volt a célunk az induláskor, hogy maga a termék elérhető, hanem hogy bombabiztos legyen és kiálljon minden kockázati megfelelési és jogi kérdést.
Ma már több mint 100 ilyen számlával rendelkezünk és sok van még folyamatban.
Mi személy szerint üdvözöltük a tavalyi törvényi szigorítást a bizalmi vagyonkezelés kapcsán, mivel azt célozta, hogy a puszta nettó adóelkerülésnek gátat szabjon.
Most úgy látjuk, hogy a szigorítás után a termék elérkezett oda, ahova az eleve való: a generációs vagyon átörökítésének támogató eszközévé vált.
Meg kell várni az 5 évet egy felértékelés után, vagy meg kell várni a vagyonátadó halálát, amelyek észszerű feltételek, ha valódi vagyonátörökítésről beszélünk. A tavaly szeptemberi időszakhoz képest mára egy sokkal nyugodtabb szituációhoz érkeztünk, ami véleményem szerint így korrekt az örökhagyókkal, a társadalommal és az adózási rendszerrel szemben is.
A Raiffeisennél egy ideje már 100 millió forint a privátbanki belépési összeghatár, más magyar szolgáltatók viszont az utóbbi időben a belépési limit emelése mellett döntöttek. Vannak itt is ilyen irányú tervek?
B. A.: Már meg is valósultak: február 1-től felemeltük a belépési limitet 150 millió forintra. További változás, hogy a prémium banki szegmens legfelső szintjét is már a privátbank keretében szolgáljuk ki, tehát a private banking sztenderdeket kiterjesztettük erre a kiemelt ügyfélkörre is.
Gyakorlatilag két szegmens létezik mostantól a privátbankon belül: egy private banking és egy kiemelt private banking.
Ezzel a lépéssel is igyekszünk az ügyfelek teljes életpályáját végig kísérni: a junior Yelloo számlacsomagot követi a lakossági, majd a prémium kiszolgálás, végül pedig a privátbanki szint. A privátbanki kiszolgálás kiterjesztésével a mostani négyezer fős privátbanki ügyfélszám várakozásom szerint fel fog menni hatezerre idén. Tavaly év végén ünnepeltük az ezermilliárdos kezelt vagyon szintjének átlépését, de a fentiek miatt úgy vélem, hogy ezen a téren is jelentős előrelépéssel kalkulálhatunk.
Történt változás a privátbankárok számában is az új szegmens beépítésével?
B. A.: A felső prémium banki réteget kiszolgáló bankárok csatlakoztak hozzánk, így most ők is tanulják a mi privátbanki módszereinket és mi is az ő prémium kiszolgálási módjukat. Nagyon jó és hasznos helyzet ez, hiszen mindannyian tudunk tanulni a másiktól. Rendkívül fontosnak tartom, hogy lássuk az ő munkatempójukat, az elköteleződésüket, azt az utat, ahogy ők járják a maguk befektetési tanácsadási folyamatát. Mindeközben ők is tanulják a mi sztenderdjeinket, tehát egy kölcsönösen, pozitív egymásra hatás jött létre.
A forint gyengülő pályán van az euróval szemben, az infláció és a kamatok mérséklődésével pedig az eddigi kamatelőnye is folyamatosan apad. Mennyire jellemző az ügyfelek körében a külföldi eszközök keresése és tartása?
B. A.: Haladó állásponton vagyunk ebben a tekintetben, az ügyfeleink vagyona rendkívül diverzifikált. A deviza tekintetében hosszú idő óta a kezelt vagyonnak csak 50 százaléka található forintban, 35% százaléka euróban,15%-a pedig dollárban. Ennek persze ezer oka is lehet: van, akinek ilyen típusú bevételei vagy kiadásai vannak, ilyen devizát használó országokat látogat, vagy akár csak befektetési céllal tart devizát.
Míg tavaly először a nagy európai pozíciók, aztán rövid kötvények, majd hosszabb államkötvények iránt volt nagyobb kereslet, mostanra a kamatcsökkentési láz is a vége felé jár, így már inkább abszolút hozamú és külföldi vegyes alapokat vásárolnak az ügyfelek. Az a kellemes helyzet állt elő, hogy akár kötvényt, akár részvényt, akár devizát, certifikátot vagy befektetési jegyeket vásárol az ügyfél, mindegyikkel szép hozamokat lehet elérni.
Az utóbbi időszak magas inflációjának köszönhetően a prémium állampapír elkényeztette a magyar befektetőket a kétszámjegyű hozamokkal. Mennyire számít alapelvárásnak a 10% feletti hozamígéret a vagyonosabb ügyfeleknek, ha a befektetési lehetőségekről döntenek?
B. A.: Én azt látom, hogy nem számít alapelvárásnak a kétszámjegyű hozam, hiszen hiába ígért a prémium állampapír 20% kamatot, ha az inflációt is betesszük az egyenletbe, akkor korántsem jutunk olyan jó reálhozamhoz. Az ügyfeleinkkel évtizedek óta egy szerény, de pozitív reálhozamban szoktunk megállapodni.
Ha az infláció csökken, akkor az elvárt hozam is csökkenni tud, így azt látom, nem ragad meg senki fejben a 20%.
Devizapozíciókról beszéltünk, de melyek most azok a szektorok, piacok, amelyeket a privátbanki ügyfelek keresnek? Hogy néz ki egy ügyfél átlagos portfóliója a Raiffeisennél?
B. A.: Nem beszélhetünk egyértelmű irányokról vagy átlagos portfóliókról, mivel minden privátbanki ügyfél története és befektetési portfóliója egyedi. Egy privátbanki ügyfél inkább azt nézi, hogy mi az, ami még nincs és azzal megpróbálja kiegészíteni a portfólióját, a sok lábon állás a kulcs és ezzel együtt a kockázatkezelés. Én azt tapasztalom, hogy minél vagyonosabb egy privátbanki ügyfél, annál több irányba próbálja meg szélesíteni, diverzifikálni a portfólióját.
Mi az ügyfél holisztikus nézetéből, a globális vagyonából indulunk ki, nem csak abból, amit nálunk helyez el. Bár tipikus portfólióról nem tudok beszámolni, a trend mégiscsak az, hogy az elmúlt időszakban a különböző, elsősorban geopolitikai kockázatok miatt a deviza térnyerése látható volt. A rövid kötvény őrület rajtunk is átsöpört, ennek talán már vége, ugyanakkor most, a kamatsapka eltörlésével lehet, hogy a rövid kötvényalapok ismét szárnyra kapnak.
Képek és címlapkép forrása: Kaiser Ákos/ Portfolio
