Kezdjük egy friss aktualitással: szeptember 1-jén elindult az AFR 2.0, fokozatosan megérkeznek a rendszer újdonságai is, amelyek jelentőségét általában a lakossági bankolásban hangsúlyozzuk. Milyen hatással van ugyanakkor a vállalati ügyfelekre?
Az AFR 2.0 egy új fizetési sémát jelent, gyakorlatilag a kártyás fizetési megoldásokkal versengő megoldásról beszélünk. A kereskedelemben az árazás miatt is előnyös, hiszen olcsóbb a kártyaelfogadásnál. A pár napja indult Kereskedői fizetési megoldások üzletágunk értékajánlatában a bank ugyanazon az eszközön, gyakorlatilag ugyanazon a felületen tudja felkínálni mind a kártyás, mind az AFR alapú fizetést. Ez az integrált megoldás már ma is elérhető a kereskedőknek a SoftPOS megoldásunkon (Scan&Go) és a kasszaintegrációkat kiszolgáló keretrendszerünknél. A webshopoknak kínált fizetési felületünk és a klasszikus termináljaink a közeljövőben lesznek „felokosítva” az AFR qvik fizetési lehetőséggel.
Van az AFR 2.0-nak egy másik szegmense is, ez a közüzemi és más szolgáltatók által alkalmazott fizetési kérelem, amely egy új és kényelmes formája a számlák kiegyenlítésének. Néhány hét alatt rengeteg szolgáltató állt át az áprilisi kötelező banki bevezetést követően, a biztosítóknál például nagyon magas konverziós számokat látunk. Nagyon jó alternatívája a csoportos beszedésnek vagy a kártyás számlakiegyenlítésnek. Vállalatok között is jól működik a fizetési kérelem, természetesen elsősorban a kkv-szegmensben.
Október 1-jével új, kiegészítő tranzakciós illetéket vezet be a kormány a devizakonverziót is tartalmazó tranzakciókra. Milyen hatása lesz ennek a vállalati likviditásmenedzsmentre, vagy a cégek devizapiaci aktivitására?
Meglátjuk, zajlanak még róla az egyeztetések. Nagyon fontosnak tartom, hogy a határokon átnyúló szolgáltatást végző versenytársainkra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, tehát egyenrangú felekként versenyezzünk.
Nem lenne jó, ha a forinttal kapcsolatos devizakonverziók az országon kívülre terelődnének,
de abban bízom, hogy a nagyvállalati tranzakciók esetében az illeték felső limitje, a fair verseny és a szabályozás miatt nem lesz túlzottan nagy negatív hatása az új kiegészítő illeték bevezetésének.
Gyengélkedik a magyar gazdaság és az ipari teljesítmény, ennek fényében hogy látja az idei vállalati hitelpiacot? Mennyire tragikus a helyzet; mi minden támogatja, illetve hátráltatja a gyors hitelpiaci kilábalást?
Tragikusnak nem mondanám a helyzetet, hiszen az idei év összességében jobban sikerülhet, mint a tavalyi. 2023-ban stagnált a magyar gazdaság, idén 1,7 százalék körül növekedhet. Problémákat elsősorban az exportpiacokon látok, ahol gyenge a kereslet, Németország különböző ciklikus és lokális problémákkal küzd, ez pedig hatással van ránk is. Emellett a hazai kereslet is gyengébb a kelleténél, és nálunk a jelentős súllyal bíró elektromosautó - és akkumulátor exportpiac is rosszabbul teljesít. A hitelpiacon a forinthitelek kamata az MNB folyamatos kamatcsökkentése ellenére továbbra is magas, nincsenek érdemben támogatott hitelprogramok, a Széchenyi Kártya Programot leszámítva.
Megjelent egy relatív versenyhátrány is, előállítva azt a helyzetet, amit több mint tíz éve láttunk idehaza:
az eurókamatok jóval alacsonyabb a forintkamatoknál, és nőtt az országkockázatunk is, így a jó bonitású vállalatok, amelyek hozzáférnek anyavállalatukon keresztül az olcsóbb külföldi finanszírozáshoz, azok nem az itteni bankoknál veszik fel a hitelt. Természetes, ha egy német vagy osztrák ügyfél ilyen döntést hoz. Ezzel együtt azért most is van hitelkereslet idehaza is, jó példái ennek a megújulóenergia-beruházások, a napelempark-finanszírozások, a zöld ingatlanok, vagy éppen a lízingfinanszírozás, amely nálunk is lendületet vett az utóbbi időben.
Látná-e értelmét az aktívabb jegybanki vagy kormányzati hitelösztönzésnek a gazdaságélénkítés érdekében? Szükség lenne-e több támogatott hitelprogramra?
Egyértelműen jót tenne a hitelpiacnak. Azt látom, a vállalatok egy része pont azért helyezkedett kiváró álláspontra, mert arra számít, hogy új támogatások és hitelprogramok indulnak ősszel, erre a kormány több utalást is tett. A támogatott hitel persze olyan, mint a dopping, vannak mellékhatásai is, de amíg magasak a forint kamatok, addig nem sok választásunk van, célzott módon jó lenne ösztönözni a hitelkeresletet kiszámítható, strukturált és versenyképességet javító programokkal. Kérdés, hogy erre elegendő összegben állnak-e majd rendelkezésre költségvetési források, EU-pénzek, ebben a pillanatban ez azért egy érzékeny téma. A mezőgazdaság privilegizált helyzetben van a stabil EU-forrásokkal és a 65 százalékig kihasználható támogatásintenzitással. Az észszerű mezőgazdasági beruházásoknál feltétlenül ott leszünk társfinanszírozóként, a beruházások beindítására egyébként is mindenütt nagy szükség lenne.
Ha nem indulnak el új hitelprogramok, az év második felébben, akkor is erősebb lesz a vállalati hitelezés, mint az év első felében volt?
Azt gondolom, hogy erősebb lesz. Lassan oldódik az óvatossági faktor, nő a belső kereslet, javulnak az exportpiacok, és felgyorsulhat a GDP-növekedés az év egészét nézve 1,7 százalék környéki szintre. A hitelállományunk ennél nagyobb mértékben nőhet, de 5%-ot meghaladó hitelállomány-bővülésre viszont csak a jövő évben számítok a szektorban. Mi igyekszünk a piaci átlag felett növekedni, de a számokat a nagy tranzakciók mindig jelentősen torzíthatják.
Két éve úgy tűnt, hogy az energiaválság felgyorsítja a zöld átállást és az ESG-finanszírozás térnyerését, az energiaválság azonban lecsengett, és az elektromos autózás térnyerése is lelassult. Történt-e hasonló megtorpanás az ESG- finanszírozás területén is?
A két éve kezdődött energiaválság tartós következményekkel jár, és elsősorban pozitív értelemben. A földgázfelhasználás például 20%-kal csökkent, a megújuló villamosenergia aránya az EU-ban 45 százalék körül volt már 2020-ban is. A nagy energetikai beruházások iránt igény folyamatos, ilyen értelemben nincs itt megtorpanás, emellett rendkívüli módon előtérbe van helyezve az európai bankrendszerben és így Magyarországon is ez a téma.
Melyek az ESG-finanszírozásnak a bank által legszívesebben alkalmazott és az ügyfelek által leginkább keresett formái a Raiffeisen Banknál?
A naperőművek mellett a Raiffeisen számára hazai pályának számító szélerőműpiac visszatérése is új lendületet hozhat, amennyiben a stabil szabályozási környezet adott lesz ehhez. Emellett az ESG-átállást segíti a zöld ingatlanok iránti erős kereslet, a jegybanki tőkekedvezmény és az elektromos autózás változó ütemű, de folyamatos térnyerése is. Van például egy nagyon jó együttműködésünk a Teslával a lízingfinanszírozásban. A piaci részesedésünket meghaladó mértékben találhatók zöld hitelek a könyveinkben, az alapkezelőnk 5 ESG-alapot is kezel. Ezzel szemben vannak bizonyos no-go szektorok, mint mondjuk a barnaszén-erőműveké, ahol mi például biztos, hogy nem fogunk továbbra sem finanszírozni. Fokozatos átállás zajlik szinte folyamatosan minden szektorban.
A fizetési megoldásokon túl miről szól a digitalizáció idén a Raiffeisen Banknál?
Előrehaladott OpenAPI-fejlesztéseink vannak a nagy volumenű vállalati tranzakciók és a cash management területén. Emellett egy önálló vállalati portált vezettünk be az elmúlt hónapokban, fokozatosan fejlesztve azt, ezen a vállalati ügyfelek egy helyről érik el az összes digitális szolgáltatást. A platform nagyon sok új kényelmi szolgáltatással bővül szinte folyamatosan. A cél az, hogy szinte megszüntessük a papíralapú ügyintézést, legyen az egy nyilatkozat, egy szimpla adatbeküldés vagy egy hitelkérelem.
Milyen jövőt lát a mestereséges intelligencia használata előtt a vállalati és befektetési üzletágban, és hol tartanak most a fejlesztésekkel, az AI alkalmazásával?
Szorosan követjük a technológia fejlődését, csoportszinten működünk együtt AI-szakértőkkel, technológiai vállalatokkal, és hiszünk abban, hogy a hatékonyság és az ügyfélkiszolgálás terén ebben jelentős fantázia van. Bevezettünk egy felhőalapú platformot, ami lehetővé teszi a bank számára új modellek és use case-ek gyors implementációját. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy mely területen lehet az AI-t optimálisan felhasználni, például ügyfélszolgálati, ügyfélkapcsolati folyamatok automatizálásában, tárgyalás-előkészítő anyagok elkészítésében, döntés-előkészítésben, a csalások felderítésében. A belső oktatással közelebb hozzuk ezeknek a modelleknek a megértését a kollégákhoz, a rendszer képességeit egy belső AI alapú chatbottal is tesztelni tudják a kollégák. Úgy gondolom, 2025 további lehetőségeket fog tartogatni ezen a területen.
Kis számban vannak már olyan felhasználási területek, amelyeknek üzleti értelemben is beérett az AI gyümölcse,
például a belső kockázatok és belső folyamatok javításában, de a nagy áttörés ebben még feltétlenül előttünk áll.
Fotók: Berecz Valter / Portfolio
Címlapkép forrása: Portfolio
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
