Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a magyar biztosítási szektor első féléves, egyúttal második féléves statisztikáit, eszerint
a díjbevételek az első félévben 11,8%-kal, ezen belül a második negyedévben 15,5%-kal emelkedtek,
így 871, illetve 413 milliárd forintot tettek ki.
Az MNB két hete megjelent előzetes pénzügyi számlák statisztikáiban már látni lehetett, hogy nem alakult rosszul az áprilistól júniusig tartó időszak az életbiztosításoknál, hiszen hosszú évek óta nem látott tőkebeáramlást könyveltek el. Ennek megfelelően
az életbiztosítások első féléves díjbevétele 7,9%-kal, a második negyedévi pedig 15,2%-kal emelkedett.
A 22 milliárdos második negyedéves életbiztosítási díjbevétel-emelkedésből 12 milliárd a rendszeres díjaknak köszönhető, ugyanakkor önmagukhoz képest a rendszeres díjak 12,2%-os emelkedése mellett az eseti befizetések 13,5%-kal, az egyszeri díjas életbiztosítási bevételek pedig 55,6%-kal emelkedtek. A biztosítói pótadó által kifejezetten sújtott, ezért alacsony tavalyi bázissal rendelkező egyszeri díjas életbiztosítások „visszatérésére” már a CIG Pannónia gyorsjelentésében felfigyeltünk.
Ha terméktípus szerint vizsgáljuk az életbiztosításokat, akkor a nem kifejezetten nyugdíjcélú unit-linked életbiztosítások – egyszeri díjak által is hajtott – 16,1%-os díjbevétel-emelkedése mellett feltűnő a nyugdíjbiztosítások 15,8%-os díjbevétel-növekedése úgy, hogy ez utóbbiak esetében nem az egyszeri díjas, hanem a rendszeres díjas termékek hozták a növekedést, és utóbbiak szerződésszáma egy év alatt a díjbevételüknél jóval kisebb mértékben, 7%-kal 501 ezerre emelkedett. Az átlagdíjak és eseti befizetések tehát fontos szerepet játszottak a nyugdíjbiztosítások növekedésében.
A nem-életbiztosítási piacon érvényesülni látszik a biztosítók inflációkövető árazása, részben még a tavalyi magas infláció érvényesül az idei indexálásokban. Ennek köszönhető elsősorban, hogy a
a nem-életbiztosítások első féléves díjbevétele 14,1%-kal, a második negyedévi pedig 15,7%-kal emelkedett.
A második negyedévben a lakásbiztosítások 18,8%-kal, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások 15,6%-kal, a casco biztosítások 19,3%-kal nagyobb díjbevételt hoztak a biztosítóknak, mint egy évvel korábban.
Érdekes jelenséget figyelhetünk meg a lakásbiztosítások esetében: a márciusi lakásbiztosítási kampány az előzetes bejelentés szerint nettó 97 ezres szerződésszám-emelkedést hozott, ugyanakkor 2023 végéhez képest a jegybank friss statisztikáiban csak 13 ezer darabos emelkedést látunk (amennyiben az „egyéb lakossági vagyonbiztosításoknál" végbement egyszeri Alfa Biztosító-s kampánya miatti egyedi hatástól eltekintünk, ezeket szándékosan nem szerepeltetjük alábbi ábránkon). Ez is úgy jött össze, hogy
az első negyedévben 39 ezerrel nőtt, a második negyedévben 26 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerződésállomány
- ez még megmagyarázható jelenség, hiszen az új szerződéseket gyakran előbb kötötték meg, minthogy a régieket felmondták. Amint megtudjuk a bejelentettnél jóval mérsékeltebb növekedés okát, írni fogunk még róla.
Áprilisban még az alábbi táblázat számait közölte az MNB és az NGM a kampány eredményéről, elismerve persze, hogy a számok még nem véglegesek.
Érdemes egy pillantást vetni az egészség- és betegségbiztosítások, illetve az utasbiztosítások ábrájára is. Előbbiek folyamatos növekedést mutatnak a bővülő magánegészségügyi piacnak is köszönhetően,...
...utóbbiak pedig egyértelműen ki tudták heverni mára a Covid hatását.
A nem-életbiztosítások piacára továbbra is nagy hatással van a kárráfordítások alakulása, különösen az erősen indult idei viharszezon nyomta rá a bélyegét a második negyedévre. Ebben a három hónapban 15 milliárd forinttal volt magasabb a biztosítók nettó kárráfordítása, mint egy évvel korábban (a nem-életbiztosítási díjbevételek 34 milliárddal bővültek), ebből a növekedésből 6 milliárdot magyarázott a kötelező biztosítás, és 9 milliárdot a többi vagyon- és felelősségbiztosítás.
A fentiek eredményeként az életbiztosítási tevékenység termelt a második negyedévben nagyobb profitot a biztosítóknak.
Összességében az első félévet 26,3 milliárdos, ezen belül a második negyedévet 10,1 milliárdos nettó nyereséggel zárták a biztosítók, mindkettő jobb az egy évvel korábbinál. Ha sikerül nyereségesen zárni a második félévet, akkor biztosan jobb lesz a szektor megtérülése a tavalyinál.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images