Milyen makrogazdasági környezetben kell működniük a bankoknak?
Alacsony, 1,5%-os növekedést vár az OTP Bank Wolf László vezérigazgató-helyettes szerint, az EU-ban a magas szolgáltatási aránnyal rendelkező országok húznak jobban, termelésből élő kereskedelmi partnereink kevésbé. A kamatok a helyükön vannak, a keresleti oldal azonban hiányzik. A CIB Bank 1,7%-os növekedést vár idén Simák Pál elnök-vezérigazgató szerint, a háztartási fogyasztás óvatosan beindulhat, a beruházási ráta növelése azonban nagy kihívás. Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint kis országként viselnünk kell a globális terheket, a (még Kínában is) lassuló növekedés következményeit. Az elmúlt évtized az ő számára a bank felemelkedéséről szólt, mára a Gránit Bank a 8. legnagyobb kereskedelmi bankká vált. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint a magas megtakarítási ráta oka nem egyszerűen az óvatossági motívum, hanem a magas inflációs várakozás is. Nemcsak a háztartások külföldi fogyasztása, hanem a tőkekivitele is felgyorsult – hívta fel a figyelmet. Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint a jövő év tartogathat meglepetéseket, így jövőre már a 4%-hoz közel lehet a növekedés. Emlékeztetett, hogy jövőre fognak kifutni a magas kamatozású állampapírok, ez a pénzállomány keresni fogja a helyét, egy része elindulhat a fogyasztás és az ingatlanpiac irányába is.
Mit látni a hitelpiacon?
A lakossági oldalon a csökkenő kamatpálya kellett ahhoz, hogy meginduljon a hitelezés. A fogyasztási hitelezésben jelentősen emelkedett az átlagos hitelméret, a jelzáloghitelezésben látott bővülés dinamikája pedig már mintha csökkenne ugyan, de 2024-ben annyi kihelyezésre számít az MBH Bank, ami megközelíti a 2022-es csúcsokat – mondta Egerszegi Ádám. A vállalatok esetében devizaoldalon erőteljesen növekedés történt a piacon, de úgy látják, nem vállaltak túlzott kockázatokat. Harmati László felhívta a figyelmet, hogy a GDP-arányos hitelállomány mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésben 15% körüli, és nem látható érdemi mélyülés. A személyi kölcsönök piacának a növekedésében nagy szerepe van a digitalizációnak, az azonnali elérhetőségnek és az elhalasztott tartósfogyasztásicikk-vásárlások megjelenésének, emellett most is erős motívum a fogyasztás kisimítása. Szlovákiában a lakáskölcsönök piacának az infrastruktúrája sokkal fejlettebb, a digitalizáció és az adminisztráció egyszerűsítése nagyot lendítene. Harmati László beszélt arról is, hogy a támogatott hitelek és a hitelgaranciák rendszere elkényelmesítheti a hitelfelvevőket, érdemes lehet finomhangolni a szabályokat. Hegedüs Éva szerint az alacsony hitelpenetráció egyik oka az alacsony fejlettség, magasabb GDP-hez magasabb penetráció szokott társulni. A lakáshitelezés motorja jelenleg a 7% alatti kamat, és a digitális end-to-end folyamatnak nagy szerepe lehetne benne. A vállalati hitelezésben azonban még borzasztóan magasnak számítanak a 8% feletti piaci kamatok, ennek megváltoztatása a gazdaságpolitika, és nem egy piaci szereplő feladata. Simák Pál felhívta a figyelmet, hogy a CSOK Plusz már 30% körüli aránnyal bír a lakáshitelezésben, a személyi kölcsönök piacán nagy szerepe van az elhalasztott fogyasztás jelentkezésének. Wolf László szerint pozitív a lakáshitelezés felfutása, de negatív jelenség az új lakások alacsony, 10% körüli aránya.
Mi lesz a megtakarításokkal?
Harmati László elmondta: az Ersténél a lakossági megtakarítások 72%-a van befektetésekben és 28%-a betétekben, előbbinek körülbelül a fele nem vagyonos ügyfélkörhöz tartozik, szerinte a következő egy-két évtized a befektetések demokratizálódásáról szólhat. A bankszektor alacsony hitel/betét rátája azt jelenti, hogy a likviditás nem lesz gátja továbbra sem a hitelezésnek. Simák Pál is hasonló arányokról számolt be, és mint elmondta, a befektetési alapokban vagy állampapírban lévő pénz általában nem tér vissza a bankbetétekbe.
Mit hoz a tranzakciós illeték megemelése és a devizaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő illeték?
A Gránit Bank idén ősszel fogja bevezetni azt a megoldását, amely egyetlen applikációban teszi elérhetővé a napi bankolás és a befektetési szolgáltatások szolgáltatásait – jelezte Hegedüs Éva. Elmondta: aggódik az illetékváltozások miatt, hiszen ügyfelek pártolhatnak át a fintechekhez a bankoktól, de bízik benne, hogy a Magyar Bankszövetséggel sikerül elérniük változásokat, és a banki értékajánlatok megállítják az elvándorlást. Wolf László szerint fennáll annak a jelentős kockázata, hogy akik tudják, külföldi szolgáltatót választanak tranzakcióikhoz, és például attól még, hogy a Revolut fióktelepet nyit nálunk, minden további nélkül kínálhatja a kinti számlavezetést ügyfeleinek. Nagyon rosszkor jött a devizakonverziókat érintő tranzakciós illeték bevezetése, hiszen már egyre több bank kínálta a kedvező devizaváltást. Ugyancsak rossz ötletnek tartja a hosszú távú pénzügyi megtakarítások kedvezményes felbontására vonatkozó kormányzati ötletet is, „egy rendes polgári családban nem adják el a zongorát, hogy megegyék vacsorára” – idézte egy tanárát.
Milyen lesz a bankszektor jövedelmezősége?
Az MNB mai adatai szerint az első félévben 25% körül volt a tőkekarányos megtérülés (ROE) a bankszektorban, Simák Pál szerint 20% felett lehet az év egészében korrekciók előtt, ezek után 15% körül lehet. Wolf László szerint jó év lesz az idei, a külföldi leánybankjaik beszámítása és a tőlük érkező osztalék nélkül viszont már kisebb a megtérülés. Az utóbbi időben kihelyezett jelzáloghitelek jövedelmezősége rendkívül alacsony – hívta fel a figyelmet. Hegedüs Éva szerint a magas jövedelmezőségre és ezzel tőkeellátottságra szükség van a vállalati hitelezés támogatásához. Egerszegi Ádám szerint az utóbbi időszak magas jövedelmezősége a magas kamatkörnyezet kifutása után nem fenntartható, egy alacsonyabb jövedelmezőségi pályára kell berendezkedniük a bankoknak.
Virág Barnabás: nem lehet egyszerre növelni a fogyasztást és a beruházásokat
A panelbeszélgetést megelőző előadásában Virág Barnabás MNB-alelnök, a beszélgetés moderátra arról beszélt, hogy a 2020-as évek az átmenetek évei, ebben az évtizedben azok lesznek a legsikeresebbek, akik a legjobban tudnak alkalmazkodni. A nagy átmenetek kora egyelőre az európai gazdaságost viseli meg a leginkább: miközben Kína és az USA visszatért a 2010-es évek növekedési trendjéhez, Európának ez egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerülne. A magas infláció ugyan lecsengett, az inflációs hajlam azonban benne maradt a gazdaságban.
Az elmúlt évtizedben úgy sikerült átmennünk a különböző válságok és a második világháború óta nem látott alacsony növekedés időszakán, hogy a munkaerőpiacok meg se rezdültek, szinte mindenütt nagyon feszesek maradtak. Fordult a regionális kocka: a közép- és kelet-európai, valamaint az északi régió lassult, Dél-Európában gyorsult a növekedés. A régiónk borzasztóan energiaintenzíven működik, ezért az energiaválság érzékenyen érintett minket. Meghatároz minket a német termelési láncokba való beágyazottságunk, a fesztes munkaerőpiac és a költségesebb forráshoz jutás egyaránt. Kockázati feláraink mintegy 100 bázisponttal magasabbak, mint a 2010-es évek átlagában, a gazdaságpolitika feladata ennek általános szűkítése – hangsúlyozta Virág Barnabás.
Az MNB alelnöke szerint sikeres dezinflációs sztoriban van Magyarország, historikusan is ritka az ilyen ütemű inflációcsökkentés. Az anyagi helyzetük jelentős javulását azonban mégis csak kevesen érzékelik a jegybank felmérése szerint. A lakossági fogyasztás szintje jelenleg 8%-kal magasabb, mint 2019 végén volt, az EU-s átlag 2% körül volt, mi a lengyelekkel megyünk kéz a kézben. A nagy kérdés az, ebből mennyi realizálódik belföldön, és mennyi - főleg az online felületek révén – külföldön. Ugyanakkor a fogyasztási ráta a fejlettségünkhöz képest így is rendkívül alacsony, és a beruházások drágulása is korlátozza a fogyasztás növekedését, a kettő együtt nem tud magas lenni. Márpedig a beruházások hazai visszaesését is minél előbb vissza kell fordítani (egyedül az ingatlanpiacon látjuk a kereslet érdemi visszatérését). Amikor a beruházások visszafordításáról beszélünk, akkor a vállalati likviditásnövekedést kell visszafordítani.
Ami a bankszektort illeti, teljesen unikális szituációba kerültek a bankok, hiszen a különböző válságok ellenére magas jövedelmezőség és alacsony NPL-ráta egyszerre jellemzi a működésüket. A bankrendszer nettó kamateredménye nagyjából a háromszorosára emelkedett a magas infláció időszakában, ami részben a jegybank sterilizációs állományának a kamatkiadásaiban is megjelent. Az utóbbi időszakban megkezdődött a kamatbevételek csökkenése, az értékvesztés eredményrontó hatása a következő negyedévekben emelkedhet már, az adóteher a július eleji kormányzati intézkedések következtében némileg nőhet, az osztalékbevételek magasak maradhatnak. A háztartási hitelezésben masszív élénkülés látható, a vállalati hitelezés helyreállását azonban akadályozza a bizonytalan gazdasági környezet. A bankszektor működését megnehezítik a visszaélések, amelyek száma leginkább a kártyás tranzakcióknál ugrott meg. A gyorsan növekedő trend azonban mára megtört, hátradőlni viszont csak akkor lehet, amikor nullára csökkent a csalások száma. 2025-ben el fog indulni a GIRO központi visszaélésszűrő rendszere, ami segíthet ebben, és szeptember 1-jével elindult a qvik is, amely biztonságos, az azonnali fizetésre épülő, a lakosságnak ingyenes, a kereskedőknek kedvező árazású új magyar fizetési rendszer.
A Közgazdász-vándorgyűlésen Matolcsy György MNB-elnök is előadást tartott:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
