Új világ jön a bedőlt hiteleknél: nagy horderejű törvényt fogadott el a parlament

Historikus mélypont közelébe, 1,29 százalékra csökkent a magyar bankrendszerben a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya 2024 végére. Számottevő hitel-portfólióromlásra számított a piac az utóbbi évek gazdasági hullámvölgyei miatt, ám ez szerencsére nem következett be. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Hitelinformációs Rendszer és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai egyaránt javulást mutatnak az utóbbi negyedévekben. A jelenségről itt írtunk részletesebben:

A szélesebb értelemben vett követeléskezelői piacot is érinti azonban működésében az a törvény, amelynek plenáris vitájában az MTI tudósítása szerint elhangzott: a változtatás célja, hogy a hazai jogban meglévő szabályokat nem érintve átalakítsa a nemteljesítő hitelmegállapodások vagy az abból származó hitelezői jogok megvásárlóira és gondozóira vonatkozó új, az Európai Gazdasági Térség szintű szabályozást,

így a fogyasztó szemszögéből nem lesz változás.

Az indoklás szerint a nemteljesítő hitelek mértékének csökkentése érdekében fontos a hatékony másodlagos piac fejlesztése, annak szabályozás útján történő kezelése és erősítése.  A változtatás nyomán új fogalmak jelennek meg:

• a hitelgondozó, amely új pénzügyi piaci szereplőként a nemteljesítő hitelek gondozójaként, szigorú felügyeleti engedélyezés és ellenőrzés alá esik majd, továbbá a pénzmosási szabályok is vonatkoznak rá,
• a hitelfelvásárló, amely a portfólió megvásárlásához bocsátja rendelkezésre a pénzösszeget, mint egy befektető, de az ügyfélhez semmilyen kapcsolódása nem lesz.

Az Európai Unió elsősorban pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi törekvései részeként fogadta el a 2021/2167 számú irányelvet, amelyet a tagállamoknak eredetileg 2023. december 29. napjáig kellett volna implementálniuk nemzeti jogrendjükbe. A végül április 29-én elfogadott törvény megváltoztatja a követelésvásárlás és követeléskezelés jelenlegi szabályozását és a piaci szereplők működését.

A törvény a célja szerint

• megkönnyíti a nemteljesítő hitelek átruházását a bankok számára,
• egységes jogi környezetet hoz létre a hitelgondozók és hitelfelvásárlók számára,
• a fogyasztóvédelmet is szolgálja.

A magyar és a nemzetközi szabályozás közötti egyik legfontosabb eltérésre Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója hívta fel a figyelmet tavalyi interjúnkban:

Magyarországon minden üzletszerű követelés vásárlásához az MNB engedélye szükséges, a megbízásos kezeléshez azonban nem. Az irányelv ezt éppen fordítva írja elő.

Ahogy a Wolf Theiss ügyvédi iroda cikkében összefoglalta:

A hitelgondozó olyan szervezet, amely - a hitelfelvásárló megbízásából - üzletszerűen végzi a nemteljesítő hitelek kezelését, ideértve a fizetések beszedését, a hitelfelvevőkkel való újratárgyalást és a követelések érvényesítését. Ez lényegében megfelel a jelenlegi követeléskezelési tevékenységnek.

A hitelfelvásárló ezzel szemben olyan piaci szereplő, amely nemteljesítő hitelmegállapodásokat vagy azokból származó követeléseket vásárol meg, de önállóan nem végez hitelgondozási tevékenységet. Míg a hitelgondozóknak kötelező engedélyt szerezniük a Magyar Nemzeti Banktól, mint felügyleti hatóságtól, addig a hitelfelvásárlóknak működésükhöz - ha nem folytatnak közvetlen követeléskezelési tevékenységet - nincs szükségük ilyen engedélyre.

Ezután eltérő engedélyezési feltételek vonatkoznak a követelésvásárlásra és a követeléskezelésre.

A törvény szövege alapján a felügyelet engedélye szükséges:

a) a hitelgondozóként történő működés megkezdéséhez,

b) a hitelgondozó vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, valamint

c) a hitelgondozó működésére jogosító engedélyéről történő lemondásához.

A nemteljesítő hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó, a friss törvény hatálya alá tartozó követelések megvásárlása tehát e törvény alapján nem lesz engedélyköteles, viszont például a vállalatok közötti hitelezésből, teljesítő hitelekből, lízingügyletekből, faktoringból vagy egyéb nem pénzügyi szolgáltatásokból származó követelések igen.

Utóbbiak továbbra is a jelenlegi hitelintézeti szabályozás alá tartoznak, és a megszerzésük, megvásárlásuk engedélyköteles marad.

Ha törvény másként nem rendelkezik, a hitelgondozó kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak az új törvény alapján kiadott engedélyével működhet hitelgondozóként.

Az új jogszabály nem érinti a nem késedelmes, vagy kevesebb mint kilencven napja késedelmes nemteljesítő hitelmegállapodások átruházására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és hatálya nem terjed ki a közjegyzői és bírósági végrehajtói tevékenységre.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtására vagy követelésvásárlásra engedéllyel rendelkező hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező a felügyelet hitelgondozói tevékenység végzésére vonatkozó külön engedélye nélkül jogosult hitelgondozási tevékenység végzésére.

A kihirdetése után 16 nappal hatályba lépő törvénynek bőven lehetnek vadhajtásai a gyakorlatban. Ahogy a Wolf Theiss felhívta a figyelmet, az eltérő engedélyezési és felügyeleti követelmények párhuzamos alkalmazása jelentős adminisztratív és pénzügyi terheket róhat a piaci szereplőkre, miközben a megfelelési és nyilvántartási kötelezettségek bonyolultsága bürokratikus akadályokat eredményezhet. A különböző szabályozási keretek átfedése jogbizonytalanságot is előidézhet,

amely megnehezíti az érintettek számára a törvényi előírásoknak való maradéktalan megfelelést.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images